Párizs mindig új – nemcsak a szerelem, a szabadság, a fény és a divat kavalkádjának városa, hanem örök optimista hirdetője a verőfényes jövő lehetőségének is. Szertelen és tartalmas, invenciózus és precíz, megbotránkoztató és katartikus, csillogó és mély – Párizs a világ közepe, Párizs közepe a világ.
A 2024-es párizsi olimpia helyszíneit és létesítményeit, sportágait és azok időpontjait LÁSD ITT!
A párizsi show alkotóit – Thomas Jolly, Patrick Boucheron, Fanny Herrero, Leila Slimani és társait – kellene felhívni, amikor úgy döntünk, hogy egy normális, modern, civilizált világban akarunk élni. Ők az egyetlenek, csak ők azok, akik ezt kiváló körülmények között el tudták készíteni. Európa fénye mindig az Eiffel-toronynál van, nem pedig Ostankinónál. Mondom ezt a pravoszlávok kedvéért, akik felhúzzák az orrukat, miután megtudták, hol van a Louvre. Egy úr mondta a neten, nagyon inspirálóan: „És ne felejtsék el, hogy miközben önök ezt a futurisztikus szertartást nézik a Szajnán, Constanțában épp egy ereklyés körmenet zajlik”. (Paul Gabor tarragonai lakos (Spanyolország) Facebook-bejegyzése 2024. július 27-én.)
Részünkről hozzátennénk, talán pont első helyen Tony Estanguet-t, az olimpiai és paralimpiai szervezőbizottság negyvenhat éves zseniális elnökét. Szlalom-kenus, háromszoros olimpiai bajnok (három olimpián: Sydney 2000, Athén 2004 şi London 2012), háromszoros világbajnok C1-ben. 1994-től 2012-ig nemzetközi szinten versenyzett. Sikeresen vezette Párizs pályázatát a 2024-es nyári olimpiára. A megnyerő francia tipikus alakja.
*
A Magyar Nemzet szerint Forrnak az indulatok a párizsi olimpia botrányos megnyitója után
„A rendezők gyakorlatilag leöntötték az egész megnyitót egy rózsaszínű, LMBTQ-ideológiával vastagon átitatott Eurovíziós Dalfesztivál-feelinggel. Amiből természetesen nem maradhatott ki a kereszténység menetrendszerű gyalázása sem. Az est felháborító mélypontja Az utolsó vacsora című da Vinci-festmény drag queen paródiája volt.
Meddig lehet még elmenni a kereszténység elleni hadjáratban?
Szerencsére vannak azért józan gondolkodású francia politikusok is. A Mandiner szúrta ki, hogy Marion Maréchal francia EP-képviselő közösségi oldalán megjegyezte, kikéri magának a látottakat: „Tisztában vagyok vele, hogy nem Franciaország, csak egy baloldali kisebbség nézőpontját tükrözik a show-ban látott elemek. Készek minden provokációra.”
„Őszintén szólva, csak kapkodtuk a fejünket a megnyitó alatt, hiszen ennyi furcsa szerzetet egy helyen még nem láttunk. És mindezt a szabadság, egyenlőség testvériség jegyében. Próbáljunk meg ezen a rémálmon túllépni és a magyar sportolók sikeréért szorítani, hiszen ez a legfontosabb.„
Hát igen, trébucher c’est mourir un peu… Megbotránkoztató volt felállításakor az 1889-ben elkészült 300 méter magas Eiffel-torony, sőt a 22 méter magas üvegpiramis is a Louvre udvarán (mort fatigué, hullafáradtan a sétától a Szajnán felfelé a torony s a nagyon keresztény Notre-Dame között, húsz éve, jó volt zsíroskenyeret enni a kúp tövében), amúgy a francia nemzeti múzeumban naponta ezrek csodálják meg a Mona Lisát, én is láttam őket, szóval tudnak a franciák tisztelettudók és hagyományőrzők is lenni…
Ám Gábor György professzor úr egy rendkívül fontos (művészet)történeti körülményre hívja fel a figyelmet: „A keresztény művészet legkiválóbb alkotói, akik munkásságuk jelentős részében a Héber Biblia és az Újtestamentum történeteit gondolták és értelmezték újra, folyamatosan ki voltak téve hasonlóan érdemtelen, ostoba és elfogult vádaskodásoknak. A legnagyobbakra gondolok, Giottóra, Raffaellóra, Tintorettóra, Caravaggióra és még sorolhatnám vég nélkül, akik a kötelező ikonográfiai elvárásoktól képesek voltak rendre eltérni, s „tiszteletlenül viselkedtek” (mondaná Musk, az autógyáros) koruk kereszténységével.”
*
A csúcson. A Torony csúcsán. A szerelem csúcsán. A megnyitó himnikus befejezése-
*
A 2019 végén bemutatott Párizs 2024 logónak három fő motívuma, ezáltal három jelentése is van. Az első elem az aranyérem, a győzelem örök jele. Emellett az olimpiai láng is kivehető a logóban, a láng, ami a sporton keresztül egyesíti az embereket. Végül egy emberi arc látható, ami a másik két elem kombinációjának eredménye. Marianne-nak hívják, ő képviseli Franciaországot, és az egyenlőség és a testvériség eszméit testesíti meg. Nem hiányoznak az 1924-es olimpiára való utalások sem: a betűtípusban az Art Deco stílusát használták, amely ahhoz a korszakhoz kötődik. Az olimpiák történetében először fordul elő, hogy az olimpiai és a paralimpiai játékokon ugyanazt a logót használják. Változni csak az fog, ami a címer alatt van, azaz az olimpiai karikák helyett a paralimpiai logó, az agito lesz látható.
A kabala a francia szellemiséget és történelmet testesíti meg: a „Frígeknek” nevezett alakokat füles frígiai sapkáról mintázták – a köztársaság és a szabadság szimbólumaként a nagy francia forradalom idején terjedt el a vörös jakobinus sapka. A két piros ruhás alak szeme trikolorkokárdát formáz.
Összeállította: Ágoston Hugó