Meg kell rendszabályozni az internetet, halljuk minden oldalról, bár nyilvánvalóan másképp képzelik balról és jobbról, lentről és fentről, valamint hatalmi és alattvalói szemszögből.
Jó tíz-húsz éve még az volt a vicc, hogy meg lehet vásárolni a teljes internet-tartalmat száz DVD lemezen, ha nem kéred a pornót, akkor egyen. Míg kevesek szórakozása volt, addig föl sem merült a szabályozás kérdése, most, amikor elfoglalta a teljes reklámpiacot, és a kereskedelem meg a hírközlés is egyre inkább a hálón zajlik, ennek összes oda csapódó hasznával, a korábbi szereplők profit nélkül maradnak. Ezen a csatatéren valószínű a kiegyezés vagy a piac teljes átrendeződése, de be fog állni az egyensúlyi állapot.
Ennél bonyolultabb kérdés a hatalmi játszmák terepe. Globális hatalommá nőtte ki magát néhány milliárdossá vált fickó találmánya, s ezt erősen fájlalja minden olyan szereplő, aki a saját hatalmát valami más úton kaparta össze.
A diktatúrák veszik föl a harcot úgy, hogy lekapcsolják az egészet, aztán posztoljon a hülye ellenzéki a megsüketült telefonján! Kína, Oroszország, Mianmar megmutatta, hogy technikailag gyors és hatékony ez a megoldás. A demokratikusabb diktatúrák (minő fogalmi zavar!) éppen olyan recepten agyalnak, amely csak az ellenfeleiket bénítaná, s ők ugyanúgy uralhatnák a világhálót, mint a nyomtatott sajtót vagy a médiát. A szólásszabadság leple alatt folyik a közelharc, mert miazhogy politikai tartalmakat letilt a facebook, mert nem akar beleavatkozni egyes országok választási küzdelmeibe, és ezzel pont azokat sújtja, akiknek lenne (sok) pénze ezen a felületen az üzenetei terjesztésére. Digitális diktatúrát kiáltanak.
S a minket is izgató kérdés, hogy ez a fiatalokat beszippantó kábítószer mennyire nyomorítja meg a jövőnket. Látjuk a játékba borult gémereket, a képernyőhöz tapadó függőket, a saját vélemény-buborékjukban létező facebook-árnyakat, a közösségi oldalakon végigsöprő kihívás marhaságokat, a pandémiás sebességgel terjedő összeesküvés-elméleteket… És látjuk a Wikipédiát, a minden hírzárlat ellenére kiszivárgó eltitkolni szándékozott tényeket, a tudományos folyóiratok nemzetközivé vált elérhetőségét, a saját ízlés szerint berendezett virtuális szabadságot…
Lesz törvényi szabályozás, biztosak lehetünk benne, ám nem a szabadságunk fog növekedni, hanem a kétféle elit (a politikai és a digitális) át fogja alakítani a szabályokat. Itt emlékeztetnék arra, hogy az Orbán-rendszer egyetlen komolyabb meghátrálása akkor volt, amikor felvetették az internet-adó elképzelését.
És nemzetközivééé vált a világ.