A hivatalban lévő államfő és szélsőjobboldali kihívója egyaránt hatalmas tétekről beszélt a francia elnökválasztás első fordulója után. Április 24-én dől el minden.

Rónay Tamás: Marine Le Pen elnökké választása rendkívül veszélyes lenne, belülről bomlasztaná az Európai Uniót

Nem sok jó várna az EU-ra, ha a centrista Emmanuel Macronnal szemben a szélsőjobboldali jelölt nyerné meg a francia elnökválasztást.

Amikor Marine Le Pen öt évvel ezelőtt először indult Emmanuel Macron ellen, Franciaország euróövezetből való kilépése még kiemelt helyen szerepelt a választási programjában. A jobboldali populista politikus időközben búcsút intett a körös uniós valutával való szakítás gondolatának, mert a francia választók a válságok hatására azóta felismerték, hogy a gazdaságnak stabilitást ad az euró.

Ez azonban még nem jelenti azt, hogy Marine Le Pen elnökké választása nem tartogatna veszélyeket az EU jövőjére nézve. Sőt, ez a fejlemény rendkívül veszélyes lenne az Európai Unió további fennmaradására nézve – legalábbis erre a következtetésre jutott a Centre for European Reform (CER) nevű nemzetközi agytröszt Ian Bond és John Springford által jegyzett elemzése.

Le Pen elnöksége nem a Frexit lehetősége miatt lenne veszélyes, amit a franciák többsége elutasít, hanem azért, mert belülről bomlasztaná az Uniót. A tanulmány szerzői szerint a jobboldali populista politikus szelektíven alkalmazná az uniós jogrendet – tehát Le Pen azt tenné, amit a varsói populisták évek óta csinálnak, csak még nagyobb mértékben.

Az Európával szembeni ellenségeskedés első áldozata az egységes piac lenne. A Nemzeti Tömörülés (RN) vezetőjének választási kiáltványa központi kérdésként fogalmazza meg, hogy a francia állampolgárok elsőbbséget élveznek hazájukban. A hatályos uniós jog szerint azonban a Franciaországban jogszerűen tartózkodó és dolgozó uniós polgárokat nem érheti hátrányos megkülönböztetés. Le Pen választási ígérete tehát a személyek szabad mozgásának végét jelentené, amely a négy alapvető uniós szabadságjog egyike. Emellett a jobboldali populista politikus ki akar lépni a vízummentes utazás  Schengeni egyezményéből, és újra be akarja vezetni az Európán belüli határellenőrzést.

Franciaország többé nem lenne szabadon hozzáférhető piac az európai vállalatok számára, mivel az RN vezetője azt ígérte, hogy a hazai cégeket előnyben részesítik a közbeszerzések odaítélésekor, ellentétben a hatályos jogszabályokkal, amelyek tiltják a más uniós országok vállalatainak hátrányos megkülönböztetését. A más uniós országokból származó élelmiszereket is nehezebben engednék be Franciaországba, hogy a francia gazdáknak ne kelljen tartaniuk a versenytől.

Le Pen az európai intézmények mozgásterét is korlátozni akarja Franciaország uniós költségvetéshez való hozzájárulásának egyoldalú csökkentésével. Az EU klímapolitikája sem úszná meg károk nélkül Le Pen hivatali idejét, már ha egyáltalán túlélné, mert a jobboldali populista politikus Franciaországot fel akarja menteni a megújuló energiák bővítésére vonatkozó minden követelmény alól, és elsősorban az atomenergiára akar támaszkodni. Végül, de nem utolsósorban népszavazást javasol, amelyen a franciáknak kellene dönteniük arról, hogy a francia jog elsőbbséget élvez-e az uniós joggal szemben, ami az európai jogrend (és így az egész uniós belső piac) végét jelentené. „Ha Le Pen megvalósítja terveit, politikai káoszba taszítja az EU-t” – összegez Bond és Springford. Akkor pedig Le Pen sikerrel járhatna abban, amire – legalábbis a hivatalos nyilatkozatok szerint – nem is törekszik: nevezetesen az EU felbomlasztásában.

A kedden nyilvánosságra hozott felmérések szerint Macron a második fordulóban 52,5-55 százaléknyi Le Pen 45-47,5 százaléknyi voksot kaphat.

Sarkozy Macront támogatja

Fontos támogatást kapott Emmanuel Macron. Franciaország konzervatív volt elnöke, Nicolas Sarkozy kijelentette, a hivatalban lévő elnök újraválasztása mellett áll ki. „Emmanuel Macronra fogok szavazni” – jelentette be a magyar gyökerekkel rendelkező politikus a Facebookon. „Ő az egyetlen, aki képes tevékenyen fellépni a jelenlegi helyzetben” – írta. A republikánus, polgári jobboldal értékei arra köteleznek, hogy kövessék Macronnak a társadalom egyesítésére vonatkozó felhívását – tette hozzá Sarkozy. Macron rendelkezik a szükséges tapasztalattal a jelenlegi nemzetközi válság tekintetében is. Gazdaságpolitikája a munka értékére összpontosít, Európa iránti elkötelezettsége pedig világos és egyértelmű, hangoztatta a volt elnök. Sarkozy a szavazás első fordulója előtt elutasította a konzervatív elnökjelölt, Valerie Pecresse támogatását. 

Rónay Tamás írása megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2022. április 13-án.