„Amíg én vagyok a képviselő, semmilyen veszélyes hulladékot feldolgozó üzem nem költözik ’Jászfalura. Ebben egészen biztosak lehetnek” – ígérte meg Menczer Tamás. A Fidesz kommunikációs igazgatójának nyilatkozata nagy reménnyel töltheti el a veszélyeshulladék-üzletben Pilisjászfalu környékén mozgolódó cégeket, hiszen közel a választás, és a Tisza jelentős fölénnyel vezet. Menczer jövőképe szerint az országgyűlési képviselő feladata eldönteni, hogy milyen ipar települhet a körzetébe. Gondolom, a kommunikációs igazgató rendelkezik az ehhez szükséges végzettséggel és gyakorlattal, másképp nem venné a vállára egy ilyen nehéz döntés ódiumát. Más kompetenciával rendelkező képviselők biztosan dönteni akarnak majd arról, hogy János gazda kecskét tartson, vagy birkát, Marika pedig a krumplisverem és a komposztáló közé paradicsomot palántázzon, vagy paprikát. Szociológiában és magyarságtudatban jártas fideszes képviselők pedig megmondhatnák, hogy egy településre beköltözhet-e német, roma, kipcsak, jász, szlovák vagy piréz identitással rendelkező honfitársunk. Továbbgondolva az egészet, ebbe az ideális rendbe csak belerondíthat a választási hercehurca, amely a széthúzás és a gyűlölködés melegágya, hiába áradnak a Fidesz soraiból – és különösen Menczerből – mindenki felé a szeretet és a megértés végtelen hullámai. Egyszerűbb lenne a választási macera helyett, ha a nemzet vezetője minden körzet élére kinevezne egy derék magyar embert, aki gauleiterként (körzetvezetőként) irányítaná a ráosztott terület munkáját. Nem befolyásolná egy csomó hülye jogszabály, nem packázhatnának vele a hivatalok és a bíróságok, de még Brüsszel és az ukránok sem. Egyszerűen megmondaná, hogy kinek és minek szabad az ő körzetében lenni vagy nem lenni. És soha nem tévedne. Ebben a körzet lakói egészen biztosak lehetnek.
Megjelent az ÉLet és Irodalom LXX. évfolyama 8. számának Páratlan oldalán 2026. február 20-án.