by jotunder

“Ne azt figyeld, amit mondok, hanem azt, amit teszek”- írta egy korai művében a magyar metafizika megalapozója. Az ún. bécsi korszakában a jelentős gondolkodó ehhez hozzátette: ne azt figyeld, amit mondok, hanem azt, amit gondolok. Például, ha azt mondja valaki, hogy ellenzi a fajkeveredést, azt gondolhatja, hogy : hú, mindjárt kezdődik a Felcsút meccs a tévémben, itt az ideje magamhoz venni egy kis abált szalonnát.

Van itt két szlájtli modifájd verzsönsz, ami továbbfejlesztené az orbáni gondolatot az ún. Hegedüs-jelenség kapcsán.

  1. Ne azt figyeld, amit mondok, hanem inkább kussolj be, és add szépen vissza az abált szalonnát, amit tőlem kaptál, amikor még nem nyitogattad a szádat.
  2. Ne azt figyeld, ami teszek, hanem azt, amit tehetnék veled, ha még egyszer kinyitod fenti szádat.

A két fenti maxima egymást erősítő hatása az, ami valamiféle kauzális kapcsolatot mutat, az “Ez egy náci beszéd volt, Göbbels is megirigyelhetné, mit képzelsz te kis pöcs”-től a “Kiválóan kontextualizáltad a tematikát, kár, hogy ez a szép, erős ember az imént elvette az Audim kulcsát”-ig.

Prof. Dr. Skrabski Fruzsina tézise messzebbre megy. Ő eleve úgy gondolta, hogy a kevertfajúság azt pont azt jelenti, amit a Facebookos követői a maguk izgalmasan korlátozott kognitív struktúráival gondoltak, azaz, hogy, nem fajról beszélt Miniszterelnök Úr, névelő nélkül, hanem kultúrizéről, miszerint ne jöjjenek ide barnabőrűek, mert a génjeikben van, hogy elveszik az abált szalonnánk, pedig Miniszterelnök Úr, névelő nélkül, csak berakja az abált szalonnánk a magánnyugdíjszámlánk mellé és akkor már mindkettő biztonságban van.

Ezzel szemben Bayer Zsolt elvetette Hegedüs Zsuzsa nemmondtaménsemmirosszat tézisét és egy másik gondolati ívet javasolt, miszerint, Orgovány tájékán el kellene ásni nevezett Hegedüs Zsuzsát, meg a többi hasonló kulturális orrgörbületű gyereslómótégednemáslakellegalábbisnemmost-ot.

Ezeket az értelmezéseket integrálja Gulyás miniszter úr, amikor rámutat arra, hogy aki a kevert fajt kevert fajnak értette az eleve mit képzel, hiszen, ha kevert fajt akart volna mondani Miniszterelnök Úr, névelő nélkül, akkor egyenesen, bele pacekba, kevert fajt mondott volna, és hát nem kevert fajt mondott, hanem vaníliás kekszet.

Deutsch professzor szerint csak a rasszisták gondolják azt a rasszistákról, hogy rasszisták, mert azzal eleve kiemelik a kontextusából az izét, és bazmeg, fasznak nyúlkálnak ahhoz a kontextushoz, jól van az ott a helyén, és milyen szépen mutatna rajta egy thaiföldi felnőttszínésznő, hasán bárminek értelmezhető fehér porral.

Mindazonáltal, talán a legérdekesebb egy német EP-képviselő levezetése, aki szerint, ha mostantól egy kanyi fillért nem adna az Unió Orbánnak és loptársainak, azzal nem fejezne ki semmi barátságtalant, hiszen már Arisztotelész is észrevételezte, pusztán azért, mert nem tudjuk, hogy mit süt egy bizonyos kis szűcs, nem feltételezhetjük, hogy pont sós húst süt nevezett kis szűcs.

Forrás: Örülünk, Vincent? blog