A GDP nem maradhat a jövőben a gazdasági fejlődés egyetlen mércéje, olyan tényezőkkel kell kiegészülnie, mint a környezet vagy az egészség – többek között ezt javasolja 2023-as stratégiai előrejelzésében az Európai Bizottság, amely Ukrajna újjáépítésének költségeit a következő tíz évben 384 milliárd euróra becsüli.
Az Európai Bizottság csütörtökön bemutatott 2023-as stratégiai előrejelzésében azt javasolja, hogy az EU-nak a fenntarthatóság és az emberek jólétének biztosítása lebegjen a szeme előtt, miközben szembenéz korunk nagy geopolitikai, globalizációs, klíma- és környezeti kihívásaival.
A GDP önmagában nem tükrözi a gazdaság fejlettségét
Éves jelentésében a bizottság leszögezi, hogy a koronavírus-járvány és a klímaváltozás fényében mind nyilvánvalóbb, hogy a bruttó hazai termék (GDP) önmagában nem megfelelő a gazdasági és szociális fejlődés mérésére, mivel nem tükrözi teljes mértékben korunk környezeti vagy szociális kihívásait. A bizottságban már egy ideje folyik a munka a növekedés mérésének új mutatókon alapuló rendszerének kialakításáról, amelynek előterjesztése már középtávon napirendre kerülhet. Mint az uniós stratégiai tervezés első számú dokumentumából kiderül, az egyik új mérési opció az lehet, hogy a jólét szempontjából releváns tényezőkhöz monetáris értéket rendelnek, és ezek figyelembevételével kiigazítják a GDP-t. Az új mutatók az életminőség különböző aspektusait ragadhatják meg, mint az egészség, az oktatás, a társadalmi egyenlőtlenségek, a környezetvédelmi károk által okozott költségek vagy a természeti erőforrások kimerülése.
A bizottság becslései szerint ezeknek az új szempontoknak a figyelembevételével 2040-ben 15,5 százalékkal kellene felfelé kiigazítani az EU GDP-jét, amivel túlszárnyalná az USA, Kína és India fejlődési mutatóit.
Az EU előtt álló hat stratégiai kihívás
A csütörtökön bemutatott stratégiai kitekintés hat fő kihívást azonosít be az EU számára a következő években. Ezek a következők:
- A geopolitika növekvő hatása és a globalizáció átalakulása
- A fenntartható gazdaság és jólét iránti igény
- Fokozott mértékű nyomás az elegendő finanszírozás biztosítására
- A fenntartható jövőhöz szükséges megfelelő készségek iránti növekvő igény
- A társadalmi kohézióban jelentkező egyre több repedés
- A demokráciára és a jelenlegi szociális szerződésre leselkedő fenyegetések
A stratégiai jelentés aláhúzza, hogy az EU-nak olyan gazdasági modell felé kell elmozdulnia a következő években, amely a gazdasági növekedést függetleníti az erőforrás-felhasználástól, és áttér a fenntarthatóbb termelésre és fogyasztásra. A testület becslései szerint az EU-nak éves szinten 620 milliárd eurónyi pótlólagos befektetésre lesz szüksége a zöldmegállapodás és az orosz energiaimporttól való függetlenedést elősegíteni hivatott RepowerEU céljainak eléréséhez. A beruházások költségeinek java részét azonban magánfinanszírozásból kell majd fedezni. Az EU 2021 és 2027 között 578 milliárd eurót, a teljes büdzsé körülbelül harminc százalékát fordítja az éghajlattal összefüggő kiadásokra.
Közel négyszázmilliárd euró Ukrajnára a következő tíz évben
A digitális átállás pótlólagos költségei évente legalább 125 milliárd euróba fognak kerülni Európának. A befektetési igények a védelmi szektorban is jelentősek. A tagállamok 2021-ben 214 milliárd euróra növelték katonai kiadásaikat, és további 75 milliárdot kívánnak erre a célra fordítani 2025-ig. Az Európai Bizottság Ukrajna újjáépítésének költségeit a következő tíz évben valamennyi partner esetében 384 milliárd euróra becsüli. Mindez különösen fontossá teszi a többéves keretköltségvetés félidei felülvizsgálatát. Az erre vonatkozó javaslatot Orbán Viktor magyar miniszterelnök határozottan elutasítja.
„Vége annak a korszaknak, amelyben a liberális demokrácia volt a kézenfekvő modell” – mutatott rá sajtótájékoztatóján Maroš Šefčovič, a stratégiai tervezésért felelős bizottsági alelnök, hozzátéve, hogy a narratívák harca egyre inkább átnő a különböző modellek kínálatainak versenyébe. Ebben a helyzetben a nyugati narratívákat egyre több kihívás éri. Ennek jeleként a nemzetközi jog durva lábbal tiprásának dacára a világ népességének kétharmada olyan országban él, amely semleges vagy oroszbarát álláspontra helyezkedett a konfliktusban.
Az anyag a politikák perszonalizációjának trendjére is felhívja a figyelmet, amelyben a politikai vezetők fontosabbnak számítanak a politikai pártoknál. „A politikai vita polarizálódását és az elszigeteltség érzését felerősítik a dezinformációk, a közösségi média csoportdinamikája vagy a kétes algoritmusok. Ráadásul azok a helységek, amelyek lemaradva érzik magukat, további elégedetlenség forrásai. Ha a stagnáló régiók fejlődési csapdáját nem sikerül kezelni, a polgárok várhatóan kevésbé támogatják majd az európai integrációt és az értékeket” – figyelmeztet stratégiai előrejelzésében a bizottság.
Tíz cselekvési terület
A bizottság a fentiekkel összhangban tíz cselekvési irányt szab meg a következő évekre nézve. Ezek a következők:
- Új európai társadalmi szerződés biztosítása megújított jóléti politikákkal és a magas színvonalú szociális szolgáltatásokkal.
- Az egységes piac elmélyítése az ellenálló, klímasemleges gazdaság előmozdítása érdekében, amelynek középpontjában „a nyitott stratégiai autonómia” és a gazdasági biztonság áll.
- Az unió szerepvállalásának megerősítése a globális színtéren a kulcsfontosságú partnerekkel való együttműködés szorosabbá fűzése érdekében.
- A termelés és a fogyasztás fenntarthatóság felé történő elmozdulás támogatása, a szabályozás célzottabbá tétele és a kiegyensúlyozott életmód előmozdítása révén.
- A „beruházások Európája” felé való elmozdulás állami fellépés révén az átálláshoz szükséges tőkeáramlás katalizálása érdekében.
- Az állami költségvetések fenntarthatóvá tétele hatékony adózási keret és közkiadások révén.
- A szakpolitikai és gazdasági mutatók átalakítása a fenntartható és inkluzív jólét figyelembe vétele céljából, többek között a GDP különböző tényezőkhöz való igazítása révén.
- Annak biztosítása, hogy minden európai polgár hozzá tudjon járulni az átálláshoz a munkaerőpiaci részvétel növelésével és a jövőbeli készségekre való összpontosítással.
- A demokrácia megerősítése a generációk közötti méltányossággal a politikai döntéshozatal középpontjában.
- A polgári védelem kiegészítése „polgári megelőzéssel” a felkészültségre és reagálásra vonatkozó uniós eszköztár megerősítése révén.
Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből huszonöt évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította hosszú éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
