Egy kreatív és konstruktív magyar csapat számítógépes játékot alkotott a fenti címmel. Hát nem is tudom, hogy egy keresztény demokráciában illik-e ilyet művelni, amikor harcban állunk egy világjárvánnyal, s védekező küzdelmünk emblematikus arcát kalandjáték szereplőjévé degradálni? Ezen kívül szerepel még a hölgy (asszonyság) karikatúrákon, mémekben; s különböző, a helyzethez aktualizált viccek Mórickája vagy szőke nője. Udvarias és kulturált, mondhatnánk tapintatos megközelítéssel: a rasszista felhangok sértő alkalmazása, emberi hámfelületeket színekkel megnevezni, plusz a nőket – mint elnyomott kisebbséget – minősítő jelzőkkel illetni sem éppen elfogadott.
Politikai korrektség ide vagy oda: ő az országos tiszti főorvos, főhatalom, elrendeli a korlátozásokat, parancsol az orvosoknak, és előírja a lakosságnak a válsághelyzet aktuális tennivalóit. Valami ilyesmi szerepelhet a munkaköri leírásában. Napi ismerős, szinte családtagként köszön be. De vajon van-e egyáltalán valami hatalma, hatásköre az események sorozatában? Vagy csak ki van találva nekünk egy nagymamafigura, aki szeret és óv bennünket?
Nyilván szakértői csapatban működik, s nem ő dönti el, hogy éppen a frászt kell növelni a közönségben, vagy csökkenteni a pánikhangulatot. Nyilván részt vett az oltási stratégia kidolgozásában, és sűrű levelezésben van a munkatársaival, amit az is bizonyít, hogy egy körlevelét véletlenül elküldte Hadházy képviselőnek, akinek éppen a kicselezéséről váltottak íméleket a kormányzati járványfront hadszínterén.
A fajsúlyos bejelentések, rendelkezések, vakcina-szállítmányok kommunikációját lenyúlta a kormány, a miniszterelnök és a külügyminiszter viszi a bulit, söpri be a népszerűségi következményeket. Stilisztikailag a főnök dandártábornokként vezényli a védekezést, a külgazdasági miniszter fürge kalmárként csap le a bárhol fellelhető lélegeztető és vakcina készletekre. Müller Cecíliának marad az, hogy gyakran mossunk kezet, hordjunk maszkot, fertőtlenítsük környezetünket, meg szeressük egymást.
Láthatóan a politika uralja a nyilvánosságot és a pandémiát, keresztény vitakultúra színezi a magyar nép elpusztításának szándékát ellenzéki és kormánypárti oldalról, nyilván a másik titkos belső indítékait feltételezve.
Kicsit megalázó lehet a politika játékszerének (nyunyókájának) lenni.
Mentsük meg Müller Cecíliát!