Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Indoklás nélkül utasította el több erdélyi irodalmi lap és az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) támogatási pályázatát a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Szépirodalmi Kollégiuma. Az október 27-i döntésével egyetlen erdélyi/partiumi lapnak, az Aradon megjelenő Irodalmi Jelennek ítélt meg pénzt, holott korábban különböző mértékben ugyan, de a Látót, a Helikont, a Korunkot, a Székelyföldet és a Napsugarat is támogatta. Sőt, az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) is kapott támogatást.
Megkérdeztük, hogy miként érinti őket a korábbi években megszokott támogatás elmaradása.
„A korábbi években kiszámítható, stabil része volt költségvetésünknek az NKA-tól megpályázott összeg”
– írta válaszában Zsidó Ferenc, a Székelyföld főszerkesztője, így természetes, hogy negatívan érinti az NKA döntése a lapot. Zsidó Ferenc azt már nem részletezte, hogy pontosan milyen következményekkel járna a korábbi években megszokott támogatás elmaradása, ahogyan Szántai János, az E-MIL elnöke is csak annyit írt, hogy „értelemszerűen minden támogatás kiesése negatívan érinti a szervezet működését”.
Karácsonyi Zsolt, a kolozsvári Helikon főszerkesztőjének válaszát – kérésének eleget téve – egyben közöljük, de ő sem árult el sokkal többet, mint a korábban említettek.
„A szép szó, a művészi alkotás kegyelemkenyéren tengődik, hangja rekedtes, meg sem kísérelheti túlharsogni a világzűrzavar ricsaját, jó, ha néhol még átszüremkedhet a hangzavaron” – írja Szilágyi István alapító főszerkesztőnk, bő három évtizede, 1993 januárjában, „Vajjon lehet-e jobbra várni?” című vezércikkében. Majd így folytatja: „egy nemzet, egy etnikum kultúrája válságállapotait csakis jelentős művekkel képes túlélni, melyek egyben irodalmi, művészeti intézményei létjogosultságát is igazolhatják”.
Az azóta eltelt három évtizedben a Helikon hangja gyakorta szüremkedett át a hangzavaron. Ha csak az elmúlt éveket nézzük: erősödött a lap, nyomtatott formájában, világhálós jelenlétében, műhely jellegében egyaránt. Az NKA támogatásának elmaradása éppen ezt, az elmúlt évek lendületét akaszthatja meg, helyzetünket már most jelentős mértékben nehezítve, még ha nem is vetül folyóiratunk létezésére a megszűnés árnya, mint három évtizeddel korábban.
Rekedtesebb hangon szólva ugyan, de azért is írtunk más intézmények, folyóiratok vezetőivel közösen levelet a támogatás elmaradása kapcsán, mert, ismét Szilágyi István vezércikkét idézve: „bízunk benne, erőfeszítéseinket az elkövetkezőkben olvasóink és támogatóink is méltányolni fogják.”
Sem a Látó, sem a megjelenését támogató Aranka György Alapítvány nem pályázott a mostani kiírásban az NKA-nál az elmúlt évek tapasztalatait miatt – írta a megkeresésünkre Vida Gábor, a lap főszerkesztője. Úgy fogalmazott, hogy „meredeken csökkenő tendenciákat mutatott” a támogatások aránya a lap költségvetésében az elmúlt években.
„A döntés sokkal inkább erkölcsi értelemben fáj”
– válaszolta László Noémi, a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok főszerkesztője. Állítása szerint a forrás kiesése a lapok működését alapjaiban nem rengeti meg, mert „csodával határos módon” még mindig önfenntartók. Az eddigi NKA támogatások viszont lehetővé tették, hogy eseményekre, találkozókra, táborokra is áldozzanak a saját forrásaikból, mert ezzel gondolják biztosíthatónak a lapok további népszerűségét és önfenntartását. Az NKA-tól érkező pénzösszeg rendszerint az évente 10 alkalommal megjelenő Napsugár egyhavi nyomdaköltségét fedezte.
„Fennállása óta első alkalommal történik, hogy az NKA egyáltalán nem támogatja az erdélyi magyar gyermekirodalmi lapként működő, valódi értéket és színvonalat képviselő Napsugárt. Értetlenül állunk a tény előtt” – tette még hozzá a főszerkesztő.
Nem csak az erdélyi irodalmi lapok maradtak hoppon. Korábban a magyarországi Szépírók Társasága jelezte, hogy fellebbezési lehetőség és indoklás nélkül elutasította az NKA Szépirodalmi Kollégiuma a jövő évi költségvetésük támogatására benyújtott pályázatukat. A Szépírók Társasága 1997 óta minden évben pályázott és nyert az NKA-nál, most nem.
A Szépírók Társasága a Facebook-oldalán „nyílt politikai támadásként” ítélte meg azt, hogy elmaradt a korábbi években megszokott támogatásuk. Válaszában az NKA határozottan visszautasította a vádat, és azt állította, az Orbán János Dénes által vezetett testület szakmai alapon döntött a támogatásról.
Az érintettektől ezért arra is rákérdeztünk, mit szólnak ahhoz, hogy az NKA korábbi válaszából arra lehet következtetni, hogy szakmai szempontok miatt maradtak ki a nyertes pályázók közül. Az NKA korábbi állítására érdemben csak László Noémi válaszolt.
„Pályázatunkat pont ugyanúgy állítottuk össze, ahogyan az elmúlt évek nyertes pályázatait. Lapunk is folyamatosan tartja a tőle elvárható szakmai és minőségi szintet. Ami eddig megfelelt a Szépirodalmi Kollégium ízlésének, az úgy tűnik, hirtelen nem felel meg. Nem emlékszünk, hogy bármilyen szakmai érv szerepelt volna a letaglózóan szűkszavú és tárgyilagos elutasító levélben. A válaszadás időpontjában nem tudjuk megnyitni a szerverről letöltendő értesítőt” – írta a főszerkesztő. László Noémi szerint évek óta erejük felett dolgoznak azon, hogy a korábban reklámra kevésbé támaszkodó lapot a mai körülményeknek és viszonyoknak megfelelő ismertségi szintre hozzák.
„Ha bele nem is rokkan a Napsugár e támogatás-megvonásba, az biztos, hogy keservesebb lesz a fennmaradásért való küzdelem. Persze, mi ettől nem rettenünk meg, csak fennakadhatunk azon, hogy hirtelen miért lett egyetlen erdélyi magyar irodalmi produktum minden hasonló terméknél aránytalanul fontosabb”
– írta a Napsugár főszerkesztője utalva az Irodalmi Jelen sikeres pályázataira.
Az NKA közlése szerint az öt altémában meghirdetett pályázatra összesen 187 db pályázat érkezett, amelyből 76 részesült támogatásban, 111-et elutasított a kuratórium. Az Irodalmi Jelen jól pályázott, két különböző pályázóval (az Occident Media Kft. és a Művészeti és Irodalmi Jelen Kft.) három kategóriában is kapott pénzt: az Irodalmi Jelen című internetes sajtótermék megjelentetésére 36 millió forintot, a nyomtatott sajtótermék kiadására 21,75 millió forintot, míg az alkotói bemutatkozással és lapbemutatókkal egybekötött Istenes pódiumműsorok megvalósítására 5 millió forintot kaptak. Sőt, az Irodalmi Jelennél senki nem pályázott sikeresebben, a 36 millió forintos tétel ugyanis minden kategóriát tekintve a legnagyobb összeg, amit megítélt a kuratórium.
Ahogy Karácsonyi Zsolt korábban idézett válaszából már kitűnik, az erdélyi lapvezetők közös állásfoglalást fogalmaztak meg a Szépirodalmi Kollégium döntésével kapcsolatban. A kilencfős kuratórium döntése ellen ugyan nem lehet fellebbezni, de ahogy László Noémi fogalmazott, a lapok vezetői szerették volna legalább értetlenségüket jelezni. „Bízunk a szakmai kommunikációban” – írta Szántai János és Zsidó Ferenc is a válaszában.
Megkerestük a Nemzeti Kulturális Alap sajtószolgálatát is, de a cikkünk publikálásáig nem kaptunk választ arra a kérdésünkre, hogy milyen szakmai kifogásaik voltak az említett lapok munkájával kapcsolatban. A Korunk sem reagált a cikk megjelenéséig a kérdéseinkre.
