Joe Biden szerint válaszúthoz ért a történelem, most dől el, hogy sikerül-e feltartóztatni az autokrata rezsimek térnyerését. Amerika újra vezetni akar.
„Minden demokrácia egyedi. De a lényeg mégiscsak az, hogy elmondhassuk a véleményünket és változtathassunk a dolgokon a szavazófülkében. A hatalmat a polgárok adhatják vagy vehetik vissza, s a fékek és egyensúlyok rendszere tarthatja keretek között”
– jelentette ki a demokráciáról rendezett kétnapos virtuális konferencián Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A magyarországi helyzetet ismerve a mondandó is súlyos, de önmagában az is az, hogy egyáltalán elhangozhatott. Ugyanis a magyar kormány, ha már egyedüli EU-tagként nem kapott meghívót, megpróbálta megakadályozni, hogy az Európai Unió közös álláspontot képviselhessen a washingtoni rendezvényen. Ehhez képest a német kereszténydemokrata von der Leyen a „vezetői szekció” egyik levezető elnökeként kapott szerepet és szavait aligha lehet másként értelmezni, mint az EU, de legalábbis az általa vezetett testület álláspontját.
A konferenciát megnyitó beszédében Joe Biden azt mondta, hogy a demokrácia sok országban, köztük az Egyesült Államokban is veszélyben forog, a Freedom House értékelése szerint tizenöt éve van visszaszorulóban. Az amerikai elnök 424 millió dolláros felajánlást tett a demokráciához nélkülözhetetlen független sajtó és az emberi jogi aktivisták támogatására, a korrupció elleni fellépésre és a tisztességes választások biztosítására a világban. Egyszersmind felszólította a többi résztvevőt, hogy azok is járuljanak hozzá a közös célokhoz.
Az amerikai elnök szerint a konferencia értelme az autoriter rendszerek és a korrupció elleni küzdelem, továbbá az emberi jogok védelme. Mint mondta, most dől el, sikerül-e bebizonyítani, hogy a demokrácia többet tud nyújtani az embereknek, mint a különböző színezetű diktatúrák. Az kongresszus épülete ellen január 6-án intézett támadásra és az amerikai jobboldal által azóta a tisztességes választások ellehetetlenítésére tett kezdeményezésekre utalva legendás polgárjogi harcost, Martin Luther King egykori szövetségesét, a tavaly elhunyt John Lewis képviselőt idézte, aki egyik utolsó interjújában úgy fogalmazott, hogy „a demokrácia nem állapot, hanem cselekvés”. Más résztvevők is úgy vélekedtek, hogy a demokrácia sosem befejezett, kész alkotás, annak megőrzéséért folyamatosan küzdeni kell.
A demokrácia-csúcs ennek a folyamatos munkának lesz a része – az amerikaiak legalábbis jövőre újabb, a mostani kezdet eredményeit értékelő értekezletet terveznek, immár személyes részvétellel. Az sem kizárt, hogy a fórum idővel szervezetté alakul át, mint ahogyan a hidegháború idején, a 70-es években egy kormányközi konferenciával kezdődött Helsinki-folyamatból nőtt ki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet.
A csúcsértekezlet gondolatát Biden először még a választási kampány során vetette föl. A kezdeményezéstől azt várja, hogy újra megerősítse az Egyesült Államok vezető szerepét, miután Donald Trump elnökségének négy éve alatt odahaza és külföldön is megrendült az amerikai demokrácia iránti bizalom.
Résztvevők és kimaradók
A Joe Biden által kezdeményezett virtuális csúcsértekezletre összesen 110 ország és számos civil szervezet kapott meghívót. Az amerikai szervezők az Európai Unióból egyedül Magyarországot hagyták ki, míg a NATO-tagok közül Törökországgal osztozunk a szégyenen.
A magyar kormány magyarázata szerint azért nem kapott meghívót, mert túlságosan is jóban volt a Trump-kormányzattal. Ezt az érvet azonban cáfolja, hogy például a demokrácia iránti elkötelezettséggel nehezen vádolható Jair Bolsonaro brazil vagy Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnököt is meghívták – amiért mellesleg számos bírálat érte a szervezőket.
A résztvevők Albániától Zambiáig terjedő listáján olyan országok is szerepeltek, mint Koszovó, Szerbia, Grúzia, Mongólia, Malawi vagy Nigéria. Pakisztán is kapott meghívót, de egy nappal a konferencia kezdete előtt lemondta a részvételt, amiért Kína nem lehetett jelen. (Tajvan viszont igen, bár nem szuverén országként.) Többek közt Egyiptom, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok, Nicaragua, Venezuela, Thaiföld, Szingapúr, Laosz, Kambodzsa, Vietnám és Mianmar is lemaradt. Kína és a szintén kihagyott Oroszország washingtoni nagykövetei közös cikkben ostorozták, hogy Washington akarja megmondani, melyik ország számít demokráciának és melyik nem. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a maga részéről egyenesen szánalmasnak nevezte a demokrácia és az emberi jogok amerikai, illetve nyugati állapotait.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2021. december 11-én.
