1970. november 5., péntek
Hétfőn este értem vissza Bukarestbe. Ma hívatott Vincze János. Azt mondta: hamar igazam lett Bujort illetően. Miért? Bujor összeszedett aktivistainformációkat a lapról, és azokat a megjelent számokkal együtt átküldte Gere Mihálynak, a Magyar Dolgozók Tanácsa elnökének, bizonyítván, hogy a lap nacionalista, szeparatista hangot üt meg. Gere – Vincze szerint az ő tanácsára – magyar aktivistáktól és közéleti tekintélyektől kért nyilatkozatokat, akik azt írták, hogy a sajtóosztály véleménye megalapozatlan. Gere ekkor felhívta Bujort és megkérdezte: adja tovább – mármint Ceauşescunak – a feljelentést, mert íme milyen ellenvélemények vannak a kezében. Erre Bujor azt mondta: ne adja tovább, mert az ő cikkeinket érintő kifogásai olyan írásokra vonatkoznak, amelyeket ki kellett emelnie a megjelent lapból.
– A gazember! – kiáltottam fel.
– Maga csak legyen halk és elővigyázatos – intett Vincze.
Különben rovatot nyitottam a lapban olvasói véleményekből. Pár sort tudok közölni a beérkezett levelekből, de azt nagyon fontosnak érzem. Egyfelől a hatalom felé, védekezésül szánom, másfelől azért, mert ezek a vélemények engem igazolnak. Érdemes volt kockáztatni! (…)
November 7., szombat
Pár napig Bukarestben volt Sütő Andris. Elmondta, hogy egyik estét Vincze Jánossal töltötte, aki el van tőlem ragadtatva. Azt mondta: ezek itt megszokták, hogy a beosztott mélyen meghajol és végrehajt. Ez a Huszár egy modortalan. Ez képes megmondani, hogy valami hülyeség. És akkor ezek nagy szemeket meresztenek. Persze – folytatta Vincze Sütő diszkréciójában bízva – két év alatt úgyis kinyírják Huszárt, de addig ki kell tartanunk mellette.
November 10., kedd
Ma a következő szöveg érkezett postán: Munkaértekezlet Marosvásárhelyt
Az Új Élet és A Hét képviselői az elmúlt napokban kerékasztal értekezletre gyűltek egybe, ahol is megtárgyalták a két lap közös problémáit.
Az Új Élet és A Hét találkozóján részt vett Sütő András, A Hét cikkírója, valamint Nagy Pál, A Hét vásárhelyi főmunkatársa. Számos, fontos kérdés megtárgyalása után sor került az együttműködés gyakorlati kivitelezésére. Megállapodások is születtek. Így például A Hét vásárhelyi szerkesztője az Új Élet egyik szobájában kap íróasztalt, fiókostul; ugyanakkor – ha kávéosztás ténye forog fenn –, A Hét munkatársa is jogosult kávéfogyasztásra. A megállapodás értelmében ezt a gesztust az Új Élet főszerkesztője iránt Huszár Sándor Bukarestben viszonozza, esetleg whisky-vel kiegészítve.
Sütő András , levelező