Vizsgálja a Fidesz a határon túli egyéni választókörzetek kialakításának lehetőségét a Válasz.online szerint.
A Válasz.online ezt most a szakértői munkát ismerő forrására hivatkozva írta meg, de az információt korábban már Magyar Péter is szóba hozta, Hadházy Ákos független képviselő pedig megerősítette, hogy maga is hallott már ilyen tervekről. A minta Franciaország lehet, ahol 2012 óta vannak saját képviselői a külföldön élő állampolgároknak, ennek az átültetése merült fel a lap szerint, amely azt írja: az intézkedéssel a Fidesz biztosítani tudná a fölényét abban az esetben is, ha itthon meggyengülne.
Magyar Péter úgy tudja, hét egyéni választókörzetet alakítanának ki Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken és a Délvidéken. Értesülései szerint a Fidesz már ősszel kijöhet ezzel a tervvel. A Kormányzati Tájékoztatási Központ erre mindössze annyit reagált, hogy „ostobaságokkal nem foglalkozunk.”
A tagadás ellenére Hadházy Ákos is azt írta Facebook-oldalán, hogy értesülése szerint a törvény tervezett módosítása már 2021 őszén ott volt Varga Judit asztalán, amikor az előválasztások után a közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy a Fidesz bajban lehet. Amennyiben valóban módosítanák a törvényt, akkor Hadházy szerint a határontúli levélszavazatok már nem csak két-három plusz listás képviselőt, hanem összesen tizenegy-tizennégy plusz parlamenti helyet hoznának Orbánnak. A tervet szerinte végül 2022 elején elvetették, mert a közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy a háborús propaganda jól működik, nem lesz erre szükség.
Jelenleg a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők csak pártlistára szavazhatnak. Ha valóban létrejönnek a határon túli egyéni körzetek, az azt jelentené, hogy nem lenne többé bizonytalanság akörül, hogy érnek-e mandátumot a levélszavazatok, a szavazók számától függetlenül biztosan képviselői helyre lehetne váltani őket. Ha ugyanúgy nagyjából 70 ezer határon túlinak lenne egy képviselője, mint az Magyarországon belül jellemző, akkor hirtelen nem egy-két, hanem nagyjából hét mandátum múlna rajtuk a 199 fős parlamentben. Azaz akár egy minden eddiginél gyengébb választási eredménnyel is megőrizhetné kétharmados többségét a kormánypárt.
A magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyarok 2014-ben szavazhattak először, azóta több mint 90 százalékuk mindig a Fidesz–KDNP-t támogatta. A lehetőséggel egyre többen élnek: míg 2014-ben csak 128 ezer érvényes szavazat érkezett ezen az úton, addig 2022-ben már majdnem 269 ezer. A szavazatok túlnyomó többsége a szomszédos országokban élő magyar kisebbségtől érkezik, néhány ezren a világ egyéb országaiból küldik a levélszavazataikat. Szinte mindannyian annak 2010-es törvénynek köszönhetően szerezték meg magyar állampolgárságot, amit elsőként fogadott el a parlament a Fidesz első kétharmados győzelme nyomán.
