Murphy legújabb posztulátuma: „ami elromolhat, azt ők elrontják”.
A Digitális Állampolgár praktikus, rengeteg adat egyetlen helyen elérhető, az informatika segítségével a hivatali ügyeink intézését gyorsíthatja. A kormányablakok bevonásával komoly pressinggel léptettek be mindenkit, aki élt, mozgott, és volt okostelefonja. Meddig hihettük, hogy ez az állampolgár komfortosabb életét segítő platform? Míg karácsony előtt a propagandaminiszter tőle nem szokatlan gegenpressinget alkalmazva úgy döntött, hogy hivatalos dokumentumnak álcázott szórólapot küldet minden nyugdíjasnak: „Tisztelt Nyugdíjas Honfitársam! Brüsszel és támogatói be akarnak szállni a háborúba! Háborús kölcsönt adnak Ukrajnának, amit az európai emberek pénzéből, háborús adókból akarnak visszafizetni! A brüsszeli háborús szándékokat támogató magyar politikai erők nevében olyan javaslatok jelentek meg, amelyek gyökeresen átalakítanák a magyar nyugdíjrendszert! Meg akarják adóztatni a nyugdíjakat.”
Az adatgyűjtésről tudjuk, hogy az könnyen válhat ellenőrizhetetlen adatbázissá valakinek a kezében, és a jelek szerint akkor a politikamentességnek annyi. Ezzel feladták a DÁP-nak az utolsó kenetet – R. I. P. Választhat a kedves állampolgár, hogy útválasztási protokollt ért rajta, ha informatikus, a „rip off” instrukcióját követve lazán töröl és kilép egy elbaltázott appból, avagy közösségi oldalakon a sok használat miatt közhellyé silányított „Requiescat in Pace” jegyében békésen belenyugszik a virtuális temetőjében hagyva a derék, jobb sorsra érdemes DÁP-ot. Persze – a temető kapuján olvasható ígéretben bízva – a tavaszi feltámadás reményében.
Megjelent az Élet és Irodalom LXX. évfolyama 1–2. számának Páratlan oldalán 2026. január 9.