Először a gleccserek olvadnak el. Egymilliárdnyi ember ivóvize függ a gleccserektől. Ezerszer millió ember él a Földnek olyan tájain ahol a száraz évszakban azért van ivóvíz, azért nem száradnak ki a folyók, mert a melegben lassan olvadó gleccserek folyamatosan vizet juttatnak a folyómedrekbe. A gleccser vízraktár. Amikor jön a meleg, egy kevés elolvad belőle, de nem több, mint amennyi az előző évben a csapadék volt.
Így történt sok-sok éven át, de most másképp történik. Mostanában sokkal több jég olvad el a melegben, mint amennyi a hidegben keletkezik. El fognak tűnni a gleccserek: egymilliárd ember nem jut majd vízhez. Ha nem akarnak elpusztulni, elmennek onnan, ahol addig éltek. Egymilliárdan. Minden nyolcadik ember a földön elvándorol.
De ez még csak a kezdet.Ha tovább melegszik a bolygó, akkor elolvadnak a sarki jégtakarók. Grönland megint zöld lesz. Aztán leáll a Golf-áramlat. A nagy tengeráramlások nélkül a trópusokon sokkal melegebb lenne, a sarkokon pedig sokkal hidegebb. A Golf-áramlat meleg vizet szállít az Egyenlítő vidékéről észak felé, és fűti vele Európát. Az egész európai kultúra annak köszönheti a létét, hogy a Golf-áramlat miatt kellemesen enyhe az idő. Nyugat- és Észak-Európában sokkal enyhébb a tél, mint Kanadában vagy Szibériában, hiába vannak ugyanazon a szélességen.
A Golf-áramlat lelassult vagy leállt korábban is, amikor fölmelegedett az éghajlat. Az áramlatot két erő mozgatja, a hőmérséklet-különbség és a sókoncentráció. Északon több a só a vízben, és a sós víz nehezebb, a mélybe nyomja a meleg vizet. Emiatt tud kialakulni a körforgás. A hideg víz odalent folyik visszafelé, fönt pedig jön a melegebb, hígabb víz délről, amit a sós víz a mélybe küld.
És ha elolvad a jég, felfoghatatlan mennyiségű édesvíz ömlik a tengerbe, és felhígítja a sós vizet. A sarki jég a lehulló csapadékból van, tiszta és édes. A föld legnagyobb édesvízkészlete. Egyszóval a Golf-áramlatnak vége lesz. A trópusok felforrnak, mert a meleg az Egyenlítőnél marad, északon és délen pedig új jégkorszak jön.
De akkor megint lesz jég. Igen, egyszer majd lesz. Legutóbb fél évezredbe telt, amíg helyreállt az egyensúly…
De nem az lesz a legnagyobb baj, hogy leáll az áramlás. Amikor a Golf-áramlat leáll, Afrika és Dél-Ázsia kiszárad, mert a tengeráramlatok a csapadékot is befolyásolják. A tengerszint pedig megemelkedik. De nem néhány centiméterrel: tíz méterrel. Vagy harminccal. Víz alá kerül Afrika partvidéke. Ázsia legsűrűbben lakott parti sávja. Újabb százmilliók indulnak útnak, akiknek el kell hagyniuk a lakóhelyüket.
És ha ez nem lesz elég, jön majd a metán. Elkezdenek forrni a tengerek. A tengerek alján hideg van, és sötét. Különleges baktériumok élnek odalent, nincs szükségük fényre és oxigénre. Lebontják az elhalt, föntről aláhulló szervezeteket: metánt gyártanak belőlük. A mély tengerek alját megfagyott metánkristályok borítják. Ha nagy a nyomás, a metán még öt fokon is szilárd marad. De ha egy kicsit megemelkedik a lenti hőmérséklet, akkor gázzá válik, felbugyog a felszínre, és kiszökik a légkörbe. Ha pedig a metán összekeveredik a levegővel, csak egy szikra kell, és robban.
Robbanások és tűzvészek lesznek. Izzani fog a levegő. Erdőtüzek lesznek mindenfelé. Ahhoz, hogy az erdő meggyulladjon, még metán sem kell, csak néhány százalékkal kevesebb pára és csapadék, amitől a fák szárazabbá válnak. Minden elég a tűzben, és az emberek menekülni fognak a forróság elől.
Hova tudnak menekülni? Egy részük Európába jön. Nyugat- és Észak-Európa sokáig menedék marad, mint a középkori katedrálisok. Hollandiát talán elönti a víz, de lesz elég csapadék, és nem száradnak ki a folyók. Afrika folyói viszont valószínűleg ki fognak száradni. A Közel-Kelet nagy folyói is.
(És így tovább)
Forrás: Újnépszabadság
