Tovább fokozódik a feszültség a két ország között.
A Krím félsziget Ukrajnához nem tartozó területként való megjelölése ellentmond Budapest többször kinyilvánított álláspontjának, miszerint támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását nemzetközileg elismert határain belül – olvasható az ukrán külügyminisztérium szombat délutáni közleményében.
Az ügy előzményéről mi is beszámoltunk. Pár nappal ezelőtt Magyarország Kormánya YouTube-csatornán megjelent egy videó, amelyben az Oroszország által 2014-ben annektált Krím félsziget nem Ukrajna részeként szerepel.
Itt az Orbán-kormány új békevideója, de a Krím már nem Ukrajna részeként szerepel benne – 2014-ben a magyar miniszterelnök még agressziónak nevezte, hogy Oroszország…
Kijev szerint Magyarországnak fel kellene hagynia a provokációkkal, s be kellene tartani azon nemzetközi kötelezettségeit, amelyeket az Egyesült Nemzetek Szervezetében (ENSZ), az Európai Unióban (EU), valamint az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében (NATO) vállalt. A magyar kormány nyilvánosan békét szorgalmaz, ám ehhez nem járul hozzá
„az Oroszország agresszív politikájával való játszadozás”.
„Éppen ezért Ukrajna külügyminisztériuma nevében Ukrajna magyarországi ügyvivője hivatalos demarsot intézett a magyar félhez” – zárul a tárca közleménye. A demars egy szóbeli diplomáciai jegyzék, ami egy komoly figyelmeztetést jelent. Mindez azt jelenti, hogy a küldő ország figyelemmel kíséri a címzett tevékenységét, ha továbbra is fennállnak a kifogások, akkor írásbeli figyelmeztetés következhet.
Zelenszkij tanácsadója szerint ha Orbán felhívja barátját, Putyint, hogy vonuljon vissza az orosz határok mögé, akkor vége lesz a háborúnak
A vaktérkép éles fordulatot jelent Orbán Viktor korábbi álláspontjához képest. A 2014. március 6-i rendkívüli EU-csúcson a magyar miniszterelnök még azt mondta, Oroszország krími beavatkozása agresszió, a magyar érdek egy demokratikus, a saját lábán álló Ukrajna. „Amit Oroszország tett, vagyis hogy gyakorlatilag leválasztotta Ukrajnáról a Krím félszigetet, azt nem lehet másnak, csakis agressziónak minősíteni, az Európai Uniónak pedig erre választ kell adnia” – fogalmazott.
Megjelent a Népszava Belföld és Külföld rovatában 2023. június 3-án.
