Egy Kreml-közeli tanácsadó európai városokra mért nukleáris csapásokkal kívánja elriasztani Amerikát Ukrajna támogatásától. Joe Biden elnök komolyan veszi a veszélyt.
Reális veszélynek nevezte Joe Biden, hogy Oroszország taktikai atomfegyvert vet be Ukrajna elleni háborújában. Az amerikai elnök egy kaliforniai kampányeseményen beszélt erről, amit csak részben magyaráz, hogy nem sokkal korábban Donald Trump azt állította, ő huszonnégy órán belül véget vetne a konfliktusnak. Bident azért is foglalkoztathatja a téma, mert a múlt héten egy nyugaton és Magyarországon is jól ismert orosz külpolitikai szakértő európai városok elleni „bosszúálló, megelőző” atomcsapásokat javasolt.
A 70 esztendős Szergej Karaganov egyebek mellett az orosz Külpolitikai és Védelmi Tanács tiszteletbeli elnöke és a moszkvai Felsőfokú Közgazdasági Iskola tanszékvezetője. A hírek szerint különösen közel áll Szergej Lavrov külügyminiszterhez, de Vlagyimir Putyin elnök is jól ismeri. Ezzel együtt nehezen eldönthető, hogy az eredetileg az egyik orosz üzleti lapban megjelent, „Az atomfegyver bevetése mentheti meg az emberiséget a globális katasztrófától” című irománya mennyiben tekinthető kéretlen magánvéleménynek, az orosz vezetésnek adott tanácsnak, netán a Kreml megrendelésére született propaganda pamfletnek.
Karaganov abból indul ki, hogy az Oroszország és a nyugat közötti konfrontáció akkor sem érne véget, ha Moszkva részben vagy teljesen megnyerné a mostani háborút. A szakértő, aki az eurázsiai teória jegyében régóta a Kínával való szövetség mellett érvel, a pekingi retorikát átvéve azt állítja, hogy a hanyatló nyugat utóvédharcában akadályozni akarja Oroszország fejlődését. Mi több, emberellenes ideológiája „tagadja a család, a haza, a történelem fogalmát, a férfi és nő közötti szerelmet, a felsőbb eszmék szolgálatát – mindazt, ami az ember lényegét adja”.
Ha ez nem lenne elég, szerinte a nyugati országok többsége a fasizmus, az – egyelőre még – liberális totalitarizmus felé halad, amiből előbb-utóbb harmadik világháború lesz, sőt, talán már el is kezdődött. Az atomfegyver – amely felső akaratból jött létre, mert Isten elborzadt attól, amit a két világháború során teremtményei (legalábbis az európaiak és a japánok) műveltek – elrettentésként, a további pusztítás megakadályozására szolgált, ám mostanra elvesztette ezt a képességét, amely ezért megerősítésre szorul. Továbbá: „A nyugat agresszív akaratának megtörésével nemcsak magunkat mentjük meg és szabadítjuk meg végleg a világot az öt évszázados nyugati igától, de megmentjük az egész emberiséget”.
A magasztos célt Karaganov úgy véli megvalósítani, ha Oroszország rábírja a nyugatot, hogy eltakarodjon és hagyja Oroszországot a maga euroázsiai (például egy új, szibériai főváros építésében kifejeződő) útját járni. Erre az európai városok elleni atomtámadás a legjobb eszköz, elvégre nincs az az őrült amerikai elnök, aki „a feltételes” Poznań lerombolása nyomán válaszcsapást merne intézni orosz célok ellen és ezzel megkockáztatná „a feltételes” Boston elpusztítását. Az atomfegyver bevetése, folytatja a szerző „borzalmas erkölcsi választás – Isten fegyverét vetjük be, amivel súlyos lelki veszteségekre ítéljük magunkat, de ha nem tesszük, nem csak Oroszország pusztulhat el, hanem valószínűleg véget ér az emberi civilizáció”. Persze a csapásnak lennének ellenzői, ismeri el Kínára és Indiára utalva, de azzal vigasztalja az olvasót, hogy „a győzteseket nem állítják bíróság elé, a megmentőknek pedig hálásak”.
A gondolatmenet, amelynek egyes részei a magyar kormány köreiből is visszaköszönnek, jól illeszkedik az egyre hisztérikusabb orosz propagandába, amelynek leghangosabb képviselői Dmitrij Medvegyev volt elnöktől az állami tévé műsorvezetőiig naponta követelik az atomfegyver bevetését.
Ennek ellenére az oroszok 86 százaléka úgy véli, hogy erre semmilyen esetben sem szabad, hogy sor kerüljön. A viszonylag még mindig függetlennek tartott Levada Központ múlt héten nyilvánosságra hozott felmérése szerint csupán 10 százalék tartja megengedhetőnek. A megkérdezettek 56 százaléka szerint egyáltalán semmilyen indoka sem lehet a nukleáris pusztításnak – igaz egyharmad úgy véli, hogy előállhat ilyen helyzet.
Karaganov cikke nagy hullámokat vetett az orosz nyelvű médiában, s pont egybeesett az orosz atomfegyverek Belaruszba telepítésével. A nyugati hírszerzések azonban nem látják nyomát annak, hogy Oroszország atomcsapásra készülne, s az Egyesült Államok kitart amellett, hogy nincs szükség nukleáris doktrínájának megváltoztatására. Ez a kitétel azt is jelenti, hogy a NATO bármely tagja elleni támadást úgy tekintene, mintha az Amerikát érte volna.
Ami a dolgozat nyugati fogadtatását illeti, Kier Giles, a londoni Chatham House Oroszország-szakértője az orosz nyelvű, külföldre üldözött Meduza hírportálnak nyilatkozva – igaz, még Biden megszólalása előtt – azt mondta, hogy Karaganov az elvárttal ellentétes hatást váltott ki. Ahelyett, hogy sokkolta volna, csak megnevettette a célközönséget.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2023. június 22-én.
