A kormány szerint csakis december 6-án lehetnek a parlamenti választások, amikor az ellenzék szerint éppen nem lehetnek. Röviden így foglalható össze a voksolás dátuma körül kialakult vita. Márton Árpád RMDSZ-es képviselő szerint a hatalom kezében van az „élesebb fegyver”: az időhúzás. Egy későbbi időpont viszont akár a választások elvesztését jelentheti a koronaválsággal küszködő liberálisoknak.
Időhúzással tartható a parlamenti választások december 6-i dátuma – vélte Márton Árpád parlamenti képviselő, a jogi bizottság volt RMDSZ-es tagja, akit a Maszol portál kérdezett arról, hogy miért veszi vajon biztosra Klaus Iohannis államfő a kormány által kitűzött határidőt, miközben az alkotmánybíróság nem találta alaptörvénybe ütközőnek azt a törvényt, amely szerint a parlament jogköre meghatározni a választások időpontját.
A szociáldemokrata (PSD) többségű parlament júliusban fogadta el a törvényt, amelynek értelmében a parlament tűzi ki a választások időpontját. Klaus Iohannis nem hirdette ki a jogszabályt, hanem alkotmányossági óvást emelt ellene. A taláros testület döntése szeptember végén született meg, az indoklást pedig csak a múlt héten jelentették meg a Hivatalos Közlönyben.
Közben az idő sürgetett, hiszen a jelenlegi parlament mandátuma december 20-án lejár, és a még hatályban lévő törvény szerint előtte 60 nappal ki kell tűzni a választások időpontját. Ezért a kormány egy határozattal december 6-ra tette a szavazás napját. Ezután jelent meg az alkotmánybírósági ítélet, amely értelmében nem sérti az alkotmányt a törvény, amely a parlament hatáskörébe utalja a választások napjának kitűzését, és erre hivatkozva nyilatkozta Marcel Ciolacu PSD-elnök azt, hogy ha Iohannis kihirdeti a törvényt, biztosan nem tartják meg december 6-án a parlamenti választásokat. Az elnök viszont köti az ebet a karóhoz, hogy marad a kormány által meghatározott időpont.
A PSD a járványhelyzetre és az alkotmánybíróság vitatott döntésére hivatkozva – az alaptörvény által megengedett legkésőbbi időpontra – jövő év márciusáig szeretné elnapolni a választásokat. Ebben a liberálisok ellenérdekeltek, mivel attól tartanak, hogy a járványkezeléssel járó népszerűségvesztés nyomán kicsúszik a kezükből a most még biztosnak tűnő győzelem, ami legalább négyévi kormányzást jelentene a PNL-nek.
„Ha Iohannis kihirdeti a törvényt, nem december 6-án lesz a választás, ez biztos. Az alkotmánybíróság döntésének van egy indoklása is, és annak minden pontja szerves része a döntésnek, ezek is kötelező érvényűek. Eme indoklások között van egy olyan pont, amelyikben az alkotmánybíróság kimondja: a törvény kihirdetésének a pillanatától hatályát veszti az a kormányhatározat, amelyikkel kitűzték a parlamenti választások időpontját. Ha tehát megjelenik a Hivatalos Közlönyben a törvény, és eltelik az a három nap, ami után életbe léphet, attól a pillanattól kezdve nem lesz olyan érvényes jogi norma, amely szerint december 6-án tartható meg a választás” – magyarázta a jogász-politikus, az egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező aktív törvényhozó.
Véleménye szerint Klaus Iohannis és a liberálisok időhúzása megakadályozhatja a törvény életbe lépését kellő időben. Az államelnök legkésőbb pénteken élhet azzal a jogával, hogy visszaküldi a tervezetet a parlamentnek újratárgyalásra. A parlament akár már jövő héten változatlan formában újra elfogadhatja, de a törvény kihirdetése előtt a liberálisok ismét alkotmányossági kifogást emelhetnek.
„Másik bökkenő: ha ki is hirdeti az államfő a törvényt, akkor még el kell fogadni egy másikat is, ami kimondja, hogy mikor lesz a választás” – hívta fel a figyelmet a honatya. Hozzátette: aligha sikerül december 6-a előtt hatályba léptetni a két törvényt, ezért valószínűbbnek tartja, hogy december 6-án lesznek a választások.