Egy történész kollégám szerint volt már egyszer igazi református hegemónia Magyarországon – Tisza Kálmán másfél évtizedes kormányzása idején. Orbán Viktor nagy tisztelője a Tisza családnak: visszaállíttatta a Kossuth téren Tisza István szobrát, és több más értékes közingatlan mellett saját felekezetének, a Magyarországi Református Egyháznak ajándékozta a geszti Tisza-kúriát is, természetesen közpénzen felújítva.
Novák Katalin államfői jelölése alapján úgy tűnik, Orbán a legfőbb pozíciók betöltésében is követi példaképeit. Megválasztása esetén Novák lesz a harmadik református főméltóság Orbán és Kövér mellett. Az, hogy az ország hívő lakosságának tizenvalahány százalékát kitevő református egyház képviselőiből kerül ki a Parlament elnökén és a kormányfőn kívül a „nemzet egységét képviselő” államfő, láthatóan nem okoz gondot a jelölőknek.
Orbán és Kövér maguk is sokat szerepelnek református környezetben. Orbán soha nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem, hogy kálvinista templomok úrasztala mögött hirdesse, hogy sose volt ennyire nagyszerű, ennyire keresztény kormánya ennek az országnak, Kövér pedig rendszeres látogatója a szárszói református találkozóknak. Itt politikai programokat is kifejtett, például hogy a polgári forradalmak egyik bűne volt az egyház és az állam kettéválasztása, s megígérte, hogy jóváteszik ezt a bűnt.
Novák eddig is vállalt a református egyházban feladatokat, novemberben kinevezték például a Magyar Református Szeretetszolgálat jószolgálati nagykövetévé. Szeptemberben pedig már meg is kapta a Milotai Nyilas István díjat a szegények megsegítéséért végzett értékes munkájáért, ahogy a díjátadón Balog Zoltán, a MRE Zsinatának lelkészi elnöke mondta. Novák Katalin jószolgálati nagykövetté kinevezésekor elmondta a reformatus.hu-nak, hogy az egyszerűen hazugság, hogy milliók éheznének az országban. Akik pedig ilyeneket állítanak, azok megmaradnak a „szlogenek és rémhírterjesztés szintjén, amihez segítő tettek nem kapcsolódnak”. Szerinte „ma már adott a lehetőség, hogy a kormányzati támogatásnak köszönhetően ne kelljen éheznie egyetlen gyereknek sem”. Nem is érti az ember, mi szükség van még szeretetszolgálati nagykövetre, ha ennyire jó a helyzet, de Novák szerint egészen más a segítségnyújtás, ha a „hitét folyamatosan mélyítő keresztyén ember”-ként teszi azt valaki. Ő egyébként a Hold utcai református közösségben mélyíti a hitét, ahol EMMI miniszterként korábbi főnöke, Balog Zoltán a vezető lelkipásztor, s ahova nagy ünnepek alkalmából Magyarország jelenlegi miniszterelnöke is ellátogat.
Áder államfővé jelölése előtt egyébként Novák volt főnöke és jelenlegi lelki vezetője is szóba került a pozícióra. Állítólag akkor azért nem jelölték, mert úgy gondolták, nem lenne szerencsés, ha egy hivatalos vatikáni látogatáskor egy protestáns lelkésznek kéne megcsókolnia a pápa gyűrűjét. Így lett államfő a Vatikánnal kompatibilis, katolikus Áderből. Nem tudom, minden látogatónak meg kell-e csókolnia a pápa gyűrűjét – erősen kétlem –, most mindenesetre ez a szempont fel sem merült.
Novák csinos narancsszínű blézerben adott interjút a Reformátusok Lapjának, ahol azt is elmondta, hogy rendszeresen imádkozik, ha nem jut el a templomba, akkor félreáll az úton az autójával, hogy a Teremtőhöz forduljon. Amikor elmondja a miatyánkot, tudatosul benne, hogy „az ország, a hatalom és a dicsőség nem az enyém, nem a miénk, hanem csakis Istené. Ebből a mondatból is kiderül, hogy a hatalom, a tisztség kegyelemből ered. Ez a gondolat felvértez erővel.” Most már csak az a kérdés, kinek a kegyelméből ered a hatalom és a tisztség.
A református köszöntés jut az eszembe. Áldás? Békesség?
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2021. december 28-án.
