Dobrev Klára (49 százalék) után Jakab Péter jön 10, Márki-Zay Péter pedig 7 százalékkal.

IDEA: Az ellenzéki szavazók csaknem fele Dobrev Klárát tartja a legalkalmasabb politikusnak a gazdasági válság kezelésére
Fotó: Csomor Ádám | Forrás: Népszava

Az ellenzéki szavazók csaknem fele Dobrev Klárát tartja a legalkalmasabb politikusnak a gazdasági válság kezelésére – erre az eredményre jutott az IDEA Intézet a szeptember 29. és október 9. között készített reprezentatív közvélemény-kutatása során, amelyet lapunkhoz is eljuttattak.

A Demokratikus Koalíció (DK) által megrendelt kutatásban az IDEA azt vizsgálta meg, hogy mekkora az árnyékkormány ismertsége az ellenzéki szavazók körében, illetve azt is, hogy a vezető ellenzéki politikusok közül kit tartanak az ellenzéki szavazók a legalkalmasabbnak a jelenlegi gazdasági válság kezelésére.

Árnyékkormányt alakít a DK Dobrev Klára vezetésével – Végre kiderült, hogy mire készült az ellenzéki párt, amit Gyurcsány Ferenc volt kormányfő hónapok óta…

Bemutatta árnyékkormányát Dobrev Klára – Gyurcsány Ferenc nincs az árnyékminiszterek között – Hosszú a névsor.

Az eredmények alapján az árnyékkormány híre rövid időn belül a legtöbb ellenzéki szavazóhoz (82 százalék) eljutott. Mindössze 8 százalékuk állította azt, nem értesült arról, hogy Dobrev Klára árnyékkormányt alakított.

A pártpreferenciájukat titkolók, illetve a pártválasztásukban bizonytalanok között relatíve alacsony (40 százalék) volt a kérdésre érvényes választ adók aránya. Az adatok alapján az ellenzéki szavazókhoz képest jóval kisebb ismertséggel bír a körükben a Dobrev-féle árnyékkormány: eddig csak minden harmadik válaszadó (33 százalék) hallott róla.

A mostani adatfelvételhez hasonlóan az IDEA Intézet szeptember eleji reprezentatív vizsgálatában is – amely még az árnyékkormány bejelentését megelőzően készült – a megkérdezetteknek Jakab Péter, Márki-Zay Péter, Kunhalmi Ágnes, Toroczkai László, Karácsony Gergely, Dobrev Klára, Ungár Péter, Gyöngyösi Márton és Gelencsér Ferenc közül kellett kiválasztaniuk azt a politikust, akit a legalkalmasabbnak gondolnak a gazdasági válság kezelésére.

Akkor az ellenzéki szavazók 41 százaléka Dobrev Klárát tartotta a legmegfelelőbbnek erre a feladatra, utána Márki-Zay Péter (10 százalék) következett, míg a dobogó harmadik fokára Jakab Péter került (6 százalék). Karácsony Gergely pedig a dobogós pozícióról éppen csak lecsúszva (5 százalék) a negyedik helyen zárt az ellenzékiek rangsorában.

Az októberi adatok némi átrendeződést hoztak a fenti sorrendben.

Az első helyet továbbra is Dobrev Klára foglalja el, 8 százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint a DK-s politikus lenne a legalkalmasabb a jelenlegi gazdasági válság kezelésére (49 százalék). Valamivel kisebb mértékben, de Jakab Péternek ugyancsak emelkedett a támogatottsága (10 százalék), míg Márki-Zay Péteré (7 százalék) és Karácsony Gergelyé (3 százalék) valamelyest csökkent. 

A második leginkább alkalmasnak tartott politikus, Jakab Péter elsősorban volt pártja szavazóinak bizalmát élvezi (39 százalék). Márki-Zay Pétert legnagyobb arányban (20 százalék) a Momentum szavazói ítélik a legmegfelelőbbnek a feladatra.

Szeptemberhez képest októberre 7 százalékponttal csökkent az egyik politikust sem választók aránya, a kérdésben nem nyilatkozóké viszont 5 százalékponttal emelkedett. A Jobbik szavazók közel fele (47 százalék) kerülte a válaszadást, a Momentum szavazói körében pedig a legmagasabb (37 százalék) volt az egyik politikus alkalmasságában sem bízók aránya.

Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2022. szeptember 29. és október 9. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és Facebook felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. Az 1800 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.

Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2022. november 9-én