Az Európai Bizottság szerdán bemutatta az eddigi legambiciózusabb tervét a klímaváltozás elleni harcában, amivel még ebben az évtizedben konkrét cselekvéssé fordítaná a zöld célokat.

A bizottság részletesen kimutatta, hogyan érhető el a 27 tagországban, hogy az 1990-ben mért szinthez képest 2030-ra 55 százalékkal kevesebb legyen az üvegházhatású gázok uniós kibocsátása, és ezáltal hogyan érhető el 2050-re a nettó karbonsemlegesség.

„Sokat kérünk a polgárainktól, és sokat kérünk az ipartól is, de ezt jó ügy érdekében tesszük. Azért, hogy lehetőséget adjunk az emberiségnek, hogy felvegyék a harcot [a klímaváltozás ellen]” – mondta a klímapolitikáért felelős biztos, Frans Timmermans.

A European Green Deal akciótervében szó esik a fűtés, a közlekedés és a gyártás szénkibocsátási árának növeléséről, a magas kibocsátású repülőgép- és teherhajó-üzemanyagok megadóztatásáról, számos anyag (cement, acél, alumínium) importjának kibocsátással arányos vámolásáról, valamint a belső égésű motorok teljes száműzéséről.

Az Európai Unió ugyan csak a globális kibocsátások 8 százalékáért felel, a tervvel egyben a nagyobb gazdaságok előtt is igyekszik példát statuálni, aminek akár már a novemberi, Glasgow-ban tartott ENSZ-klímakonferencián is meglehet a hatása. „Európa volt az első kontinens, amely 2050-re klímasemlegességet hirdetett, és most mi vagyunk az elsők, akik kézzelfogható tervet tettek le az asztalra” – mondta az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen.

Frans Timmermans és Ursula von der Leyen az European Green Deal bejelentésén, 2021. július 14-én, BrüsszelbenFotó: JOHN THYS/AFP

Az EU terve ott igyekszik visszaszorítani a fosszilis tüzelőanyagok égetését, ahol azok a legjobban hajtják a klímaváltozást: az erőművekben, a gyárakban, a közlekedésben és az épületek fűtőrendszereiben. Az intézkedések egy közös elvet szolgálnak: hogy a szennyezést drágábbá, a zöld alternatívákat pedig vonzóbbá tegyék az unió 25 millió vállalkozásának és közel félmilliárd lakosának.

Ha minden a terv szerint alakul, 2035-től kezdve már nem lehet benzines vagy dízelautókat gyártani és eladni az EU-ban. A gyárak, erőművek, légitársaságok és hajótulajdonosok lényegesen többet fizetnek majd a kibocsátásaik után, de a teherszállítás és az építkezés kibocsátási költségei is nőnek. Az EU tagországainak az erdőket és a füves területeket is növelniük kell, amellyel az egyes államok szénmegkötő kapacitását növelné az unió.

Az EU eddig 24 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest, ezt kell első lépésben 2030-ig 55 százalékra növelni, majd a következő két évtizedben a nettó zéró kibocsátást elérni, ugyanis ha ez nem sikerül, a kutatók szerint 2050 lehet az a pont, ahonnan már nincs visszaút, és megállíthatatlanná válnak a klímaváltozás katasztrofális hatásai.

A tervet a tagállamoknak, majd az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia, ami összesen két évet is igénybe vehet. Ráadásul valószínűleg komoly lobbizásra is lehet számítani az érintett iparágak képviselőitől, az áremelkedések miatt ellenkező szegényebb tagországoktól, valamint a legszennyezőbb államoktól is, amelyeknek a legnagyobb költségekkel kellene szembenézniük a klímavédelmi terv értelmében.

Forrás: Qubit