Igen, megszakad a szívünk – Búcsú Tompos Kátyától

Hosszan tartó betegség után, negyvenegy évesen péntek hajnalban elhunyt Tompos Kátya Jászai Mari- és Junior Prima díjas színművész, énekes.

A szívünk szakad meg. Igen, megszakad a szívünk, mert még a május 31-én reggel megjelent számunkban is arról írtunk, hogy a színházi összefogás segíthet Tompos Kátya gyógyulásában. Egy hete még jótékonysági gálaesten léptek fel Szegeden Kátya kollégái azért, hogy összegyűljön az az összeg, ami segíthet. Össze is gyűlt, de már későnek bizonyult. A következő napokra is jutott volna a jótékonysági akciókból.

Talán ezért is fáj ennyire Tompos Kátya elvesztése, mert halála közös vereséget is jelent. A szörnyű betegség legyőzte Kátyát és szimbolikusan mindannyiunkat, akik drukkoltunk és azokat is, akik segíteni akartak. És nagyon sokan voltunk. Tompos Kátya egyrészt generációjának egyik legtehetségesebb színésze, előadója volt. Másrészt egy nagyon szemérmes, a magánéletét a nyilvánosságtól óvó személyiség. A színházi világban többen tudták, hogy súlyos betegséggel küzd, de ezt sokáig nem szerette volna a nyilvánossággal megosztani. Aztán eljött az a pont, amikor megengedte barátainak, alkotótársainak, hogy segítségért kiáltsanak. Ekkor tényleg nagyon sok felajánlás érkezett. Az a ritka pillanat adódott, amikor kollégák, nézők, rajongók igazolhatták vissza a segítő gesztussal Tompos Kátya áradó, fénylő tehetségét, bebizonyítva, hogy ez is számíthat.

A tehetség! Tompos Kátya ebben a tekintetben pedig nagyon jól állt. Óriási talentummal született. Hallgatom a közösségi oldalakra kitett dalokat és némán sírok. 2015-ben Zsámbékon a romtemplomnál hallgattam őt énekelni, a Keresztül Európán című lemezének dalait adta elő, akkor ezt írtam a koncertről: „Tompos Kátya magától értetődően lépett át a világzenéből a népdalok világába, az énekelt versek hangulatából, Cseh Tamás szerzeményein át, nem volt megállás, egészen a U2 slágerekig, minden stílusban otthonosan és autentikusan tudott megszólalni. Tompos Kátya elmondta, neki az első nyelve orosz és énekelni is oroszul kezdett először. Ezért nem csoda, hogy talán az oroszul előadott népdalok sikerültek a legjobban és egészen magával ragadó volt, ahogy egy orosz cigány románcot elénekelt.” Az a zsámbéki este az egyik legkedvesebb színházi emlékem maradt. Nem véletlen írom egy koncert kapcsán, hogy színházi emlék, mert ahol Tompos Kátya megjelent, ott azonnal azt érezhettük, hogy EZ A SZÍNHÁZ. Sugárzó lénye, alkata igazi mélységekbe és magasságokba tudta magával sodorni nézőjét. Sokan énekesnőként ismerték: fellépett többek között Goran Bregoviccsal, a Budapest Klezmer Banddel, Hrutka Róberttel, valamint a Söndörgő zenekarral Indiában is. Színházi és filmes szerepei is emlékezetesek. A Színház-és Filmművészeti Egyetemen operett-musical szakon végzett, 2005-ben, játszott a József Attila Színházban, a Bárkában és a Nemzetiben. Az utóbbi időben a Centrál Színházban szerepelt, amíg fel tudott lépni, óriási sikerrel alakította Alföldi Róbert partnereként a My Fair Lady-ben Eliza Doolittle-t. Nemrég még Polcz Alaine Asszony a fronton című művéből is felolvasott a Centrál Színház Kisszínpadán.

2019-ben ő énekelte több kollégáját bevonva a Színházak Éjszakája „himnuszát”. Néhány sora különösen megrendítő és fájdalmas ma. „Mondd te mit viszel magaddal? Vigyed örömmel, ne haraggal! Az élet egy színház, egy színpad, ahol könnyen elégsz. A nagyfőnök fentről az megrendez. A végén majd ő dönt, hogy tetszett-e. És ha úgy érzi, jól játszol, megnyílik fentről az ég. Ez az első, vagy utolsó felvonás. Mindegy mi jön, de én játszanék tovább! Tudod itt van bent, ami velem maradt. Mint a világot rejtő bűvészkalap. ha a színpadról látom az arcod, hát viszem haza. Tudod itt van bent, ami velem maradt. Mert itt van az otthon, és itt a haza. Szívemben őrzöm. Én így maradtam szabad.”

Meghalt Tompos Kátya – A színésznő 41 éves volt.

Megjelent a Népszava Kultúra rovatában 2024. május 31-én.

A szerkesztő megjegyzése

Tompos Kátya (Budapest, 1983. március 13. – 2024. május 31.) Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, énekesnő. Neve hivatalosan Katalin, de mivel anyai nagyanyja oroszosan Kátyának hívta, ezt választotta művésznevéül. Folyékonyan beszélt oroszul.
Orosz anya (Valentyina Szigyelnyikova) és magyar apa (Tompos Károly villamosmérnök) gyermekeként született Budapesten. 1995−2001 között a Szerb Antal Gimnáziumban tanult. A Színház- és Filmművészeti Egyetem musical szakán végzett 2001–2005 között, Kerényi Imre osztályában. A József Attila Színház (2005–2007) és a Bárka Színház (2007–2008) után, 2008–2018 között a Nemzeti Színház tagja volt.
2024 május elején derült ki, hogy évek óta egy olyan daganatos betegséggel küzd, amit csak külföldön lehet kezelni. Kollégái és barátai összefogtak, és május 25-én jótékonysági gálát szerveztek. Május 30-án adták hírül, hogy összegyűlt a megfelelő összeg a gyógykezeléséhez.