A magyar Országgyűlésben hagyománya van a külpolitikáról folytatott vitáknak. Kossuth Lajos 1848. július 11-én elmondott emlékezetes beszédében máig ható érvénnyel állapította meg Magyarország külpolitikájának fő céljait és eszközeit. Többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország nyugati határain „egy hatalmas orosz sereg áll, melly fordulhat jobbra, fordulhat balra, lehet irányunkban barátságos, lehet ellenséges.” 1849, 1914, 1946-ban a három nyugati demokrácia ellenében Magyarország trianoni határainak visszaállítása, de mindenekelőtt szabadságharcunk kegyetlen eltiprása 1956-ban azt igazolja, hogy Oroszország hagyományosan nem barátja a magyaroknak.
Az 1990-es években komoly vitákra került sor a T. Házban a délszláv háborúról, a szomszédos államokhoz fűződő viszonyról, az Antall-kormány Ukrajnával, majd a Horn-kormány Szlovákiával és Romániával kötött államközi szerződéséről. Sajnos ilyen viták ma nem folynak, az üres parlamenti ülésteremben ma semmiről sem lehet érdemben vitázni, nem ott születnek a döntések.
Szijjártó Péter külügyminiszter védelmébe vette a honvédelmi miniszternek azt a beszédét, amiben bejelentette, hogy „szakítunk az eddigi béketevékenységeinkkel”, és „Magyarország a háború nulladik fázisában van, mert a szomszédjában háború van. A kormány három éve azt a politikát viszi, hogy ki kell maradni háborútól. Próbálnak minket belenyomni a háborúba, mi meg nem engedjük.” Hiányolom annak a megnevezését, aki az 1956-os magyarországi agressziót nagyságrendekkel meghaladó ukrajnai háborút elkezdte és folytatja, az pedig teljességgel alaptalan és félrevezető mese, hogy bárki „belenyomni” akarna bennünket ebbe a háborúba. Több mint három éve folyik, de egyetlen NATO-ország sem lépett be ebbe a háborúba, szövetségeseink csupán – az ENSZ Alapokmányával összehangban, közös megegyezéssel – pénzzel és fegyverekkel támogatják a létéért, fennmaradásáért hősiesen küzdő Ukrajnát. Eddig egyedül Észak-Korea lépett be ebbe a háborúba Oroszország oldalán, tehát Oroszország és Észak-Korea a „háborúpárti”.
A külügyminiszter arról is beszélt, hogy Ukrajnában új lendületet vett a Magyarországgal szembeni lejárató kampány, amely azóta tart, hogy kitört a háború, mivel a kormány világossá tette, nem küld fegyvert és pénzt Ukrajnának, és nem számolja fel az energetikai együttműködést Oroszországgal. Szerinte a kijevi kémvádak mögött egy óriási, Ukrajnában államilag finanszírozott és irányított, Magyarország-ellenes propaganda áll. Lejárató kampányt, rengeteg adófizetői pénzbe kerülő, növekvő intenzitású propagandát a magyar kormány folytat Ukrajna ellen. Ennek része az egymilliárdnál is nagyobb költséggel járó „véleménynyilvánító népszavazás” arról, hogy Ukrajna valaha is lehet-e az Európai Unió tagja. Tíz éven belül erre ugyan nincs esély, de tagsága Magyarország számára nem hátránnyal, hanem jelentős gazdasági és politikai előnyökkel járna, a kárpátaljai magyar kisebbség számára pedig a megmaradás garanciája.
Magyarországgal kapcsolatban Ukrajna látható célja a viták rendezése, annak elérése, hogy a magyar kormány legalább ne akadályozza Oroszországgal szemben folytatott önvédelmi harcának széleskörű nemzetközi támogatását. Ez egy teljességgel érthető és legitim törekvés. Ezzel volt összhangban a kárpátaljai magyarok jogairól Ungvárra tervezett tárgyalás. Magyar részről történt lemondása éppen azt a célt késlelteti, hogy a magyar nyelvű oktatás szűkítésének tervét 2023 decemberében visszavonó Ukrajna kormányával a magyar kisebbség jogainak bővítéséről megállapodás születhessen.
Szijjártó külügyminiszter Orbán Viktornak a magyarellenes George Simionról, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltéről a Tihanyi Apátságban mondott elismerő szavait azzal próbálta mentegetni, hogy annak célja minél jobb viszony kialakítása a jövendő román elnökkel. De még egyáltalában nem dőlt el, hogy a magyar katonasírokat meggyalázó Simiont a második fordulóban elnökké választják-e. Az első fordulóban alacsony választói részvétel mellett kapott 41 százalékot, van rá esély, hogy a román társadalom többsége az oroszbarát szélsőjobboldali futballhuligánnal szemben a demokráciát és a nyugati orientációt képviselő Nicușor Dan mellett dönt. A magyar párt, az RMDSZ egyértelműen kiáll mellette, és remélhető, hogy a hatalmas veszélyt megértve az erdélyi magyarság nagy tömegben reá fog szavazni, bármit is sugall Budapestről a kormány és annak szócsövei. A magyar kormány a közelmúltban nagyon is beleszólt más országok belpolitikájába, választási kampányába. Intenzív kampányt folytatott Szlovákiában a korábban élesen magyarellenes Fico érdekében, kiállt a legrosszabb német hagyományokat felelevenítő német AfD mellett, támogatja a Putyin-párti balkáni politikusokat. Kedvezően szólni Simionról viszont a három és fél évtizedes magyar nemzetpolitika megtagadása.
Simion két éve a Tiszáig tartó Romániáról szónokolt
Felelősen gondolkodó magyar politikus ezt az embert nem támogathatja, nem segítheti a hatalomhoz vezető úton – üzente Dragomán György.
Mit tehetne a magyar kormány a szomszédságában dúló barbár háború mielőbbi befejezése érdekében? Csatlakoznia kellene a demokratikus kormányok önkéntes koalíciójához, amelynek a célja – összhangban Trump elnök igényével – Európa önálló védelmi képességeinek megerősítése. Egy katonailag is erős Európában van Magyarország helye, békepolitikát pedig az Európai Unió folytat, nem azok, akik azt támadják.
