A jászvásári pogrom (románul: Pogromul de la Iaşi) egy 1941. június 27–29. között végrehajtott, felülről szervezett zsidóellenes pogrom volt a kelet-romániai Jászvásár (Iaşi) városában, amelynek során román adatok szerint 13 236 zsidó személyt öltek meg. Ezzel egyike a valaha volt legvéresebb pogromoknak a zsidóság történetében és a legnagyobb mészárlás Románia történelmében.
Romániában (különösen az északi részében, Észak-Erdélyben, Bukovinában és Moldvában jelentős számú zsidó kisebbség élt a 19. század vége óta. Jászvásárban az 1930-as román népszámlálás 34 662 zsidót írt össze, amely a város akkori teljes népességének (körülbelül 104 ezer fő) a 34 százalékát jelentette. Az ország 1939-től a Harmadik Birodalom egyik legfőbb európai szövetségese lett, vezére, Ion Antonescu szolgai módon kiszolgálta a német igényeket. Ennek nyomán egyre másra hozták meg a zsidóság jogait korlátozó intézkedéseket, fokozták az antiszemita propagandát.
1940-ben a Szovjetunió – összhangban a Molotov–Ribbentrop-paktummal – elfoglalta Besszarábiát (ma: Moldova), így Jászvásár a román-szovjet határ közvetlen közelébe került, igen nagy létszámú zsidósággal. 1941. június 22-én megkezdődött a német-szovjet háború, amibe Románia még aznap bekapcsolódott, hadat üzenve a Szovjetuniónak. Az ország óriási haderővel járult hozzá a háborúhoz, sokkal többel mint amennyivel Magyarország és Szlovákia együttvéve.
Ion Antonescu 1941. június 27-én telefonon adta ki a parancsot a jászvásári helyőrség vezetőjének, Constantin Lupu őrnagynak a pogrom végrehajtására, a felhívás szerint a „Tisztítsa meg Jászvásárt a zsidó lakosságtól!” utasítással. Az akciót korábban eltervezték, egy héttel azelőtt már terjesztették a híreket, miszerint a jászvásári zsidók tevékenyen segítették a város határában landolt szovjet ejtőernyősöket, és a házakra felfestették, hogy ki a keresztény és ki a zsidó. A zsidó lakosokat arra kényszerítették, hogy árkokat ássanak a zsidó temetőben. Az állami média 1941. június 27-én hivatalosan is azzal vádolta a jászvásári zsidóságot, hogy az utcákon román rendőrökre és katonákra támadott. A jászvásári pogrommal megkezdődött Románia részvétele a Holokausztban.
A pogrom június 28–29. között folyt a legintenzívebben, de még a következő napokban is tartott. Főként rendőri, csendőri, valamint katonai egységek vettek részt az egész városra kiterjedő akcióban. A pogromban a fentebb felsoroltakon kívül részt vettek fiatal férfiak, a zsidó lakosok szomszédai, rosszul fizetett állami hivatalnokok, valamint a csőcselék is, akiket azzal uszítottak, hogy a gazdasági nehézségekért a zsidók a felelősek, mert árurejtegetők, uzsorások, sikkasztók, tolvajok.
Román állampolgárok ezrei, az élet minden területéről, önkéntesen vettek részt a pogromban: szomszédok, antiszemita mozgalmak szimpatizánsai, fiatalok, köztisztviselők, kereskedők, munkatársak, értelmiségiek, mérnökök, üzletemberek, nyugdíjasok, nyugdíjas katonák, egészségügyi dolgozók. Iași-ban megismétlődött a nők megdöbbentő, szégyenteljesvaló részvétele, akárcsak a fél évvel korábbi bukaresti pogromban. Új jelenség volt Iași-ban, hogy nőkből és férfiakból, néha férjekből álló bandák alakultak, akik katonákat és rendőröket vezettek a gazdag zsidók házaihoz, amelyeket aztán román katonák, németek, csendőrök és rendőrök oldalán fosztogattak. A lakosok többsége nem vett részt a pogromban, de a civilek együttműködése nélkül a környéket nem ismerő katonák és csendőrök nem tudták volna felderíteni a zsidókat, és talán nem lett volna ennyi áldozat…
Az áldozatok nagy részét, körülbelül nyolcezer embert meggyilkolták a helyszínen, további körülbelül ötezret letartóztattak, majd az úgynevezett halálvonatokra terelték őket, amelyek sokáig céltalanul bolyongtak az országban, a vagonokba zsúfolt emberek pedig több nap múltán vagy megfulladtak, vagy szomjan haltak. A hivatalos jelentés alapján 13 266 áldozatot azonosítottak. Más források szerint ez a szám 15 ezer főt számlált.
Forrás: Wikipédia, Facebook
A zsidó államot hetvenöt éve, 1948. május 14-én alapították meg.
