Klubrádió
Gábor György vallásfilozófus letörölte saját profilját a Facebookról. Elmondása szerint azért döntött így, mert nemtelen támadások érték őt a közösségi médium felületein, mikor kiderült, hogy egy könyvkiadó őt kérte fel egy Tamás Gáspár Miklós-emlékkötet szerkesztésére. A vallásfilozófus arról is beszélt a Megbeszéljük című műsorban, hogy a Facebook legsötétebb bugyraiban ocsmány rágalmakat hordanak róla össze olyan emberek, akik nem szeretik azt, hogyha valaki náluk többet teljesített. Gábor György leszögezte, zavarba ejtő, hogy ez az ügy kerül előtérbe, ezért arra használta fel a rádióban való megszólalását, hogy tágabb kontextusba helyezze a Facebook-ról való távozását. A vallásfilozófusnak az adott apropót a profilja törléséhez, hogy a közösségi médium bizonyos felületein – ahonnan ő ki van tiltva, és így reagálni sem tud – olyan rágalmakat hordtak össze róla, amik visszalépésre késztették egy TGM-emlékkötet szerkesztői posztjától.
Az ügy háttere, hogy Gábor György két szerzőtársával 2009-ben megjelentetett egy cikket az Élet és Irodalomban, amelyben egy Izraelről szóló vita keretében intéztek érveket TGM-hez. Ebben a publicisztikában azt írták, hogy TGM olyan antiszemita hangot ütött meg, amely a nyugat-európai baloldal vagy a hazai szélsőjobboldal háza táján jelent meg korábban. Ez most úgy jelent meg a közösségi médiában, hogy a vallásfilozófus antiszemitának nevezte TGM-et, ami Gábor György szerint tévedés. Hozzátette, TGM-mel jó szakmai és emberi kapcsolatban voltak a ’70-es évek óta, emellett persze vitákat folytattak politikai és tudományos kérdésekben.
Ugyanakkor ezek a viták még régen “szemtől szemben” zajlottak a sajtó nyilvánossága által – mondta Gábor. Mostanra azonban a Facebook korában olyan arctalan és névtelen emberek kommentelnek, akiknek a vitákban nem az a céljuk, hogy meggyőzzék a másikat, hanem, hogy “lemészárolják”. Gábor György három példán keresztül illusztrálta, hogy a Facebook hogyan kezdi ki azokat a vívmányokat, amiket az európai modernitás hozott létre.
Elsőként a reneszánsz korában beállt írásbeliségi fordulatra mutatott rá, miszerint innentől számított, hogy ki ír egy adott szöveget, vagyis ki az, aki a felelősséget vállalja érte. A közösségi médiában ez szűnt meg, hiszen arc- és név nélkül lehet radikális véleményeket megfogalmazni, a minek aztán nincs gazdája, és nem lehet érte senkit sem számon kérni – fogalmazta meg a filozófus.
A második példában felelevenítette azt a középkori teológiái kérdést, hogy a fogalmak van-e önálló életük. Szerinte a Facebook korában a fogalmak nagyon is önálló életet élnek. A gondolatot azzal szemléltette, hogy ha róla valaki azt írja, hogy ő kannibál, akkor az első olvasó még kételkedik, a második már elgondolkodik ennek az igazságán, a sokadik pedig már hitelt fog szavazni ennek a feltevésnek. Ilyen esetben sokszor még védekezni sem tud a rágalmak ellen – mondta. Hozzátette, ilyenkor archaikus módon a lincselés, illetve a megkövezés állapota idéződik vissza.
A harmadik megjegyzés szerint a politikai retorika teljesen megváltozott, mióta ezek a portálok népszerűvé váltak. Gábor György úgy fogalmazott, ma a politikusok kódolt beszédeket mondanak, amikben nem uszítanak nyíltan, csupán “aknákat” helyeznek el megnyilvánulásaikban. Ezt aztán – ahogy a beszéd felkerül a világhálóra – a kommentelők dekódolják, és kiegészítik a saját maguk számára szimpatikus üzenettel – véli Gábor György.
Ezek miatt az érvek miatt érezte úgy Gábor György, hogy felfüggeszti jelenlétét a Facebook-on. Hozzátette, már megállapodott a Népszavával abban, hogy ezentúl ott fogja megjelentetni írásait heti rendszerességgel. Ugyanakkor fenntartja annak a lehetőségét, hogy egy meghatározatlan idő elteltével ismét írni fog a Facebookra – mondta.
Megbeszéljük/Interjú Gábor Györggyel
2023. január 20., péntek 16:20
Riporter: Bolgár György
Forrás: Újnépszabadság