A jogszabály rengeteg uniós alapelvet sért a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogtól az egyesülési szabadságán át a tisztességes eljáráshoz való jogig.
Uniós normákat sért, emiatt kötelezettségszegési eljárást indít az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvény miatt az Európai Bizottság – értesült a hivatalos bejelentés előtt a Népszava brüsszeli tudósítója.
Értesüléseinknek megfelelően a brüsszeli testület nyilvánosság elé is állt, azzal indokolva a kötelezettségszegési eljárás elindítását, hogy a magyar jogszabály sérti az uniós jog több rendelkezését, a többi között az EU demokratikus értékeit; a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát; az EU Alapjogi Chartájában foglalt több alapvető jogot, így
- a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot,
- a személyes adatok védelméhez való jogot,
- a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát,
- az egyesülési szabadságot,
- a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot;
- az uniós jogból következő adatvédelmi követelményeket
- és a belső piacra vonatkozó több szabályt.
Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a kötelezettségszegési eljárást elindító felszólító levélre. Amennyiben nem orvosolja az EB által feltárt sérelmeket, a testület úgy dönthet, hogy a jogsértési eljárást a következő szakaszba lépteti és indokolással ellátott véleményt küld. Ezt később bírósági eljárás, és további nem teljesítés esetén pénzbírság követheti.
A mostani döntés nem kapcsolható a jogállamisági eljáráshoz, amely miatt az európai döntéshozók több mint egy évvel ezelőtt 6,3 milliárd euró kohéziós támogatást vontak meg ideiglenesen Magyarországtól. Mint Ujvári Balázs szóvivő az EB sajtótájékoztatóján elmondta: a Bizottság 2022. áprilisában indította el a procedúrát pontosan meghatározott jogállamisági mulasztások miatt, amelyek közvetlenül sértik az Unió pénzügyi érdekeit. – Tartanunk kell magunkat ahhoz a problémakörhöz, amelyet az eljárás elején meghatároztunk – magyarázta, miért nem lehet a szuverenitásvédelmi törvényt egy kalap alá venni a pénzek felfüggesztésével járó eljárással.
Az európai döntéshozók több mint 32 milliárd eurót fagyasztottak be a Magyarországnak megítélt felzárkóztatási és helyreállítási támogatásokból a rendszerszintű korrupció és a jogállamisági normák szisztematikus megsértése miatt. Ebből 6,3 milliárdot a jogállamisági eljárás keretében, 2,6 milliárdot a meleg közösség és a migránsok diszkriminációja, valamint az akadémiai szabadsággal összefüggő normaszegések miatt függesztettek fel a felzárkóztatási forrásokból. Csaknem 3 milliárd technikai jellegű elmaradások okán van brüsszeli zár alatt. Miután Magyarország végrehajtotta a Brüsszel által elvárt igazságügyi reformot, az EB tavaly decemberben felszabadított 10,2 milliárdot ugyanebből a borítékból. A járvány utáni helyreállítási alapból 10,4 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatáshoz, illetve hitelhez nem férhet hozzá Magyarország. Ha az Orbán-kormány nem teljesíti a pénzek felszabadításához kötött feltételeket, akkor a 6,3 milliárdtól már az év végén, a 10,4 milliárdtól pedig 2026 végén végleg elbúcsúzhat.
Az utóbbi években az Európai Bizottság számos kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a demokratikus és jogállamisági értékek és szabályok megsértése miatt. És minden ügyet meg is nyert, amely ebben a folyamatban eljutott az EU Bíróságára. Idetartozik például a lex CEU, a civiltörvény, a Stop Soros törvénycsomag, a magyar menekültügyi szabályozás számos pontja. A homofóbnak bélyegzett gyermekvédelmi törvény és a Klubrádió frekvenciájának megvonása miatt kezdett bírósági eljárás még folyamatban van.
Elhalasztotta az EP a döntést, hogy pert indítsanak-e az Európai Bizottság ellen a Magyarországnak felszabadított 10,2 milliárd euró miatt – A szaktestület korábban…
Orbán Viktor egyetlen követelését sem tudta keresztülvinni, az EU-csúcs zárónyilatkozatába pedig bekerült egy utalás a jogállamisági állásfoglalásra
Mint arról többször írtunk, az itthon és brüsszeli körökben is sokat bírált szuverenitásvédelmi törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető bűncselekménynek nyilvánítja, ha egy párt „tiltott külföldi támogatást” vagy „e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt” fogad el, és felállít egy új államigazgatási szervet, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely „az alkotmányos önazonosság védelme érdekében” elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytat. Ez a Szuverenitásvédelmi Hivatal szinte bárkit megvádolhat, lejárathat, idegen ügynöknek bélyegezhet érdemi jogorvoslati lehetőség nélkül. Ez új fejezetet nyit a a jogállamisági vitában.
Benyújtották a szuverenitásvédelmi törvény javaslatát, belföldről sem kaphat támogatást az ellenzék – A jogszabály a sajtóra egyelőre közvetlenül nem vonatkozik,…
Írtunk arról is, hogy a jogszabály célja egyébként láthatóan nem egy erős intézmény felállítása volt (a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, ha a törvénytervezetet a jelenlegi formájában fogadják el elsősorban a propaganda területén lesznek feladatai), hanem annak megakadályozása, hogy az ellenzéki politikai erők bármilyen, nem az Orbán-kormány által ellenőrzött forrásból támogatást kaphassanak.
A tervezettel a vonatkozó törvényeket úgy módosítanák, hogy „jelölő szervezet azon tagja, felelős személye vagy vezető tisztségviselője, valamint a választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölt, aki tiltott külföldi támogatást, vagy e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (…) A jelölt bejelentésekor a jelöltnek nyilatkoznia kell arról, hogy megfelel a jelöltekkel szemben támasztott követelménynek, és arról, hogy a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást vagy ebből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használ fel. A választási bizottság azt a jelöltet veszi nyilvántartásba, aki e nyilatkozatot megtette”.
Minden korábbi kommunikációnak, és a szuverenitásvédelmi érvrendszernek is ellentmond ugyanakkor, hogy nemcsak a kül-, hanem a belföldi támogatásokat is megpróbálják blokkolni, legalábbis a jelölőszervezetek esetében
Megszavazták a gránitszilárdságú alaptörvény tizenkettedik módosítását, Magyarország most már tényleg szuverén lesz – Jön a Magyar Honvédség jogfosztása
A Szuverenitásvédelmi Hivatalt – amely elvileg február közepén kezdi meg a működését – az a Lánczi Tamás vezeti, aki korábban a Századvég és a Schmidt Mária-féle XXI. Század Intézet vezetője is volt. Hat évre nevezték ki havi ötmillió forintos fizetésért,
Hivatalos, Novák Katalin kinevezte Lánczi Tamást a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének – A hat évre szóló mandátumhoz havi 5 milliós fizetés jár a magyar…
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2024. február 7-én.
