Vízben és szénalapú vegyületekben gazdag az a minta, amit az OSIRIS-REx űrsondája juttatott nemrég a Földre.
Élő internetes közvetítésben mutatta be szerdán a NASA, hogy mit találtak a Bennu aszteroidáról múlt hónapban visszatért OSIRIS-REx-küldetés kapszulájában, amely az onnan hozott anyagot tartalmazta. Ez az első eset, hogy aszteroidán gyűjtött anyagot tudnak tanulmányozni a kutatók, és azt már első pillantásra látták, hogy ígéretes dologról van szó. “A minta szénben a leggazdagabb, amely valaha a Földre került, és nagyban segíteni fogja a tudósokat az élet eredetének vizsgálatában. Majdnem minden, amit a NASA tesz, annak érdekében történik, hogy kiderítsük, kik vagyunk és honnan jöttünk” – mondta Bill Nelson, az űrügynökség igazgatója. A NASA a most hozott anyagmennyiség 70 százalékát fogja elraktározni, hogy a következő nemzedékek tudósai – akik talán még meg sem születtek – is tanulmányozhassák.
Az űrszondát 2016-ban bocsátották fel és 2018 decemberében érkezett meg a tőlünk 330 millió kilométerre lévő Bennuhoz. Huszonkét hónapig keringett körülötte, miközben kereste a megfelelő helyet a leszálláshoz és a mintavételhez, majd 2020 októberében nitrogéngáz lövedékekkel felkavarták a talajt, és a szálló részecskéket a kapszula begyűjtötte. Ekkor adódott némi nehézség, mert ezek ellepték a a tartály szélét is, de végül sikerült a földi irányításnak rácsuknia a fedelet.
2021 májusában az űreszköz visszaindult a Földre, most szeptember 24-én pedig landolt a utahi sivatagban. Másnap a kapszula már a hustoni Johnson Űrközpontban volt. Azt, hogy mennyi anyagot hozott, a kutatók egyelőre csak becsülni tudják, 250 grammra gyanakszanak – a terv mindössze 60 gramm volt –, ezt még akkor számították ki, amikor az egység az űrben volt.
A minta darabkáit elektronmikroszkóppal, valamint infravörös sugarakkal vizsgálták, és a röntgensugarakkal működő CT-berendezések segítségével 3D-képeket is készítettek róluk.
Az elkövetkezendő hónapokban, években a kutatók világszerte kapnak kisebb egységeket a mintából kutatási célra: a fő feladat a szénvegyületek mibenlétét meghatározni, ami segítheti megérteni, hogyan kezdődhetett a földi élet. Sok kutató véli ugyanis úgy, hogy az élet alkotóelemeit aszteroidák hozták el a Földre, és mivel a Bennu abból az időből származik, amikor a Naprendszer bolygói kialakultak, anyaga sok új ismerettel szolgálhat annak megértéséhez, mi történt valójában négy és fél milliárd évvel ezelőtt.
“Amikor belepillantunk azokba az ősi titkokba, amit a Bennu pora és szikladarabkái megőriztek, egy időkapszulát nyitunk fel, amely alapos betekintést enged számunkra a Naprendszer keletkezésébe. A szénben gazdag anyagok és a víz bőséges jelenléte az agyagásványokban csak a csúcsa a kozmikus jéghegynek” – magyarázta Dante Lauretta, az Arizonai Egyetem tudósa, az OSIRIS-REx-projekt fő kutatója. Súlyra a szén 5 százalékát teszi ki a hozott mennyiségnek, és ilyen aszteroidák révén kerülhetett valamikor a Földre is a víz, amely ma az óceánokat alkotja.
Megjelent a Népszava Mozaik rovatában 2023. október 14-én.
