A Brassói Lapok 140 ezer lej, míg a Népújság kulturális melléklete 100 ezer lej sajtótámogatást kapott idén az RMDSZ Communitas alapítványától. Ez a két tétel volt a legnagyobb, amit megítélt az alapítvány sajtó szaktestülete, amelynek mindkét kiadvány főszerkesztője is tagja.
Utánuk következik a Szabadság kulturális melléklete, ami 92 ezer lejt kapott, majd a súlyos anyagi gondokkal küzdő Háromszék hétvégi melléklete, aminek 88 ezer lejt ítéltek meg.
A Communitas tájékoztatása szerint 82 beérkezett pályázat közül 76-nak ítéltek meg támogatást. Összesen 1278830 lejt osztottak szét, a Brassói Lapok hetilap a támogatások 10,9 százalékát kapta meg, míg 7,8 százalék jutott a Népújságnak. A támogatások teljes listája itt található. A két kiadvány támogatása nem emelkedett a tavaly megítélt támogatásokhoz képest, akkor is 140 ezer, illetve 100 ezer lejt kaptak. Igaz, a Népújság esetében a 2024-es és 2023-as támogatásokhoz képest ez csökkenést jelent, amikor 120500, illetve 110 ezer lej volt a Maros megyei napilap mellékletének megítélt összeg.
A szintén anyagi nehézségekkel küzdő Átlátszó Erdély tényfeltáró portálnak, amely idén szintén pályázott az alapítványnál, 5000 lejes támogatást szavazott meg a bizottság.
A Transtelex már korábban is foglalkozott a témával, hogy azok az újságok kapják a legtöbb támogatást, amelynek főszerkesztői az arról döntő bizottságban ülnek. Szűcs László, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, a szaktestület tagja azt mondta, a Brassói Lapok és a Népújság azért kapta a legnagyobb összegű támogatást, mert mindkét sajtóterméket nagy költségvetésű kiadók jelentetik meg.
Megjegyezte azt is, hogy éppen a legnagyobb összegeket elnyerő lapok költségvetésének fedezi a legkisebb hányadát ez a támogatás.
Elmondta, Ambrus Attila és Karácsonyi Zsigmond a szaktestületnek nem főszerkesztőként, hanem volt MÚRE-elnökökként a tagjai. „A MÚRE elnökei mindig tagjai voltak a szaktestületnek, amióta ez ebben a formában működik, s mandátumuk lejárta után is a tagjai maradnak. Így tagja ma is a jelenlegi MÚRE elnök mellett három előd: Ambrus Attila, Karácsonyi Zsigmond és Rácz Éva, aki történetesen rádiós” – magyarázta. Arra a kérdésre, miszerint nem érzékeli-e úgy, hogy Ambrus és Karácsonyi esetében összeférhetetlenségi helyzet áll fenn, Szűcs kijelentette: a szaktestületben az a gyakorlat, hogy az érintett főszerkesztők nem vesznek részt, nem szólalnak meg a lapjukat érintő döntéseknél.
Szűcs akkor arról is beszélt, hogy döntéseknél kiemelten kezelik a nagy költségvetésű, a fennmaradásért küzdő kiadókat, ugyanúgy külön a kulturális folyóiratokat, míg az egyházi lapok esetében mindegyik történelmi egyháznak egy-egy gyülekezeti lapját támogatja a szaktestület. Ugyancsak figyelmet fordítanak szerinte a szórványra. Fontos kritériumnak nevezte, hogy a támogatott lapok zömmel saját tartalmakat publikáljanak, illetve arra is figyelnek, hogy milyen szerepet tölt be a lap az adott térség kulturális életében. Elmondta, az összegek megállapításánál figyelembe veszik, hogy mekkora támogatást kapott az előző évben az adott lap, mennyit igényel, mekkora az éves költségvetése, terjesztési területe, terjedelme stb.
A szerkesztő szerény megjegyzése
Örömmel és elégtétellel olvastuk, hogy a Communitas sajtó-szaktestületének tagjai között mintegy „alanyi jogon” tagjai a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnökei, a voltak és a jelenlegi. Ez jogos, sőt kimondottan remek. Érdekes, bár alulírott számára nem meglepő módon a volt MÚRE-elnökök közül nem tagja az említett testületnek – a legutóbbi négy mellett – az előző elnök. Igaz, ő a Wikipédia MÚRE-szócikkében sem szerepel – valami miatt pont „előtte” ér véget (Kántor Lajossal) a MÚRE_elnökök felsorolása. Tudja valaki, hogy miért?
