Interjú a HVG-ben. Részlet

Tarnay Kristóf Ábel

Egy kisebb ország esetében nem jó stratégia, ha a politika mindent egy lapra tesz fel, különösen, hogy a trumpisták a Republikánus Pártnak is csak egy irányzatát képviselik – mondja Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, egykori washingtoni nagykövet. Interjú.

HVG: Mit gondol Orbán Viktornak a texasi CPAC-en elmondott be­szédéről?

Jeszenszky Géza: A tusnádfürdői beszédhez képest, amiben elég szörnyű dolgok voltak, itt nem mondott olyan eget rengetőket. Udvarolt a jól vagy rosszul felmért – nem éppen szép számú – közönségének. Nem a kongresszusban, még csak nem is a republikánusok konvencióján beszélt, hanem egy, a republikánusokhoz kötődő, szélsőségesnek tekintett csoport konferenciáján.

Ha az a cél, hogy az ország jó vagy rossz hírét, de mindenképp terjesszük, mert akkor fognak bennünket ismerni, akkor azt elérte. De ha – logikusan – minél pozitívabb képet szeretnénk Magyarországról kialakítani úgy, hogy az nem csak egy szűk csoportra korlátozódik, akkor a beszéd káros volt. A híre a jelenlevőkön túl másokhoz is eljut, köztük a republikánus párt nem trumpista köreihez is. A mai amerikai kormányzatot pedig mégiscsak a demokraták vezetik.

Ennek a beszédnek tehát csak akkor volna hozadéka az ország szempontjából, ha Trump vagy a Dallasban látott szellem uralkodóvá válna az Egyesült Államokban. Ettől azonban elég messze vagyunk. Trump újabb elnöki ciklusára egyre kevesebb az esély, még ha a félidős választások után a republikánusok erősödnek is. Ha pedig ez a váltás nem következik be, akkor inkább a rossz hírünket keltette a beszéd.

HVG: Ha nem a trumpista vonal kerekedik felül, de a republikánusoké lesz a Fehér Ház 2024-ben, akkor sem segít Orbán mostani szereplése?

J. G. : Egy kisebb ország esetében nem jó stratégia, ha a politika mindent egy lapra tesz fel. Amerikában nagyon komoly változások történhetnek viszonylag rövid időn belül, s még nem lehet látni, hogy milyen személyek jelennek meg potenciális vezetőként. A republikánusok között is sokan vannak, ismertebb nevek is, akik szemben állnak Trumppal, csak még nem került elő az, aki maga mögé tudná állítani a pártot. Az Egyesült Államokban az előválasztások nemcsak azt döntik el, hogy ki lesz pártjának a jelöltje az adott pozícióra, de van egy hagyomány, hogy aki győztesként kerül ki az előzetes csatározásokból, azt a vesztesek hívei is őszintén támogatják.

Trump elnökként sem törekedett rá, hogy nemzetegyesítő legyen, még a republikánus pártot sem egyesítette. Kockázatos tehát csak rá és erre az irányzatra tenni. Orbán Amerikán, de még a republikánus párton belül is csak egy – nem merem azt mondani, hogy kisebbségi – irányzatot támogat. Ők üdvözlik és tapsolnak neki, de hosszú távot nézve nem túl bölcs, ha Magyarország miniszterelnöke egy vitatható személy és irányzat mellett horgonyoz le. Mert ha a számítás nem jön be, az különösen káros lesz, és sokáig emlékezni fognak rá.

HVG: És fordított helyzetben: ha Trump visszatérne? Mennyit tudna profitálni belőle Orbán, aki már korábban is az elsők között állt ki mellette?

J. G. : Az Egyesült Államok és Európa viszonya Trump elnöksége alatt nem volt harmonikus, elég meredek dolgok is elhangzottak a NATO hasznáról. Most ez a viszony sokkal jobb, „köszönhetően” Putyinnak. Akárki is lesz a következő amerikai elnök, valószínűleg nem hagy fel Ukrajna sokrétű támogatásával, a Kínával való rivalizálás pedig biztosan folytatódik, legfeljebb a hangnem és a módszerek változhatnak. Tehát bármilyen amerikai vezetés alakul ki a következő években, annak szemében Magyarország orosz- és Kína-barát politikája komoly rossz­pont lesz. Ezt az sem írja fölül, ha Orbán most egyeseknek tetsző dolgokat mond. A döntő kérdés, hogy az Egyesült Államok világpolitikai szempontjából jelenleg igazán fontos két országgal kapcsolatban hol áll Magyarország. Ezt nem lehet elfedni egy szűk körnek udvarló beszéddel….

Címkép: Jeszenszky otthon. HVG

Forrás: Újnépszabadság