Ma már egyre kevesebben csodálkoznak, ha ugyanarra a földrajzi tárgyra, képződményre, jelenségre vonatkozóan különböző forrásokban egymástól eltérő adatokra bukkannak. Azért atlaszainkat nem kell hibásnak minősítenünk és félredobnunk, ha az egyikben például a Csomolungma (Mount Everest), Földünk legmagasabb hegycsúcsa 8880 méter magas, míg a másikban 8848 m vagy a harmadikban 8832 m, sőt akkor sem kell nagyon meglepődnünk, ha valahol azt olvassuk, hogy a világ leghosszabb folyója a Mississippi, holott úgy tudtuk, hogy a Nílus. Ugyanez a helyzet a gazdaságföldrajzi adatokkal is. Nemrég egy külföldi lapban azt olvastam, hogy hazánk második legnagyobb városa Ploiești.
A kisebb-nagyobb eltérések azt mutatják, hogy az egyes forrásanyagok időben, a módszerek és a pontosság tekintetében más és más, egymástól eltérő mérésekre, felmérésekre alapoznak. Nagyon gyakran nehéz eldönteni, melyik is az igazi adat, néha maguk a szakemberek sem tudnak rámutatni.
Meghonosodott szokás szerint a legutolsó mérés (felmérés) adatait fogadják el pontosnak.
A fentiek ellenére meglepődve olvastam egy szaklap féloldalas írását, amely a Duna hosszát próbálja tisztázni. Szerzőjével egyetemben magam is csodálkoztam, hogy nem tudjuk ennek az ősidők óta ismert és kutatott folyónak a pontos hosszát. Ugyanis nemcsak a különböző mérések pontosságából adódó eltérésről van szó.
De mielőtt beszámolnánk a legújabb következtetésekről, lássunk egy pár adatot. A legtöbbek által forgatott évenként megjelenő zsebnaptárok (Agenda) és a Mic atlas geografic 2857 kilométerben jelölik meg a Duna hosszát. Az 1960-as Die Erde Haack-atlasz és az 1961-es, Budapesten kiadott világatlasz szerint a Duna 2850 kilométer hosszú. Ezzel szemben a legtöbb forrásban, így a Dicționarul Enciclopedic Românban, a Természettudományi Lexikonban, és a Kislexikonban 2860 kilométer szerepel, de az 1964-es Világatlasz a Duna hosszát 2842 kilométernek mondja.
Az idézett írás szerzője a helyszínen, a Duna forrásvidékén próbálta eldönteni, hogy milyen hosszú a Duna – lényegében azt kellett tisztáznia, hogy hol is van a Duna igazi forrása. Az NSZK-ban két patakot is a Duna forrásának tartanak. Az egyiket, a Donaueschingenben levőt, a Nibelung mondakör alapján, hagyományból tekintik annak, és ha innen mérik, akkor körülbelül 2860 km hosszú a Duna. Tudományos, földrajzi szempontból azonban a Berg-patakot kell a Duna forrásának tartanunk, mivel ez a patak vágódott a legtovább vissza a három forráspatak közül.
Furtwangen városka tanácsa a Berg-patak forrásánál bronztáblát helyeztetett el a következő felirattal: „Itt ered a Duna fő forrásfolyója, a Berg, 1078 méter” magasan a tenger színe felett, 2888 kilométer távolságban a Duna torkolatától…”
Ezek szerint tehát Európa második legnagyobb folyója 28 kilométerrel hosszabb, mint ahogyan azt a hagyomány alapján tartottuk. Apróság talán, de mivel a Dunáról van szó, nem érdektelen tudni róla.
Megjelent A Hét V. évfolyama 41. számában, 1974. október 11-én.
