Kiegészítve a szerkesztő egyedülálló próbálkozásával, Shakespeare-fordításával!
Sonnet 66: Tired For All These, For Restful Death I Cry
Tired with all these, for restful death I cry,
As to behold desert a beggar born,
And needy nothing trimm’d in jollity,
And purest faith unhappily forsworn,
And gilded honour shamefully misplac’d,
And maiden virtue rudely strumpeted,
And right perfection wrongfully disgrac’d,
And strength by limping sway disabled
And art made tongue-tied by authority,
And folly, doctor-like, controlling skill,
And simple truth miscall’d simplicity,
And captive good attending captain ill:
Tir’d with all these, from these would I be gone,
Save that, to die, I leave my love alone.
66. szonett: Fáradt vagyok, sír békéjére vágyom
Fáradt vagyok, sír békéjére vágyom:
Itt koldussorsra születik az érdem,
És senkiknek jut minden a világon,
És csúfság tárgya tiszta hit, szemérem,
És rozsdát látnak arany becsületben,
És szűz erényből loncsos szajha lesz,
És gyalázatra jut a feddhetetlen,
És az erőre béklyót kacska tesz,
És megköti a nyelveket a Rend,
És doktor Tökfej lett a fő okos,
És egyszerű most együgyűt jelent,
És rabjává teszi a jót a rossz…
Fáradt vagyok, mennék is mit se várva,
Csak szerelmemet ne hagynám magára.
A szerkesztő Shakespeare-fordítása
