Míg republikánus kihívói a parttalan kultúrharcot tolják előtérbe, a demokrata Joe Biden amerikai elnök frissen bemutatott ambiciózus költségvetési javaslatával azt szeretné elérni, hogy a társadalmi felzárkóztatás legyen a jövő évi elnök- és törvényhozási választás egyik fő kampánytémája. Ennek kimenetele hosszú időre meghatározhatja a magyar-amerikai államközi viszony alakulását, erre engednek következtetni az e heti fejlemények is.
Joe Biden Philadelphiában, a fontos csatatérnek számító Pennsylvania állam legnagyobb városában mutatta be a 2024-es büdzsé tervezetét. A 6,8 ezer milliárd dolláros javaslatcsomag folytatná az amerikai jóléti állam kiépítését. Az indulási szándékát hivatalosan még mindig nem bejelentő elnök azt ígérte, hogy segíteni fog azokon a dolgozó embereken, akiket az utóbbi évtizedekben cserbenhagyott a gazdaság.
– A költségvetésem arról szól, hogy befektetünk Amerikába, Amerika egészébe, azokba a helyekbe, emberekbe és csoportokba, akiket elfedtek. Az elmúlt négy évtized gazdasági felfordulásai miatt túl sokan maradtak le, túl sok embert kezelnek úgy, mintha láthatatlanok lennének. De ennek vége, ígérem önöknek” – fogalmazott Biden.
A 128 oldalas, alaposan kidolgozott költségvetési indítvány bal- és jobboldal számára fontos ügyekre egyaránt előirányoz forrásokat. Többek között javítana az alacsonyabb jövedelműek és a családok helyzetén, ösztönözné az ingatlanépítéseket és a munkahelyteremtést, illetve több pénzt biztosítani oktatásra, az egészségbiztosításra és klímavédelemre, miközben a bűnmegelőzésre, határvédelemre és a Kínával való vetélkedésre is jelentős összeget fordítana. Az ellenzék által erőltetett költségvetési szigor jegyében a javaslatcsomag tízéves távlatban mérsékelné az államháztartási hiány növekedését, csakhogy ezt a leggazdagabbakkal és az óriáscégekkel fizettetné meg. Utóbbi miatt borítékolni lehetett, hogy a képviselőházban többséggel bíró republikánusok elutasítják az egész tervezetet, elvégre a párt következetesen a tehetősek adócsökkentéséért kardoskodik, mondván az ösztönzi a gazdasági növekedést.
Joe Biden nem is számított másra. Már Philadelphiában is hangsúlyozta, hogy kész alkudozni a republikánus Kevin McCarthy házelnökkel, és akár pontról-pontra sorra venni a kiadásokat. Láthatóan az a cél, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse az ellenzéket és konkrét kérdésekben állásfolglásra késztesse.
Fejtsék ki a republikánusok, hogy milyen ellenvetéseik vannak például a négyéveseknek szánt ingyenes óvodai ellátással, vagy a mindenki járó 12 hetes családi és egészségügyi okokból kivehető fizetett szabadsággal szemben.
Természetesen McCarthy kerülné a konkrétumokat, csütörtöki közleményében is csak általánosságban utasította el Biden javaslatát, amit a rekordinflációhoz és jelenlegi adósságválsághoz vezető „szélsőbaloldali költekezési politika” folytatásának nevezett. Az adósságplafon nyáron esedékes megemelése körül várható vita azonban fókuszba helyezheti az eltérő gazdaságpolitikai elképzeléseket, amelyben a felmérések alapján inkább a demokrata megközelítés a népszerűbb.
A republikánus stratégák éppen ezért törekednek arra, hogy előtérbe helyezzék a kultúrharcot a 2024-es választásokig. Ennek Ron DeSantis floridai kormányzó a mestere, akit tavaly fölényesen választottak újra, miután a homályosan meghatározott “woke ideológia” elleni fellépésre építette kampányát. DeSantis ennek jegyében például többféleképpen értelmezhető gumiszabályokkal korlátozta a konzervatívoknak nem tetsző szexuális, nemi és rasszizmussal kapcsolatos kérdések feszegetését a tanintézményekben, amely módszereket azóta más republikánus vezetésű államok is átvettek.
Bár a floridai kormányzó a nyilvánosság előtt egyelőre nem jelentette be indulási szándékát, nem sok kétséget hagyott afelől, hogy az elnökjelöltségre pályázik. A konzervatív elit mögötte áll, a Fox Newson DeSantis már-már napi rendszerességgel vendégeskedik, míg legfőbb riválisa Donald Trump volt elnök a Semafor hírportál összesítése szerint szeptember óta egyetlen hétköznap sem szerepelt a jobboldali hírcsatornán. A számos potenciális büntetőeljárással szembenéző milliárdos gyengülésének bizonyítéka, hogy múlt szombati CPAC-beszédén messze nem volt teltház, ahogyan Orbán Viktor magyar miniszterelnök tavalyi texasi fellépésén sem.
A Fox Newsnál tudták, hogy Donald Trump hazudik az elnökválasztásról, mégis teret engedtek az őrületnek – A demokráciát is simán feláldozták a nézettség…
Már a Fidesz belül is érzékelhetik, hogy megingott Trump helyzete az amerikai jobboldalon, erre utal, hogy Novák Katalin köztársasági elnök szerdán Floridában már DeSantisnak udvarolt.
A magyar államfő Washingtonba már nem jutott el, ellentétben a Budapestre akkreditált David Pressman amerikai nagykövettel, aki Antony Blinken külügyminisztert és más kormányzati tisztségviselőket, valamint a demokraták és a republikánusok szenátusi vezetőit tájékoztatta a fagyos kétoldalú kapcsolatokról. A hivatalos közlemény szerint a diplomata beszámolt arról, hogy egyes magas rangú magyar politikusok különösen „Amerikaellenes” retorikát alkalmaznak, amely a „(Orbán-)kormány által ellenőrzött médiában” is elterjedt.
Pressman útja világos jele annak, hogy a Fideszen belüli nyugati irányváltás híján kevés remény van az államközi viszony javulására jövő év végéig. Ezt követően is kizárólag az esetben várható fordulat, ha DeSantis, Trump vagy más, hozzájuk hasonlóan szélsőséges republikánus győzne a 2024-es elnökválasztáson.
„A vége Vlagyimir Putyin ölelő karja” – Jeszenszky Géza szerint az Orbán-kormány megkaphatta az az utolsó figyelmeztetést az Egyesült Államoktól
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2023. március 12-én.
