ellen tüntetők, miközben a bagdadi amerikai nagykövetség felé vonulnak – Fotó: Ahmad Al-Rubaye / AFP
Telex
- A Fehér Ház azt állította, hogy az Egyesült Államok jó úton halad az iráni légtér ellenőrzésének megszerzése felé.
- Izrael a héten több mint 500 célpontra mért csapást Libanonban, az ENSZ és más szervezetek is humanitárius válságra figyelmeztetnek.
- Az ENSZ-főtitkár szerint le kell állni a harcokkal, a tét nem is lehetne nagyobb.
- A vizsgálatra rálátó források szerint egyre valószínűbb, hogy az amerikaiak bombázták le a minabi iskolát.
- Szijjártó szerint már két menetrend szerinti járat közlekedik Dubaj és Budapest között.
- Csaknem 14 ezer járatot töröltek a háború kitörése óta.
- A Kreml szerint jelentősen megnőtt a kereslet az orosz energiahordozók iránt.
Ezt a közvetítést már lezártuk.
Molnár Réka
Irán azt állítja, célba fog venni minden amerikai és izraeli hajót, ami a Hormuzi-szoroshoz megy
Bár a Reutersen megjelent jelentések szerint az iráni forradalmi gárda elrendelte, hogy ne lépjen be senki a Hormuzi-szoroson, az iráni állami médiának az iráni hadsereg szóvivője most mégis azt állította, hogy ők nem tervezik a szoros lezárását. Hozzátette azonban, hogy minden Izraelhez vagy az Egyesült Államokhoz tartozó hajót célba fognak venni.
A forgalom drasztikusan lecsökkent a szorosban azóta, hogy amerikai-izraeli támadás érte egy hete Iránt. A folyamatos támadásveszély miatt a tartályhajók a szoros két oldalán rekedtek, aminek hatása van globálisan is, hiszen a világ olajtermelésének egyötöde, illetve jelentős mennyiségű földgáz halad át általában a szoroson. Irán azt állította, egyetlen hajót sem fognak megakadályozni az átkelésen, de a hajó biztonságáért maguk a hajók a felelősek. A New York Times arról számolt be, hogy múlt hét szombat óta több tartályhajót is megtámadtak.
(Guardian)
Irán ENSZ-megbízottja szerint több mint ezer iráni civil halt meg a háborúban
Irán ENSZ-megbízottja szerint 1332 iráni civil halt meg a háborúban. Amir Szaeid Iravani, Irán ENSZ-nagykövete háborús bűnökkel vádolta meg az Egyesült Államokat és Izraelt, azt állította, a két ország „bebizonyította, hogy nem ismer vörösvonalat bűncselekmények elkövetésében”.
Szerinte a két ország „sűrűn lakott civil területeket támad”, ezért arra kérte az NSZ Biztonsági Tanácsát, hogy azonnal cselekedjen, mert a cselekvés elmulasztása „katasztrofális következményekkel jár majd”. Iravani visszautasította Trump azon kijelentését, hogy Amerika beleszólhasson Irán következő vezetőjének kiválasztásában, szerinte ez sérti az ország szuverenitását és függetlenségét.
(Guardian)
Trump megállapodott a védelmi vállalatokkal, hogy megnégyszerezik bizonyos fegyverek gyártását
Donald Trump bejelentette, hogy miután pénteken találkozott védelmi vállalatokkal, megállapodott velük bizonyos fegyverek gyártásának megnégyszerezésében. Trump a közösségi oldalán azt írja, a „kiváló osztályú” fegyverek gyártását gyorsítják fel, mert minél előbb el akarják érni „a legmagasabb mennyiségi szintet” ezekből.
Az amerikai elnök szerint a bővítés már három hónappal korábban kezdődött, azaz a fegyverek gyártása már folyamatban van. „Lényegében korlátlan mennyiségű, közép- és felső-középkategóriás lőszerrel rendelkezünk, ilyet használunk például Iránban és nemrégiben Venezuelában is”.
A Fehér Házban tartott találkozón részt vettek a BAE Systems, a Boeing, a Honeywell Aerospace, az L3Harris Missile Solutions, a Lockheed Martin, a Northrop Grumman és Raytheon vezérigazgatói. Két hónap múlva újra találkoznak, zárta az amerikai elnök.
Az iraki amerikai misszió és az Egyesült Államok bagdadi nagykövetsége is arról posztolt az X-en, hogy „Iránnal szövetséges terrorista milíciacsoportok” vehetik célba az iraki Kurdisztán régióban a külföldiek által látogatott szállodákat. A közlemény az amerikai állampolgárokat arra szólítja fel, hogy amíg biztonságosan megtehetik, távozzanak a szállodákból.
A közlemény azt kéri azoktól az amerikaiaktól, akik nem utaznak el a régióból, hogy gondolják át, hol tudnak biztonságosan megszállni elegeAz iraki amerikai misszió és az Egyesült Államok bagdadi nagykövetsége is arról posztolt az X-en, hogy „Iránnal szövetséges terrorista milíciacsoportok” vehetik célba az iraki Kurdisztán régióban a külföldiek által látogatott szállodákat. A közlemény az amerikai állampolgárokat arra szólítja fel, hogy amíg biztonságosan megtehetik, távozzanak a szállodákból.
A közlemény azt kéri azoktól az amerikaiaktól, akik nem utaznak el a régióból, hogy gondolják át, hol tudnak biztonságosan megszállni elegendő élelmiszerrel, vízzel, gyógyszerekkel és egyéb alapvető cikkekkel felszerelve.
Fehér Ház: Az Egyesült Államok jó úton halad az iráni légtér ellenőrzésének megszerzése felé
Az Egyesült Államok jó úton halad az iráni légtér ellenőrzésének megszerzése felé – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt újságírók előtt. Leavitt azt is állította, hogy Washington jelenleg vizsgálja a potenciális jelölteket Irán élére, de erről bővebb információt nem volt hajlandó megosztani.
Donald Trump pénteken azt nyilatkozta, hogy nem fognak megállapodni Iránnal, ha az ország nem adja meg feltétel nélkül magát. Leavitt szerint ezt Trump úgy értette, hogy amikor Trump úgy ítéli meg, hogy Irán már nem jelent fenyegetést az Egyesült Államokra, és a hadművelet elérte célját, „akkor Irán lényegében a feltétel nélküli megadás állapotába kerül, akár kimondja ezt, akár nem”.
Washington arra számít, hogy az elérhető amerikai célok négy-hat héten belül teljesülnek, mondta Leavitt. Trump és Pete Hegseth védelmi miniszter pénteken találkozik a legnagyobb védelmi beszállítókkal, amelynek témája lesz az amerikai fegyverkészletek utánpótlása is. Az amerikai Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társaság eközben közölte, hogy aká 20 milliárd dolláros viszontbiztosítást is hajlandó nyújtani a Perzsa-öböl térségében elszenvedett veszteségekre.
(Reuters)
Norvég Menekültügyi Tanács: Közel félmillió ember hagyhatta el az otthonát Libanonban
A Norvég Menekültügyi Tanács (NRC) becslése szerint közel félmillió embernek kellett elhagynia otthonát Libanonban, miután Izrael elrendelte az evakuálást és légicsapásokat indított az ország ellen. „Sok a szorongás, a szenvedés és a kétségbeesés” – fogalmazott Maureen Philippon, az NRC libanoni programigagatója a CNN-nek.
Az NRC szerint libanoni kormányzati menedékhelyeken közel százezer ember van, korábbi tapasztalataik pedig azt mutatják, hogy ez nagyjából az összes menekült 20-25 százaléka lehet. A menekültügyi szervezet szerint a kiürítésre vonatkozó kommunikáció sokszor rossz, az információk nem jutnak el mindenkihez. Ezért az emberek utcára vonulnak, zajonganak, hogy így biztosra menjenek, hogy mindenki felébredt és pakol az induláshoz.
Drónok elleni védekezésre alkalmas helikoptereket küldenek a britek Ciprusra
A brit védelmi minisztérium pénteken bejelentette, hogy drónok elleni védekezésre alkalmas brit helikopterek érkeztek Ciprusra, miután a napokban iráni támadások érték a britek ciprusi katonai bázisait. Keir Starmer miniszterelnök jelezte, hogy a brit királyi haditengerészet ezért a régióba küldi HMS Dragon hadihajóját és Wildcat helikoptereit.
A védelmi minisztérium emellett négy további Typhoon repülőgépet küld Katarba. Az Egyesült Királyság gépei védelmi járőrözést végeztek csütörtök este a levegőben Katar, Jordánia és a Földközi-tenger felett. Starmer többször jelezte, hogy az Egyesült Királyság nem csatlakozik az amerikai-izraeli offenzívába Irán ellen.
ENSZ-főtitkár: Le kell állni a harcokkal, a tét nem is lehetne nagyobb
A Közel-Keleten és azon túlon történt minden jogellenes támadás „órisái szenvedést és rengeteg kárt okoz a civileknek szerte a régióban” – mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára.
Guterres szerint a kialakult helyzt komoly veszélyt jelent a globális gazdaságra, főként a legkiszolgáltatottabb emberekre. „A helyzet kontrollálhatatlanná válhat. Ideje leállítani a harcokat és elkezdeni a komoly diplomáciai tárgyalásokat” – írta az ENSZ-főtitkár, hozzátéve, hogy „a tét nem is lehetne nagyobb”.
Nyolc izraeli katona sérült meg, miután a Hezbollah csapást mért Izraelre
Nyolc izraeli katona sérült meg, öten közülük súlyosan, miután a Hezbollah pénteken csapást mért egy izraeli területre a libanoni határ közelében, jelentette az izraeli védelmi erők. A hadsereg korábban azt nyilatkozta, hogy pénteken mintegy 70 rakétát látott kilőni Libanonból Izrael felé. A Hezbollah Iránt támogatva szállt be a közel-keleti konfliktusba, azóta egyre éleződik a helyzet Izrael és Libanon között.
(CNN)
Fehér Ház: Amerikának több mint elegendő fegyvere van ahhoz, hogy lerombolja az iráni rezsimet
„Az amerikai hadseregnek több mint elegendő lőszer-, fegyver- és egyéb készlete van ahhoz, hogy lerombolja az iráni rezsimet” – fogalmazott Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára azután, hogy szakértők arra figyelmeztettek, hogy a légitámadások jelenlegi mértéke hosszútávon nehezen fenntarthatóvá válhat.
Donald Trump amerikai elnök pénteken találkozik az ország néhány legnagyobb védelmi cégének képviselőjével, például a Boeinggel és a Lockheed Martinnal. A találkozót még azelőtt tervezték, hogy Amerika támadást indított Irán ellen, de a hatalmas fegyverigények prioritást adtak neki. Erre a találkozóra Leavitt azt mondta, Donald Trump mindig intenzíven fókuszál a hadsereg megerősítésére, ezért hívta össze a találkozót. „Az elnök továbbra is felszólítja ezeket a vállalatokat, hogy építsenek gyorsabban amerikai gyártmányú fegyvereket” – tette hozzá Leavitt.
(BBC)
Washington Post: Oroszország hírszerzési információkkal segíti Iránt
Oroszország hírszerzési információkat ad át Iránnak, beleértve ebbe az amerikai hadihajók és repülőgépek helyzetét is a Közel-Keleten, írta pénteken a Washington Post három, hírszerzési tisztviselőre hivatkozva. Az orosz támogatás mértéke Irán felé nem teljesen világos a lap szerint.
A Kreml pénteken közölte, hogy Oroszország párbeszédet folytat Irán vezetésével, azt viszont nem árulták el, hogy Moszkva segíti-e Iránt. A Fehér Ház az orosz támogatásra közvetlenül nem reagált, csak azt mondta, hogy „az iráni rezsim teljesen össze fog törni, a ballisztikus rakéták elleni válaszcsapásaik száma napról napra csökken”.
Utoljára akkor volt ilyen magas az olaj ára, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát
A Brent nyersolaj renferenciaára 2022 októbere óta először haladta meg a hordónkénti 90 dollárt, azaz nagyjából 30 300 forintot. Akkoriban az árak elérték a hordónkénti 116 dollárt is azután, hogy Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen, ezzel energiaválságot okozva. Azt egyelőre nem tudni, ezúttal milyen csúcson állhat majd meg az olaj ára.
Katar energiaügyi minisztere pénteken arról beszélt, hogy szerinte „hetekig, de akár hónapokig is eltarthat”, mire az energiaexport visszatér az eredeti szintre, de ehhez az is kellene, hogy a háború azonnal véget érjen. Szaád el-Kábi azt jósolta, hogy az elhúzódó konfliktus akár 150 dolláros hordónkénti árhoz is vezethet, ez pedig szerinte lehúzhatja a világgazdaságot.
(BBC)
Tűzgolyó és füst száll fel, miközben Izrael Bejrútot támadja
Pénteken légicsapásokat mér az izraeli hadsereg Libanon fővárosára, Bejrútra. A támadások előtt az izraeli hadsereg több százezer embert utasított arra, hogy hagyják el a város déli részét.
Az izraeli parancs azután érkezett, hogy a hadsereg szerdán felszólította a Dél-Libanon izraeli határ közelében fekvő területén élőket, hogy hagyják el azt még azelőtt, hogy Izrael megindítja a szárazföldi behatolást. A Hezbollah válaszul arra figyelmeztette a libanoni határ ötkilométeres körzetében élő izraelieket, hogy hagyják el otthonaikat.
Amerika szerint Öböl-menti szövetségeseik hajlandóak már offenzívebb szerepet betölteni a háborúban
Amerika Perzsa-öböl menti szövetségesei, amelyek korábban távol akartak maradni az Irán ellen vívott háborútól, újragondolják álláspontjukat azután, hogy Teherán támadást indított ellenük – mondta Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Az amerikai-izraeli támadás után Irán rakétákat indított az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait, Bahrein és Szaúd-Arábia ellen is. Hegseth szerint ezek az országok úgy döntöttek, hajlandóak offenzívebb álláspontot felvenni, és ha kell, átengedik bázisaikat az amerikaiaknak, hogy onnan támadhassák Iránt. Ezt korábban megtamadták az Egyesült Államoktól ezek az országok. „Azzal, hogy Irán olyan szövetséges országokat céloz, akik ki akarnak maradni ebből, azzal valójában az amerikai pályára húzza őket” – mondta Hegseth.
A védelmi miniszter pár napja is beszélt már arról, hogy a szövetséges arab országok felismerték, hogy foglalkozniuk kell a helyzettel. Az Öböl-menti országok elítélték Irán támadását, kijelentették, hogy fenntartják a jogot a megtorlásra.
(CNN)
A spanyol miniszterelnök rendkívüli hibának nevezte az amerikai–izraeli támadást Irán ellen
A spanyol miniszterelnök, Pedro Sánchez „rendkívüli hibának” nevezte az amerikai–izraeli háborút Iránnal, mert az szerinte „egyértelműen kívül esik a nemzetközi jog határain”. Sánchez szerint egy szövetséges ország segít, ha a másiknak igaza van, de rámutathat arra is, ha a másik hibázik – üzente ezt azután, hogy Donald Trump kereskedelmi embargót vezetett be Spanyolországgal szemben azután, hogy a spanyolok nem engedték át bázisaikat az amerikaiaknak az Irán elleni támadásokhoz.
Friedrich Merz német kancellár eközben arról beszélt, hogy Iránnak joga van ahhoz, hogy saját sorsát meghatározza, nem szabad hagyni, hogy az ország proxy háború színterévé váljon. Németország növekvő kockázatokat lát a harcok folytatásával, tette hozzá a kancellár.
Trump: Ezreket költöztetünk ki különböző közel-keleti országokból
Donald Trump közösségi oldalán azt állította, hogy több ezer embert költöztetnek ki különböző közel-keleti országokból. „Ez csendesen, de zökkenőmentesen zajlik” – írta az amerikai elnök. Trump hozzátette, hogy Marco Rubio külügyminisztériuma szerinte remek munkát végez, részleteket nem közölt a folyamatról.
Trump szerint Irán egy hete még hatalmas volt, mára viszont már kasztrálták
„Irán már nem ugyanaz az ország, mint egy héttel ezelőtt volt” – mondta a CNN-nek pénteken Donald Trump amerikai elnök. Trump szerint Irán egy héttel ezelőtt még hatalmas volt, mára viszont „kasztrálva lett”, és abban bízik, könnyen fog új vezetést találni az ország – ahhoz viszont ragaszkodik, hogy ennek kiválasztásában ő is részt vegyen. Az Irán elleni támadást Trump ahhoz hasonlította, mint amikor elrabolták Venezuela vezetőjét, és azt mondta, „könnyű lesz, úgy fog működni, mint Venezuelában. Ott is van egy csodálatos vezetőnk, fantasztikusan végzi a munkáját.”
Trump arról is beszélt, hogy nincs baja a vallási vezetőkkel, kaphat azt is Irán, csak nem mindegy, ki lesz az. Irán élére pedig olyan embert akar, aki „tisztességes és igazságos”, és jól bánik az Egyesült Államokkal, Izraellel, illetve a többi közel-keleti országgal. Az iráni hadműveletet egy tízes skálán „12-re, talán 15-re” értékelte, és azt mondta, nem aggódik az emelkedő benzinárak miatt sem, mert amilyen gyorsan felmegy az ár, olyan gyorsan megy majd le.
Trump az interjúban arról is beszélt, hogy „bár ez nem kapcsolódik a témához, de Kuba hamarosan el fog bukni”. Szerinte az ország meg akar egyezni. De Kuba előtt „először befejezzük ezt”, mondta az elnök.
Netanjahu: Fokozni fogjuk a harcot Irán és a Hezbollah ellen
Beér-Sevába, egy iráni rakétatámadás helyszínére látogatott el Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, itt jelentette ki azt is, hogy Izrael fokozni fogja a harcot Irán és a Hezbollah ellen a következő időszakban. „Az ellenséget, annak vezetését, az elnyomó rezsimet és egyéb célpontokat támadunk, többek között Libanonban is” – mondta Netanjahu. Szerinte ezt Izrael ellenfelei ezután még jobban fogják érezni.
„Jó úton járunk afelé, hogy minden küldetésünket véghez vigyük” – mondta az izraeli miniszterelnök.
(Times of Israel)
Izrael és Amerika ellen tüntet Teherán egy része, a másik része az ajatollah halálát ünnepli
Teheránban pénteken többen utcára vonultak: több ezren Izrael és az Egyesült Államok ellen tüntettek, de voltak olyanok is, akik nyíltan ünnepelték az utcákon Ali Hamenei ajatollah halálát. Pénteken hívők gyűltek össze Teheránban, hogy közös imát tartsanak az egy héttel ezelőtt kitört konfliktus miatt.
Irán amerikai bázisokat támad, Izrael a Hezbollahot és Iránt lövi
Az iráni állami média arról számolt be pénteken, hogy Irán rakétákat indított egy kuvaiti amerikai bázis ellen. Bejelentették, hogy rakéta- és dróntámadásokat indítottak az iraki Kurdisztán ellen is, ahol szintén amerikai bázis található.
A háború óta több támadást indított Irán Katar ellen is, az ország pénteken mobiltelefonon küldött figyelmeztetést lakosainak az iráni támadások lehetséges veszélyéről. Ciszjordániában is megszólalt a légiriadó iráni drónok megjelenése miatt, az izraeli védelmi erők szerint a háború kezdete óta több mint száz Iránból indított drónt szedtek le.
Libanonban az állami média arról posztolt, hogy Bejrút déli külvárosait éri izraeli találat – ez olyan része a városnak, ahol a Hezbollah egy része tartózkodik. Az izraeli védelmi erők azt közölték, hogy pénteken újabb csapásokat hajtanak végre a Hezbollah ellen a térségben, Iránban pedig egy magas rangú iráni parancsnokot céloztak meg légicsapásokkal a hadsereg állítása szerint.
(Reuters)
Súlyos humanitárius vészhelyzet alakult ki a Közel-Keleten az ENSZ menekültügyi szervezete szerint
Egyre nő a valószínűsége annak, hogy a Közel-Keleten humanitárius válság alakul ki azután, hogy Irán széleskörűen, több országra kiterjedően ad válaszlépést az amerikai–izraeli csapásokra, közölte az ENSZ menekültügyi főbiztosának (UNHCR) szóvivője.
„Aggasztó kép kezd körvonalazódni a menekülthelyzetről” – mondta Babar Baloch korábban a CNN-nek. Baloch arról beszélt, hogy ahogy a konfliktus eszkalálódik, úgy egyre több ember kényszerül elhagyni otthonát. Az iráni hatóságok becslése szerint legalább 100 ezer ember hagyta el Teheránt a háború első két napján, de az UNHCR szerint a valós szám ennél magasabb.
Az UNHCR szerint a konfliktus hatása Iránon túl is aggasztó, átterjedt például Libanonra azután, hogy a Hezbollah támadást indított Izrael ellen. Az UNHCR becslései szerint Libanonban közel 96 ezer ember él menedékhelyeken. Érintheti a szervezet szerint a helyzet az Iránban lévő 1,65 millió afgán és több tízezer szír menekültet is, ezért „súlyos humanitárius vészhelyzetnek” tekinti az UNHCR a közel-keleti helyzetet, amihez szerintük globális támogatásra van szükség.
Trump: Iránnal csak akkor állapodunk meg, ha feltétel nélkül megadja magát
Iránnal csak akkor kötnek megállapodást, ha Irán feltétel nélkül megadja magát – írta Donald Trump amerikai elnök közösségi oldalán. „Ezután, és a NAGYSZERŰ ÉS ELFOGADHATÓ vezető(k) kiválasztása után mi és szövetségeseink fáradhatatlanul fogunk dolgozni azon, hogy Irán visszatérjen a pusztulás széléről” – állította az elnök, aki szerint ezután Irán gazdaságilag „nagyobb, jobb és erősebb lesz”, mint valaha.
Trump szerint Iránnak nagyszerű jövője lesz, ha így tesz. „TEGYÜK ÚJRA NAGGYÁ IRÁNT” – üzente internetes kiabálással az Egyesült Államok vezetője a tőle jól ismert szlogent.
Az IDF szerint eddig hetven Hezbollah-tagot öltek meg
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint a Hezbollah legalább hetven tagja halt meg Libanonban azóta, hogy a terrorszervezet csatlakozott az Izrael elleni támadásokhoz. A libanoni egészségügyi minisztérium 123 halottról és 683 sérültről számolt be. (Times of Israel)
A Kreml szerint kelendőbbé vált az orosz olaj
Az iráni háború következményeként jelentősen megnőtt a kereslet az orosz energiahordozók iránt, mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. „Oroszország mindig is megbízható olaj- és gázszállító volt, és továbbra is az marad, mind a vezetékes gáz, mind a cseppfolyósított földgáz esetében” – tette hozzá. A szerződésekben foglaltakat is maradéktalanul teljesítik, ígérte.
Peszkov az Egyesült Államok csütörtöki döntésére reagált, amellyel harmincnapos felmentést adott Indiának: ennyi ideig nem sújtják vámmal az orosz olaj vásárlását. A Kreml szóvivője szerint Kínát és Indiát is a nemzeti érdekük vezérli, amikor együttműködnek velük. „Ugyanazt tesszük, folytatjuk az együttműködést, és ebbe az energiaellátás is beletartozik.” (CNN)
Szalma Baksi Ferenc
Hegseth: Pontosan tudjuk, mit szeretnénk elérni
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter azt mondta, hogy nem terjesztik ki az Egyesült Államok katonai célkitűzéseit Iránban. A Pentagon és a Fehér Ház is egyértelműen fogalmazott korábban: Irán támadó rakétáinak és hadiflottájának megsemmisítésére törekszenek, és arra, hogy az iráni rezsimnek ne legyen atomfegyvere.
„A céljaink nem változnak, pontosan tudjuk, mit szeretnénk elérni” – mondta Hegseth. Hozzátette, hogy Donald Trumpnak a jelenlegi helyzetben óriási beleszólása van abba, hogy ki vezesse Iránt. (Reuters)
Zách Dániel
Ukrajna segíteni fog az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek az iráni drónok elleni védekezésben
Az Oroszország által az ukrán fronton is nagy számban alkalmazott iráni Shahed öngyilkos drónok elleni védekezésben nyújt majd segítséget Ukrajna az Egyesült Államok és szövetségesei számára a közel-keleti háborúban. Erről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszélt, miután az Egyesült Államok segítséget kért országától, írja a Guardian.
Oroszország több tízezer robbanóanyaggal ellátott iráni drónt indított Ukrajna ellen azóta, hogy 2022 februárjában megtámadta az országot. Egy esetben több mint 800 robbanóanyaggal ellátott drónból és csalidrónból álló rajt indított egy éjszakai támadás során.
Irán az amerikai–izraeli közös légicsapásokra válaszul hasonló típusú drónokkal támadja a közel-keleti országokat. Egy közösségi médiában megosztott bejegyzésben az ukrán elnök azt írta, hogy az Egyesült Államok támogatási kérelmének megérkezése után parancsot adott az ukrán hadseregnek a megfelelő felszerelés és szakemberek biztosítására, további részleteket azonban nem árult el.
