A Qubit.hu szerkesztőségi cikkben számol be egy sikeresnek ígérkező új felfedezésről. Ismeretterjesztés magas fokon.
Bevezetés: Az amerikai idegtudósok által létrehozott új vegyület egérkísérletekben jelentősen csökkentette, illetve megelőzte az Alzheimer-kórral járó plakkok kialakulását. Nagy kérdés, hogy sikerül-e a biztató eredményeket emberkísérletekben is reprodukálni, ez ugyanis szinte soha nem sikerül a potenciális Alzheimer-terápiák során. (Az alábbiakban szemelvényesen közöljük a Qubit cikkét.)
A hatvanöt év fölöttiek közül ma már minden tizennegyedik embert érinti az Alzheimer-kór, és becslések szerint 2050-re százmillióan lesznek a világon, akik a kognitív képességek súlyos leépülésével járó megbetegedéssel küzdenek. Ennek ellenére sem gyógymód nem létezik a betegségre, sem pedig olyan módszer, amely megbízhatóan meggátolná a tünetek kialakulását.
A kór megelőzéséhez ugyanakkor közelebb visz a Journal of Experimental Medicine folyóiratban március elején megjelent tanulmány, amelynek eredményeit Mark Dallas idegtudós, a Readingi Egyetem docense foglalta össze. A kutatásban amerikai idegtudósok állatkísérletek során rátaláltak egy molekulára, amely akadályozza a megbetegedést okozó káros fehérje felhalmozódását – írta a kutatásban egyébként nem közreműködő Dallas.
Több mint egy évszázada, 1906 óta ismert, hogy az Alzheimer-kór kialakulásának egyik oka az úgynevezett amiloid plakkok kialakulása. Alois Alzheiemer ugyanis ekkor boncolta fel elhunyt nőbetegét, és derítette ki, hogy az 51 évesen kórházba került páciens extrém feledékenységét és különös szokásait az agyában plakkokba összetapadó káros fehérjék és a tau-szálacskák okozhatták.
A béta-amiloid egy membrán fehérjéből, az amiloid prekurzor proteinből (APP) keletkezik, ami nemcsak az agyban, hanem az emberi test széltében-hosszában fellelhető. Az APP fehérjecsalád tagjainak egy sor biológiai funkciójuk van a fehérjék létrehozásától az idegsejtek közötti kommunikáció szabályozásáig. Ám ha a nagyobb APP molekulák a testben zajló folyamatok eredményeként feldarabolódnak, alakulásuk kétféle irányt vehet. Az egyik út nem kapcsolódik betegségekhez, a másikról azonban már bebizonyosodott, hogy a béta-amiloid-szint növekedéséhez vezet. Az Alzheimer-kór kialakulásában részes folyamatot közelebbről vizsgáló kutatók azonosították az enzimeket is, amelyek kulcsszerepet játszanak abban, hogy az APP-ből béta-amiloid keletkezzen: a béta- és a gamma-szekretázt.
Kutatók hosszú ideje próbálkoznak azzal, hogy a gamma-szekretázt megcélozva állítsák le a béta-amiloid felhalmozódását, ezek a kísérletek azonban nagyrészt kudarcot vallottak, sőt egyes kutatások arra jutottak, hogy a gamma-szekretáz gátlása gyorsíthatja az agyi funkciók romlását.
Kísérleti molekula
A friss amerikai kutatás azonban másképp közelítette meg a problémát, és ahelyett, hogy a gamma-szekretáz működését próbálta volna kiiktatni, azt kereste, hogyan lehetne csökkenteni az aktivitását. Ehhez olyan új molekulákra volt szükség, amelyek megváltoztatják a gamma-szekretáz aktivitását, és védik az agyat az amiloid plakkok felhalmozódásától.
A kutatócsoport ehhez létrehozott három szóba jöhető vegyületet, de mindegyiket nagyon kis koncentrációban vetette be. A vegyületekből a legígéretesebbet továbbfejlesztették, és Alzheimer-kórossá tett kísérleti egereken tesztelték.
Az egerek génjeit úgy módosították, hogy több béta-amiloid termelődjék bennük, ezáltal az Alzheimer-kór egyes jeleit kezdték mutatni. Ez után három hónapig naponta kezelték őket a vegyülettel, és az eredmény az lett, hogy az agyukban felhalmozódó béta-amiloid mennyisége a felére csökkent a kontrollcsoporthoz képest. Bár voltak már kísérletek, amelyek hasonló eredményekre vezettek az Alzheimer-kór állati modelljével, a mostani tanulmány eredményei azért jelentősek, mert a kérdéses vegyülettel nemcsak kezelhető, hanem meg is előzhető az amiloid plakkok kialakulása – írta Dallas.
A kérdéses molekulával kezelt egerek agya más változásokat is mutatott: csökkentette az agyi immunsejtek, a mikroglia sejtek reakciókészségét. Bár ezek az agy egészségének megőrzéséhez is nélkülözhetetlenek, túlaktiválódásuk esetén ártalmasak lehetnek – ahogy ez az Alzheimer-kór esetében is történik. Úgy tűnik tehát, hogy az áldásosnak bizonyuló molekula, pontosabban a rá épített gyógyszer kettős pozitív hatást fejthet ki. (…)
A következő lépés
A kutatás következő szintjét már a klinikai tesztek, azaz az emberkísérletek jelentik. Sajnos ez az a lépés, ahol a legtöbb ígéretes laboratóriumi kutatás elbukik, arra ugyanis nagyon kicsi, mindössze 6 százalékos az esély, hogy az agynak szánt gyógyszerek beváljanak, az Alzheimer-kór esetében pedig még rosszabb az arány: a 2002 és 2012 között összesen lezajlott 413 klinikai vizsgálatból csak egyetlen gyógyszernél sikerült valamilyen pozitív hatást kimutatni. A korábbi gamma-szekretáz-szabályozókból sokszor azért nem lett gyógyszer, mert a kísérleti alanyok kellemetlen mellékhatásokról számoltak be.
Dallas szerint azonban a jelen kísérletben kikutatott molekula jóval potensebb, ezért kevesebb is elég belőle a megfelelő hatás eléréséhez. Ha valóban belép a klinikai kísérletek fázisába, a kutatók sokféleképpen igyekeznek majd tesztelni, hogy meghozza-e a várt pozitív eredményt, így például a kísérlet résztvevőit memóriateszteknek vetik alá, és képalkotó vizsgálatokkal is követik az agy strukturális változásait, valamint a béta-amiloid-lerakódások alakulását. (…)
A Qubit Alzheimer-kórral kapcsolatos legutóbbi cikkei:
Miért bukik el újra és újra az Alzheimer-kór elleni harc?
2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.
Alzheimer-kór vagy csak szellemi hanyatlás? Egy vérteszt eldöntheti
Újabb kutatócsoport állítja, hogy megtalálta az ideggyógyászati diagnosztika Szent Grálját, az Alzheimer-kórt korai stádiumában kimutató rutinvértesztet. A Nature tudományos folyóiratban cikkező demenciakutatók úgy vélik, nekik sikerült, ami közel két évtizede a világon senkinek: néhány csepp vérből még a tünetek elhatalmasodása előtt kimutatták az Alzheimer-kórra jellemző fehérjéket.
Az agy stimulációjával fékezhetik meg az Alzheimer-kórt
Auguste Deter kezdetben arra gyanakodott, hogy férje, Carl megcsalja. Később egyre feledékenyebbé és nyugtalanabbá vált, majd érthetetlen módon tárgyakat kezdett elrejteni el lakása különböző pontjain. Aztán téveszméi lettek: úgy gondolta, hogy az életére törnek, és megesett, hogy alvás helyett az ágyneműt magával vonszolva, árnyakkal veszekedve töltötte az éjszaka nagy részét.
