Vigyázat, száz százalék fölé azért ne menjetek, kedves elemzők! A száz százalék ugyanis azt jelentené, hogy azok csoportjában, akik oltást kaptak, egyetlen fertőzött sincs, s annál kevesebb már nehezen volna hihető.
De az abszolút határt már valóban nagyon közelítik, és valahogy ez a novemberi növekvő tendencia nem akar megtörni egy kisebb számmal. Nézzük csak ezt a példátlan sorozatot: november 9-én a Pfizer és BioNTech cégek közös sajtótájékoztatóján bejelentik, hogy időközi elemzésük alapján oltásuk 90 százaléknál nagyobb hatékonyságot mutat. November 11-én megjelenik a Szputnyik V nevű oroszországi oltásról szóló közleménye arról, hogy ők 92 százalék körüli hatékonyságot értek el az időközi elemzés során. November 13-án a Moderna amerikai cég ezt is felülmúlja: az ő COVE nevű vizsgálatukban 94,5 százalékos hatékonyságot becsültek.
Ezek után ma újabb bejelentéssel tér vissza a nyilvánosság elé a Pfizer és BioNTech: eljutottak a vizsgálat végéhez, és az immár véglegesnek mondható eredmény alapján oltásuk hatékonysága 95 százalékos. Az említett vizsgálat részleteiről bővebben már írtunk, most csak annyit, hogy összesen több mint 43 ezer önkéntest oltottak be, fele-fele arányban kaptak oltást vagy placebót. A 170 COVID fertőzéses eset közül 162 volt a placebóban, és csupán 8 az oltást kapók közt. A 65 év felettiek körében is 94 százalékos volt a hatékonyság.
Legalább ők már nem mondhatnak később nagyobbat, gondolja a cinikus olvasó, akit ez a sorozat licitálásra emlékeztethet. A megadott számok alapján közelítőleg én is ki tudom számolni az eredményeket, mondja a tamáskodó, mert nem csupán a pontbecslés számít, hanem a 95 százalékos konfidencia-intervallum alsó határa, ami azt jelzi, hogy melyik az a legkisebb „valódi” hatékonyság a teljes populációban, amely még elképzelhető a most megfigyelt adatok mellett. Ez a konfidencia-intervallum saját számolásunk szerint közelítőleg (mert a pontos számokhoz az összes beteg adatára szükség lenne) 90-től 98,5 százalékig terjed.
A súlyos mellékhatások száma elenyésző, a leggyakoribb a fáradtság volt (3,8 százalék) és a fejfájás (2,0 százalék). De hát „a fertőzés miatt már nem szorongok, nem fáj többé fejem” – gondolja majd az a szerencsés, aki hozzá is jut ehhez a kitűnőnek ígérkező oltáshoz. A szakemberek azért óvatosan arra emlékeztetnek, hogy a hosszú távú hatásokat a gyorsított engedélyeztetési eljárás miatt nem volt idő vizsgálni. Például egyáltalán nem készültek teratológiai vizsgálatok az esetleges magzati ártalmak kizárására.