A Hungarian Spectrum írásának magyar változata
Balogh S. Éva
Fricz Tamás Itt az ideje beszélni a Huxitról című véleménycikke indította el azt az eszeveszett párbeszédet, amely arról szólt, hogy Orbán Viktor valószínűleg kivezeti Magyarországot az Európai Unióból, hogy diktatórikus, antidemokratikus kormányzását ne lehessen korlátozni. A külföldiek talán bizarrnak találják a politikához értő, intelligens emberek rémült reakcióját egy politológusnak álcázott kormánypropagandista szavaira. Bárki leülhet és írhat véleménycikket bármilyen őrült témáról. A fickó elragadtatta magát. Természetesen nem feltételezzük, hogy isteni igazság az, amit a New York Times, a Guardian vagy a Die Welt véleményírója véleményírója sugall.
Magyarország esetében azonban ez nem így van, különösen, ha a véleménycikk a kormány zászlóshajójának számító Magyar Nemzetben jelenik meg. Ellenzéki körökben, politikusok és szimpatizánsok körében egyaránt néhány órán belül elterjedt a hír, hogy Fricz írása egyenesen Orbán Viktor üzenete. Dobrev Klára, az egyik ellenzéki miniszterelnök-jelölt például kijelentette, hogy “az EU-ból való kilépésről szóló cikk Orbán utasítására és Orbán érdekei szerint íródott”. Az országnak fel kell készülnie egy ilyen eshetőségre, még akkor is, ha a Medián legutóbbi közvélemény-kutatása megerősítette a korábbiakat, miszerint a magyar emberek túlnyomó többsége (83%), köztük a Fidesz-szavazók 79%-a elkötelezett híve az EU-nak.
Nem naiv politikai zöldfülűek azok,aAkik meg vannak győződve arról, hogy Orbán jóváhagyása nélkül nem jelenhetett volna meg ilyen véleménycikk a Magyar Nemzetben. Tudják, hogy Orbán Viktor rendkívül tehetséges politikus, aki nem sietne megtenni egy ilyen veszélyekkel teli lépést, ami a végén hatalmas vereséget jelenthet számára. Biztos van valami a tarsolyában. Tekintettel a “gyermekvédelmi törvényhez” való látszólag értelmetlen ragaszkodására, a Huxit lehetne egy olyan téma, amelyet választási fegyverként remél bevetni, különösen, ha túl sok csatát veszít a brüsszeli bürokratákkal szemben.
Míg az EU, mint a pénzügyi előnyök forrása, széles körű támogatottságot élvez, a magyar társadalom sokkal megosztottabb a “gyermekvédelmi” törvény kérdésében. A helyeslők és az elutasítók aránya szinte kiegyenlített: 47% a 42%-hoz. Ha a kormány sikeresen meg tudja győzni a választókat arról, hogy az Európai Unió az, amely a pedofilok elleni törvény és a homoszexuális propaganda gyermekek körében való terjesztése miatt bünteti Magyarországot, akkor a kormány a tömeges propagandával, amelyben kiválóan teljesít, elfordíthatja őket az Európai Unió támogatásától.
Ráadásul, ahogy Bojár Gábor, egy gondolkodó, politikailag elkötelezett üzletember fogalmazott, Orbánnak csak a választók mintegy 50 százalékát kell meggyőznie arról, hogy Magyarországot igazságtalanul bünteti az Európai Bizottság. Ez a szám elég lenne egy népszavazás kiírásához, ahol az Orbán-rezsim propagandagépezetét ismerve a magyarok Nigel Farage magyar megfelelőjének áldozatai lehetnek. Ez reális lehetőség, különösen azért, mert a magyarok EU-hoz való kötődése monetáris megfontolásokon alapul. Legalábbis ez volt a helyzet 2019-ben, amikor a Policy Solutions közzétett egy tanulmányt “15 év után: Az Európai Unió és a magyar társadalom” című tanulmányt. Akkor a magyarok 50,8%-a az uniós támogatásokat tartotta a tagság legnagyobb előnyének. Ezt követte Schengen (15,5%) és a külföldi munkavállalás (14,4%). A legjobb cikk egy esetleges Huxit veszélyeiről a mai Válaszban jelent meg.
Megjegyzem, többször előfordult már, hogy fideszes politikusok hirtelen az Európai Unióból való kilépésről kezdtek beszélni. Az első ilyen pillanat 2014 októberében volt, amikor Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Echo TV-ben adott interjújában panaszkodott az EU-ból érkező diktátumokra, amelyek Szovjet-Oroszországra emlékeztetik. “Ha ez az EU jövője, akkor érdemes lenne elgondolkodni azon, hogyan kellene ebből lassan és óvatosan kijutni”. Hozzátette azonban, hogy “meggyőződésem, hogy ez nem az Európai Unió jövője, ez egy rémálom”.
Két évvel később, 2016 júliusában Lázár János, aki akkoriban a kormány második legfontosabb embere volt, egyik heti sajtótájékoztatóján, a Brexit kapcsán azt mondta, hogy “jó lelkiismerettel nem tudna az EU-ban maradásra szavazni”. Ez inspirálta az Indexet egy felmérésre. Megjelent egy cikk “Szűk EU-párti többség a kormányban” címmel. Akkor a leglelkesebb támogatói Szijjártó Péter, Balog Zoltán és Gulyás Gergely voltak. Kovács Zoltán kevésbé volt határozott. “Ha csak az illegális migráció uniós kezelése lenne a döntés alapja, akkor nem lennék a bennmaradás mellett”. Orbán Viktor szokás szerint nem válaszolt. Kommunikációs igazgatója azt mondta az újságírónak, hogy “ebben a témában kérem, tekintse viszonyítási alapnak Orbán Viktor 70 perces sajtótájékoztatóját az EU-csúcs után”, amely nem foglalkozott a témával nyíltan. A migrációra koncentrált, mint olyan kérdésre, amely, ha nem oldódik meg, gondot okoz.
2020 decemberében, az uniós költségvetés lengyel-magyar vétóval való fenyegetése idején több ellenzéki politikus, köztük Mellár Tamás is biztosra vette, hogy az EU-magyar konfliktus miatt Orbán Viktor az Európai Unióból való esetleges kilépést tervezi. Márki-Zaj Péter, az egyik miniszterelnök-jelölt meggyőződése, hogy ha kötelezővé tennék az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, Orbán Viktor “inkább kivezetné az országot az EU-ból, minthogy abbahagyja a lopást”. Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője már jóval Fricz cikke megjelenése előtt úgy vélte, hogy “Orbán Viktor a végső csatára készül, amely tragikusan végződhet – Magyarország kilépésével az EU-ból”.
A téma tehát nem új. Mindig előkerül, amikor Magyarország éles nézeteltérésbe kerül az Európai Unióval. Ezeknek a nézeteltéréseknek eddig soha nem voltak komoly következményei Orbán Viktorra nézve, sem mint magyar miniszterelnökre, sem mint az Európai Tanács tagjára nézve. A magyar kormány homoszexuális közösség elleni támadása azonban megváltoztatta Orbán biztonságát abban, hogy az uniós jogszabályok égbekiáltó semmibevételének soha nem lesznek érdemi következményei. Most, hogy a pénzt visszatartották, a fenyegetés valósnak tűnik. Norvégia döntése, hogy nem adja ki a szokásos pénzét a magyar kormánynak, olyannyira feldühítette, hogy mostanra minden józan eszét elvesztette. Ebben a hangulatban mi marad még? Az egész épület lebontásával fenyegetőzni. Talán félelemből az EU bocsánatot kér, és még néhány évig tovább hizlalja őt és klánját.
Mivel a magyarok fejében szilárdan él az a gondolat, hogy minden, amit Orbán Viktor előbb-utóbb elhatároz, valósággá válik, nem meglepő, hogy a Fidesz propagandistájának sürgető felhívása a Huxitra fenyegetésként hangzik. Pánik helyett azonban az ellenzéki pártoknak mielőbb egységes frakcióvá kell szerveződniük, és világossá kell tenniük a magyar közvélemény számára, hogy a választás tétje az európai uniós tagság.
AUGUSZTUS 16, 2021
Balogh S. Éva blogbejegyzései magyarul is megjelennek a https://ujnepszabadsag.com/ oldalon.
Forrás: Újnépszabadság
