Két-három nap alatt máris belelendült a Transtelex. Babos Krisztina és Kádár Kata égő aktualitású kérdést jár körül. Olyasmit is megtudunk, amit eddig nem tudtunk. Van, amire április 3-a után sem kapunk választ. Arra azonban talán igen, hogy mennyire nyomtak a latban az erdélyi szavazatok.
Négy éve sem volt teljesen csalásbiztos a magyar levélszavazási rendszer, mostanra viszont sokak szerint a magyarországi törvényhozók szélesre tárták a kaput a visszaélési lehetőségek előtt. A magyarországi választási rendszer a jelen formájában nem volna képes kiszűrni még egy olyan szintű csalást sem, ha valakinek a borítékba zárt és elküldött szavazatát utólag kibontják és kicserélik a szavazólapját, vagy ha holtak nevében szavaznak. Rengeteg a kiskapu.
T. azt meséli, nemcsak a saját szavazólapján ikszelt, hanem az évek óta Nyugat-Európában élő fia kérésére annak nevében is szavazott. Fia lekérte a borítékokat székelyföldi címükre, de sajnos, nem tudott hazajönni szavazni. T. tudja, hogy nem szabályos az, ahogyan eljárt, viszont lelkiismerete tiszta, hiszen fia szavazólapján oda tette az ikszet, ahová az kérte. „Jobb így, mintha elveszne egy szavazat” – mondja T. A borítékok azóta már úton is vannak, idejében postázta, hogy biztosan célba érjenek.
Ebben a cikkben a határon túliak szavazásával, elsősorban a levélszavazatokkal kapcsolatos kifogásokat vesszük sorra: mennyire biztonságos a rendszer, jogosak-e az eljárással szemben megfogalmazott kritikák. Könnyedén lehet ugyanis csalni a határon túliak nevében:
- – A regisztráció folyamata nem biztonságos, mivel az adatok birtokában lehetséges más személy nevében is regisztrálni és tetszőleges címre lekérni a szavazási dokumentumokat.
- – Az azonosító lapok esetében nem állapítható meg teljes biztonsággal, hogy valóban az töltötte-e ki, akinek a neve szerepel rajta (az NVI nem ellenőrzi az aláírások hitelességét).
- – Mivel egy tavalyi jogszabálymódosítás következtében már nemcsak a postázott biztonsági záras borítékban küldhető vissza a szavazat, nincs garancia arra nézve, hogy a szavazólapot nem cserélték ki.
- – Erdélyben (de nemcsak) olyan szervezetek munkatársai gyűjtik be és továbbítják a szavazatokat tartalmazó borítékokat, melyek nyíltan kampányolnak az egyik induló pártszövetség, a Fidesz-KDNP mellett.
- – Mivel a regisztráció tíz évig érvényes, amennyiben pl. egy halálesetet nem jelentenek a magyar hatóságoknak, az elhunyt nevére továbbra is érkeznek a levélben való szavazáshoz kellő dokumentumok, így elvileg lehet szavazni halottak nevében is.
2010-től így alakult a külhoni magyarok szavazása
A Fidesz-kormány 2010-ben döntött a kedvezményes honosításról, ezt követően pedig Erdélyben a Tőkés Lászlóhoz köthető Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) úgynevezett Demokrácia Központjai kezdték el első körben az állampolgárság megszerzésének segítését. Később, 2014-15-ben a Fidesz és az RMDSZ korábban meglehetősen hűvös, időnként ellenséges viszonya átalakult egy nagyon szoros együttműködéssé, ennek következtében pedig az RMDSZ által létrehozott Eurotrans Alapítvány irodái is elkezdtek foglalkozni az állampolgársággal, illetve a szavazási regisztrációval kapcsolatos ügyintézéssel. Az RMDSZ alapítványa, a Demokrácia Központokhoz hasonlóan, szintén magyar állami pénzből működik, viszont az eszköztára jóval szélesebb, hiszen a legnagyobb erdélyi magyar párt infrastruktúráját, logisztikai erejét használhatja. A két intézményrendszer között pedig valóságos versengés alakult ki, hogy ki tud több szavazatot becsatornázni a magyarországi választásokra, akár kampánnyal, akár a regisztrációs folyamat gyakran rámenős segítésével.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező határon túli magyarok tehát azáltal, hogy megszerzik a magyar állampolgárságot, még nem válnak automatikusan szavazókká is. Ehhez regisztrálniuk kell egy speciális nyilvántartásba. Az említett Demokrácia Központok, illetve az Eurotrans Alapítvány irodáinak munkatársai pedig aktívan közreműködnek annak érdekében, hogy minél többen kerüljenek bele a speciális regiszterbe és kapják meg postai úton a voksoláshoz szükséges dokumentumokat. Egyrészt felajánlják a regisztrációhoz szükséges segítséget már az állampolgársági ügyintézés során, másrészt telefonos és egyéb kampányok során keresik fel az ügyfeleiket, hogy – az adataikat elkérve – regisztrálják őket a rendszerbe.
A Transtelex forrásai azt tapasztalták, hogy még a tájékoztatási kampány előtti időszakban felhívták őket a Demokrácia Központok alkalmazottai, és arról érdeklődtek, hogy szeretnének-e szavazni.
„Még tavaly történt, hogy felhívtak a Demokrácia Központtól. Kérdezték tőlem, hogy részt veszek-e a magyarországi választásokon. Én hirtelen azt sem tudtam, mit válaszoljak, hiszen nem is gondolkodtam ezen. Mondtam nekik végül, hogy nem tudom. Aztán elkérték tőlem az azonosító számot, én be is diktáltam. A végén meg már furcsa is volt, hogy olyan hirtelen elköszöntek” – mesélte nekünk D.
A zilahi Demokrácia Központot felhívtuk ezügyben, az alkalmazott, akivel beszéltünk, visszaigazolta a forrásunk információit: valóban felhívták azokat a magyar állampolgárokat, akik náluk intézték a honosítási procedúrát, és előfordult, hogy elkérték az illető személyek azonosítóit is, de állításuk szerint csak azokét, akik segítséget igényeltek a regisztrációhoz. És mielőtt bárki azt gondolná, hogy ez személyes adatokkal való visszaélés, tegyük hozzá, a Demokrácia Központ szerint ez az eljárás elvben teljesen szabályszerű.
Az RMDSZ a maga során többek között SMS-ben ajánlja fel segítségét a kettős állampolgároknak, hogy a szavazatuk célba érjen: „Megerkezett a valasztasi levelcsomag. Az RMDSZ segit, hogy idoben celbaerjen. Ne bizza a veletlenre! Hozza az RMDSZ-hez!”
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint jelenleg 450 ezer külhoni magyar állampolgár szerepel a regisztráltak listáján (közülük 190 ezer erdélyi), ennyien kaptak-kapnak a levélben való szavazáshoz szükséges küldeményeket postán.
Így néz ki a levélszavazás menete
A postázott csomag a következőkből áll: egy borítékban érkezik a szavazólap, egy kicsi boríték, egy biztonsági boríték és egy azonosító lap. A voksolásra jogosult állampolgárnak ikszelnie kell a szavazólapon, majd a szavazólapot bele kell tennie a kicsi borítékba, és a kicsi borítékot le kell ragasztania. Ki kell töltenie és alá kell írnia az azonosító lapot. Majd a szavazólapot tartalmazó borítékot, illetve az azonosító lapot bele kell tennie a postán kapott biztonsági borítékba, melyet le kell zárni és el kell juttatni az NVI-hez. A választási iroda munkatársai ezeket beérkezés után kibontják, ellenőrzik az azonosító lapon szereplő információkat, és ha megfelelőnek találják, a szavalólapokat tartalmazó kicsi borítékokat továbbítják a szavazatszámlálóknak.
Döbrentey Dániel, a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) Választási Jogi Programjának koordinátora szerint problémás a választási regisztrációs folyamat. Mint kiderült, ez nemcsak a külhoniak levélszavazatai kapcsán merül fel. „Ez a visszaélés-típus sajnos bárkit érinthet, akinek jogosulatlanul megszerzik és felhasználják az adatait, bár a levélszavazással kapcsolatos ilyen típusú visszaélésről eddig még nem jutott el hozzánk információ” – írta válaszában a jogi szakértő.
Teszteltük és csalhattunk volna
A választási regisztráció menetét egyébként mi magunk is teszteltük: elkértük három ismerősünk adatait, és online regisztráltunk a nevükben is, a dokumentumokat pedig kollégánk a saját címére kérte ki, amely egyébként nem a hivatalosan bejelentett lakcíme senkinek sem a regisztrált személyek közül. A regisztrációhoz mindössze a lakcímkártyán szereplő azonosítóra, és az adott személy születési helyére van szükség. Több személyt is sikerült ugyanazzal a mailcímmel regisztrálni, ezeket sem ellenőrzi a rendszer. Később mind a négy borítékot megkaptuk, így elvileg akár szavazhattunk volna az ismerőseink helyett is.
A csomagok postai úton érkeznek, és ezeket vissza is lehet küldeni a postával, azonban Erdélyben a voksokat gyűjtik a Demokrácia Központok, az Eurotrans Alapítvány és a konzulátusok is. Ráadásul széles körű kampányt folytatnak annak érdekében, hogy a szavazók inkább ne a postát válasszák (amely szerintük nem megbízható), hanem adják oda a munkatársaiknak, vagy vigyék be az irodáikba a borítékokat. Ahol egyébként segítséget ajánlanak az azonosító lapok kitöltéséhez is. Mile Lajos kolozsvári főkonzul egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy: „Akár a plébános úr, akár egy egyetemista rokon is behozhatja, és ez jogszerű. Az a lényeg, hogy idejében és biztonságban megérkezzen”.
Döbrentey Dániel azonban másképp vélekedett a dologról, ezzel kapcsolatos kérdésünkre kifejtette: „Az a lehetőség, hogy a levélszavazatokat bárki, akár a szavazás végkimenetelében közvetlenül érdekelt is kézbesítheti – nem csak az egyetemes postai szolgáltató -, aggályokat vet fel. A levélszavazással a fő probléma éppen az, hogy a választási szerveknek nincs rálátása a levélben szavazás mozzanatainak többségére. Ez a probléma műfaji sajátosság, értelemszerű, hogy mivel nincs szavazóhelyiség, ezért szavazatszámláló bizottság sem ellenőrzi a folyamat törvényességét. A probléma lényege, hogy minél több kézen megy keresztül a szavazat, amely kezek nem a választóké, és nem a választási szerveké, annál inkább megnő a visszaélés lehetősége. Rosszhiszemű kezekben nincs biztonságban a szavazat: azt megsemmisíthetik, esetleg felbonthatják és ellenőrizhetik (különösen, mióta nem szükséges a hivatalos válaszborítékban visszaküldeni a szavazatot), szélsőséges esetben pedig kicserélhetik a szavazólapot (ezt az teszi lehetővé, hogy a levélben szavazás szavazólapja pecsét nélkül is érvényes).”
Ezekre az aggályokra sem reagált Mile Lajos.
A Fideszhez kötődő szervezetek gyűjtenek levélszavazatos borítékokat
A szavazatok begyűjtésével kapcsolatosan mindenképp érdemes megjegyezni, hogy azok a szervezetek, amelyek ezzel foglalkoznak, mindeközben nyíltan kampányolnak a Fidesz-KDNP-nek. És nemcsak a politikai pártokról, illetve a magyar kormány által támogatott civil szervezetekről van szó, a kampányba bekapcsolódtak az erdélyi magyar egyházak, egyházi vezetők is.
Korábbi anyagunkban részletesen írtunk arról, hogy a választási üzenetekkel lényegében „szőnyegbombázzák” az erdélyi magyarokat a Fideszt támogató szervezetek.
A szavazatok elfogulatlanoknak nem nevezhető szervezetek általi begyűjtését különösen aggályossá teszi egy tavaly őszi jogszabálymódosítás, melyre Döbrentey Dániel is utalt a válaszában. Azaz, hogy már nem kötelező a biztonsági záras borítékban visszaküldeni csomagot, hanem megfelel bármely boríték. A korábbi választások alkalmával csakis az ép biztonsági borítékba csomagolt szavazólapokat tekintették érvényesnek. A speciális borítékok olyan ragasztócsíkkal vannak ellátva, melyeket nem lehet úgy felbontani, hogy annak ne maradjon nyoma.
A biztonsági boríték jelentősége
A 2018-as választáskor az NVI 4300 levélszavazatot nyilvánított érvénytelennek azért, mert nem a biztonsági borítékban érkezett, illetve úgy ítélték meg, hogy a biztonsági ragasztócsík sérült. Emiatt a Fidesz panaszt tett, mellyel elment a Kúriáig, azonban nem sikerült elérnie, hogy a szóban forgó voksokat beleszámolják a végeredménybe. Mint ismeretes, a határon túliaktól érkező levélszavazatok túlnyomó többsége, 90% fölötti arányban, a Fidesz-KDNP-re érkezett az előző választások alkalmával. Vélhetően ebből kiindulva nyilatkozta Orbán Viktor azt a 2018-as választást követően, hogy a Kúria „elvett egy mandátumot a Fidesztől”.
A jogszabálymódosítás miatt lényegében követhetetlenné vált, hogy az NVI-hez érkező (nem biztonsági záras) borítékban levő azonosító lap és a mellette lévő szavazat összetartozik-e. Azaz nem ellenőrizhető, hogy nem bontották-e fel előzőleg a borítékot és nem cserélték-e ki a szavazólapot. A szavazólapok ugyanis, amint arra a TASZ jogi szakértője rámutatott, pecsét nélkül is érvényesek. Magyarán: sokszorosíthatók is akár.
Más nevében szavazni
A más nevében történő szavazással kapcsolatban is kikértük a TASZ véleményét, és azt a választ kaptuk, hogy: „Más nevében nem lehet szavazatot leadni, ez súlyos törvénysértés lenne. A szavazólapot és az azonosító nyilatkozatot a választópolgárnak saját kezűleg kell kitöltenie, illetve a nyilatkozatot aláírnia.”
Ez a kérdés egyrészt annak kapcsán vetődik fel, mivel – mint mi is leteszteltük – adott a lehetőség arra, hogy személyi adatok birtokában le lehessen kérni tetszőleges lakcímre valaki másnak a szavazati csomagját. Illetve, ide tartozik az elhalálozottak voksainak kérdése is, mivel ha a rokonok, ismerősök nem jelentenek egy halálesetet a magyar hatóságoknak, a levélcsomag továbbra is érkezik az elhunyt nevére, a regisztráció ugyanis tíz évig érvényes. Éppen ezért azt is meg szerettük volna kérdezni Mile Lajostól, hogy milyen arányban jelentik a hozzátartozók a haláleseteket. A nem Magyarországon élők számára ugyanis nem jelent akadályt az ügyintézésben, pl. az örökösödésben az, ha a magyar hatóságoknak nem hozzák a tudomására egy rokon elhalálozását. A HVG ezzel kapcsolatban, Hadházy Ákosra hivatkozva azt írta, hogy a környező országok halálozási statisztikáiból kiindulva akár a 20 ezret is meghaladhatja az elhunytak száma, viszont az NVI-nek mindössze 3 ezer halálesetet jelentettek, így csak ennyi szavazót töröltek a rendszerből.
Feltéve azt, hogy egyesek megpróbálhatnak megszerzett adatok segítségével vagy halottak nevében szavazni, megkérdeztük a TASZ szakértőjétől, hogy a választási rendszer hogyan kellene kiszűrje az ilyen jellegű csalást. Felvetettük azt, hogy erre az azonosító lapokon szereplő aláírások nyújthatnának lehetőséget, mivel a magyar hatóságoknak elvben a birtokukban van egy aláírási címpéldány, amellyel összevethető lenne az azonosítón szereplő kézjegy. „Pontosan ez az egyik legnagyobb baj a levélben szavazással: a személyes adatok birtokában más nevében, más címre is lehet igényelni szavazási levélcsomagot, amit így visszaélésszerűen is fel tudnak használni. Az aláírások hitelességét nem tudja ellenőrizni a választási iroda. Az aláírás hiánya az egyetlen, aláírással összefüggő ok, ami a szavazat érvénytelenségét eredményezheti a választási eljárásról szóló törvény 289. § (3) bek. e) pontja alapján.”
Azt is meg szerettük volna kérdezni Mile Lajos főkonzultól, hogy hány olyan erdélyi regisztrált a konzulátuson történő szavazásra, aki rendelkezik magyarországi lakcímmel is. Akik ugyanis rendelkeznek ilyennel, azok nemcsak pártlistákra szavazhatnak, hanem a lakcím szerinti egyéni választókörzetekben is. Szakértők véleménye szerint valószínű, hogy az áprilisi választás az ún. „billegő” egyéni választókörzetekben dől el, azaz olyan körzetekben, ahol szoros verseny várható a jelöltek között. Ezekben néhány száz vagy akár néhány tucatnyi szavazat is eldöntheti a mandátum sorsát. Azonban erre sem kaptunk választ.
A voksturizmus lehetőségei
Ez annak fényében is válik fontos kérdéssé, hogy tavaly novemberben egy törvénymódosítással megváltoztatták a lakóhely fogalmát, ami a TASZ és a Political Capital (PC) szerint „az eddigieknél is szélesebb kapukat nyithat a voksturizmus előtt”. A módosítás alapján előfordulhat, hogy határon túli magyarok magyarországi lakcímet létesítve, egyéni jelöltre is szavaznak, anélkül, hogy valóban azon a címen laknánk.
Az Azonnali.hu januárban arról cikkezett, hogy egy olyan belső utasítást kaptak a magyar külképviseletek, hogy minden egyszerűsített honosítási kérelmet benyújtó számára, akinek a papírjai március 1-ig megérkeznek, tegyék lehetővé, hogy március 8-ig az állampolgársági esküt is letehessék. Azaz a bevett gyakorlattal ellentétben ne várják meg, amíg összegyűlik legalább 10-15 pozitívan elbírált kérelem, hanem mindenki tehessen esküt, akinek a március 9-én lejárt határidőig lehetősége van a választási regisztrációra.
Információnk szerint valóban sikerült jelentősen felgyorsítani az állampolgárság elnyerésének folyamatát: az eredetileg közölt 6 hónap helyett két és fél hónapot kellett csak várni erre Kolozsváron az év végén kérvényezett honosítás esetében. Ugyanakkor a szavazás megkönnyítése érdekében az állampolgársági eskü letételekor egyből közölték, hogy már automatikusan megtörtént a nevükben a választási regisztráció is, hogy ne fussanak ki az időből, így már más dolguk nincs, csak meg kell várni a borítékot.
Azt, hogy a Romániában élő magyarok közül pontosan hányan rendelkeznek magyar állampolgársággal (ami a magyarországi választásokon való szavazás előfeltétele), nem tudni pontosan. Februárban a Népszava arról cikkezett, hogy hiába kérdezett rá a konkrét adatokra, nem kapott választ sem a magyar belügyminisztériumtól, sem a miniszterelnökségtől. 2021 szeptemberében az MTI arról írt – Sándor Krisztinát, a honosításban segédkező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökét idézve –, hogy a romániai magyarok közül addig több mint 550 ezren szerezték meg a magyar állampolgárságot. (A KSH korábbi tanulmánya szerint a határon túl élő összes állampolgár száma 2015 végén 647 ezer volt.)
Elindult a Transtelex! Támogasd a működését!
A támogatóinknak köszönhetően sikerült elindítanunk a Transtelexet, de ahhoz, hogy stabilan működő, igazán nagy kiadvánnyá tudjon válni, további támogatókra van szükségünk. Legyél te is a támogatónk!
Forrás: Transtelex
