A libanoni egészségügyi minisztérium első összesítése szerint legkevesebb tizenketten meghaltak és hatvanhatan megsebesültek, közülük kilencen válságos állapotban vannak.
Izrael légicsapást mért Bejrút déli külvárosaira, megölve a Hezbollah egyik vezető parancsnokát, tovább élezve ezzel az Irán által támogatott síita fegyveres szervezettel közel egy éve tartó háborús konfliktusát.
A célpont Ibrahim Akil volt, a Hezbollah műveleti parancsnoka, aki a csoport legfelsőbb katonai testületében szolgált – közölte két libanoni biztonsági forrás és az izraeli katonai rádió. Akilt a szervezet elit Radvan egységének tagjaival együtt ölték meg, amikor éppen megbeszélést tartottak. A libanoni egészségügyi minisztérium első összesítése szerint legkevesebb 12-en haltak meg és 66-an megsebesültek, közülük kilencen válságos állapotban vannak – jelentette a Reuters.
A Hezbollah előzőleg 140 rakétával lőtte Észak-Izrael területét, és a régió a Hezbollah vezetője, Hasszán Naszrallah által beígért bosszút várta, miután a szervezetet a hét elején egy nyilvánvaló izraeli titkosszolgálati akcióban példátlan támadás érte, egyszerre robbant fel több ezer, a tagjai közt nemrég kiosztott személyhívó, majd egy másik hullámban több száz adó-vevő.
Az izraeli légicsapás a délutáni csúcsforgalom idején érte a libanoni fővárost. A helyi tévécsatornák híradásaiban látható volt egy teljesen lerombolt magas épület a Hezbollah által uralt Dzsamusz városrészben, mindössze néhány kilométerre Bejrút belvárosától. A mentésben dolgozók legalább két összedőlt lakóház romjai között kutattak további eltűnt emberek után.
Nyolc ember meghalt, csaknem háromezren megsérültek Libanonban, amikor felrobbantak a Hezbollah személyhívói – A milícia Izraelt teszi felelőssé az incidensért.…
Kevesebb mint két hónapon belül ez a második alkalom, hogy Izrael célba vette a Hezbollah egyik vezető katonai parancsnokát Bejrútban. Júliusban Fuad Sukrral, a csoport legfőbb katonai parancsnokával végzett egy hasonló csapásban. Akil fejére 7 millió dolláros vérdíjat tűzött ki az Egyesült Államok, mivel része volt a bejrúti amerikai nagykövetség és a libanonban állomásozó amerikai tengerészgyalogosok főhadiszállása ellen 1983-ban elkövetett pokolgépes támadásokban, amelyeknek több mint 300 halálos áldozata volt.
Röviddel a Bejrútra mért izraeli légicsapás után a Hezbollah két további támadást jelentett be Észak-Izrael ellen, amelyek közül az egyik állítása szerint egy hírszerzési bázist célzott, ahonnan állítása szerint Izrael merényleteket irányított. A bejelentést Izrael nem kommentálta.
Izrael repülőkkel bombázza Dél-Libanont – A Hezbollah vezetője közölte, a háború deklarálásának tekinti a történteket.
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője azt mondta, nincs tudomása arról, hogy Izrael értesítette volna az Egyesült Államokat a pénteki bejrúti csapás előtt, és hozzátette, hogy az amerikaiakat nyomatékosan felszólították, hogy ne utazzanak Libanonba, vagy ha már ott vannak, hagyják el az országot. „A háború nem elkerülhetetlen ott fent a kék vonalon, és továbbra is mindent megteszünk, hogy megpróbáljuk megakadályozni” – mondta Kirby, a Libanon és Izrael közötti határra utalva. A brit kormány sürgősségi bizottságának, az úgynevezett COBR-nak az ülésén David Lammy brit külügyminiszter részvételével vitaták meg a Libanonban kialakult helyzetet.
Az izraeli légierő előzőleg, csütörtök este a legintenzívebb légicsapásokat hajtotta végre Dél-Libanonban a csaknem egy éve tartó konfliktus kezdete óta: az izraeli harci gépek Hezbollah infrastruktúrájához tartozó célpontokat és a szervezet több száz rakétaindító állását támadták. A hadsereg közben a Golán-fennsík egyes részein és Észak-Izraelben arra utasította a lakosságot, hogy kerülje a nyilvános összejöveteleket és maradjon az óvóhelyek közelében a rakétatűzre való tekintettel, amely végül pénteken érkezett.
Biztonságpolitikai szakértő: Nem kell megtorlásra számítani a Hezbollah részéről a libanoni merényletek hátterében felsejlő budapesti szál miatt
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2024. szeptember 20-án.
