Miközben az ukránok meg vannak győződve arról, hogy le tudják győzni az orosz megszállókat, Oroszországban a súlyos veszteségek ellenére még mindig magas az ukrajnai „különleges katonai művelet” támogatottsága.
Az Ukrajna elleni agressziót az orosz megkérdezettek 76 százaléka helyesli, és 85 százalékuk állítja, hogy kedvezően vélekedik Vlagyimir Putyin elnökről – derül ki a Lord Ashcroft, a kormányzó brit Konzervatív Párt egykori alelnöke által fémjelzett közvélemény-kutató műhely felméréséből. Az orosz invázió első évfordulóján ismertetett adatokból kiderül továbbá, hogy míg a britek 41 százaléka szerint az Egyesült Királyságnak közvetlen érdeke az orosz invázió elleni győzelem, addig az amerikaiaknak csak 33 százaléka mondja ugyanezt az USA-ról. Az Ukrajnában, Oroszországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban elvégzett közvélemény-kutatás országonként több mint kétezer ember megkérdezésével készült.
A kapott eredmények alapján Ukrajnában tízből majdnem hét ember (69 százalék) azt mondta, jobban bízik az orosz invázióval szembeni diadalban, mint a konfliktus kezdetekor. Az oroszoknak csak 39 százaléka nyilatkozott így. A számos vereség, kudarc és a magas veszteségek ellenére 57 százalékuk meggyőződését fejezte ki, hogy a „különleges katonai hadművelet” sikeresen halad. Ez azt sejteti, hogy jól működik az orosz propaganda. Ezzel szemben az ukránok 85 százaléka mondta azt, hogy Ukrajna sikeresen védekezik.
Tízből hat orosz elismerte, hogy az ukránok a vártnál erősebb ellenállást tanúsítanak az orosz erőkkel szemben.
A kérdésre, mely ország támogatja leginkább Ukrajnát az agresszióval szemben, az ukránok 74 százaléka az Egyesült Királyságot jelölte meg, amely ezzel az Egyesült Államokat is (71 százalék) megelőzte. Az Európai Uniót 61 százalékuk nevezte meg. Németországról, Franciaországról és a NATO-ról viszont kevesebb mint a felük mondta azt, hogy eleget tesz az országért, bár ez az arány jóval magasabb a 2022. júniusi felméréshez képest.
Az ukránok szerint az Egyesült Királyság támogatja leginkább Ukrajnát az agresszióval szemben | Fotó: ISABEL INFANTES | Forrás: AFP
Arra a kérdésre, mit szeretnének leginkább a szövetségesektől, az ukránok első helyen a fegyvert és katonai felszerelést említették, majd a NATO-ba való felvétel és a szövetséges légierők által végrehajtott repüléstilalmi övezet létrehozása következett (87, 50, illetve 42 százalék). Tízből kevesebb mint hárman mondták, hogy a szigorúbb gazdasági szankciók, a humanitárius segítségnyújtás vagy a diplomáciai erőfeszítések a fő prioritások.
Az Egyesült Királyságban többen támogatták az Egyesült Államokban élőknél azt, hogy Ukrajnának tankokat és páncélozott járműveket (65-55), fegyvereket és lőszert (68-58), humanitárius segélyt (84-77), pénzügyi támogatást (64-51) és szigorúbb gazdasági szankciókat (67-57 százalék) nyújtsanak. A két országban hasonló mértékben támogatták (49-48 százalék), hogy vadászrepülőgépeket szállítsanak az ukrán hadseregnek.
Mennek a nyugati harckocsik Ukrajnába, csak az a kérdés, hogy csinálnak nyarat a tavaszi sártengerből – Az ukrán hadsereg hamarosan korszerű nyugati tankokat kap, hogy…
Egy volt brit parancsnok szerint Ukrajnának harci repülőgépeket is kellene adni, de a nyugati szövetségesek egyelőre nem engednek a kijevi kérésnek
Joe Biden jelenleg kizártnak tartja, hogy F-16-osokat küldjenek Ukrajnának – Úgy vélekedett, Ukrajnának jelenleg nincs szüksége a vadászgépekre.
Az ukránok 86 százaléka szeretné, ha országa csatlakozna a NATO-hoz. A britek és az amerikaiak többsége (60 és 55 százalék) egyetértett azzal, hogy Ukrajnának engedni kellene az észak-atlanti szövetséghez való csatlakozást. Az ukránok kétharmada (66 százalék) nagyobb biztonságban érezné magát, ha az ország nukleáris fegyverekkel rendelkezne.
Az oroszok az ukránoknál nagyobb arányban gondolják, hogy a háború még legalább hat hónapig tart (64 és 56 százalék). Az oroszok 42 százaléka véli úgy, hogy még több mint egy évig fog tartani a beavatkozás, szemben minden harmadik ukránnal.
Az ukránok az oroszoknál jóval többen (66 százalék 45 ellenében) látják úgy, hogy a háború az egyik fél katonai győzelmével ér majd véget, nem pedig diplomáciai megoldással.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2023. február 26-án.
