Mindannyian látunk-olvasunk-hallunk a nemzetközi médiában olyan eseteket, amikor a tájékoztatásunkért is fizetett politikusok válaszolnak a számukra akár kellemetlen, vagy nagyon kínos kérdésekre is. Unortodoxiában persze nem is várunk már el ilyeneket.
Egy videó jutott eszembe, kollégák próbálták meg nemrég megkérdezni Rogán Antal propagandaminisztert valamiről, ő pedig röviden, pacekban közölte, hogy nem nyilatkozik most sem és máskor sem a nem kormánypárti sajtónak, mert az a kormány vesztét akarja.
Természetesen mindannyian látunk-olvasunk-hallunk a nemzetközi médiában olyan eseteket – mindennaposokat – amikor a tájékoztatásunkért is fizetett politikusok válaszolnak a számukra akár kellemetlen, vagy nagyon kínos kérdésekre is. Unortodoxiában persze nem is várunk már el ilyeneket, ahogy azt sem, hogy ha bárki feltár valamit nagy munkával és erőfeszítésekkel, annak lesz valami következménye. Hogy a rendőrség, ügyészség, bíróság ilyenkor tenné a dolgát. Valaki szégyellné magát, legalább. Holott ennek a Rogán által oly mélyen lenézett szakmának is megvolna a maga feladata: az, hogy felhívja a figyelmet azokra az ügyekre, amelyek nagyon nincsenek rendjén.
Illusztráció: Flickr
Például arra, hogy ha manapság a szexualitásról Magyarországon a gyerekek az ő védelmük érdekében kizárólag homofób kormányplakátokról értesülnek. No meg a könyvek fóliája hívja fel a figyelmüket valamire, amit azután nincs aki megmagyarázzon nekik. Mert mondjuk gyakorlatilag megszűnt a szexuális felvilágosítás az iskolákban, nincs ember, nincs civil szervezet, amely vállalná, hogy bemegy egy osztályba és válaszol a gyerekek kérdéseire. Mert attól tart, hogy bilincsben viszik el onnan. De már eleve be sem jut, mert az igazgató nem meri vállalni a felelősséget. A Klebersberg Központoktól pedig épp annyira nem várjuk, hogy törődjenek a gyerekeink pszichés egészségével mint a mindennek ura rendőrminisztertől. Tudunk holott olyan példákat mondani, ahol egy tényfeltáró cikk kapcsán elindult valamilyen társadalmi párbeszéd. Ahol az abuzálót rendőrök vizsgálják, és ahol el meri mondani őszintén egy tanár, hogy melyek a társadalmi tanulságai és következményei az évtizedes elhallgatásnak. Egy csíkszeredai ügyre gondolok most, egy sokáig abuzáló tanárra, egy bátor tényfeltáró újságíróra és egy, az összefüggéseket világosan értelmező pedagógusra. Persze nem a NER mostani határai között történt mindez, de amúgy volt már ilyen, és történhetett volna.
De jó példa ez a történet arra, hogy az Orbán-rendszer a történelmi határok felé nagyon is átjárható: a bántalmazó töritanár az ügy kirobbanása után azonnal kapott állást. Egy, a magyarországi adófizetők pénzéből odatelepített fociakadémián.
Józsa Márta jegyzete az Útszélen című műsorunk 2023. november 30-i adásában hangzott el.
