Már a kampányidőszak jelszavai megmutatták, hogy Orbán szűknek találja ambíciói számára Magyarországot. Amikor Brüsszel elfoglalására szólította fel a híveit és a brüsszeli vezetők elkergetéséről vizionált, világos volt: vezető szerepre vágyik Európában és azon kívül is. Megkerülhetetlen világpolitikai tényezőnek látja és láttatja magát. A „jobboldali áttörés” ugyan nem sikerült a terveinek megfelelően, de nem adta fel, frakciót szervez, amely szerinte a legnagyobb és a legerősebb lesz az Unióban, és „hasítani” fog, bármit jelentsen is ez az ő értelmezésében.
Nem csoda, hogy sokan várták aggodalommal Európában Magyarország soros elnökségét, attól tartottak, Orbán visszaél majd a rá vetülő megkülönböztetett figyelemmel. Voltak mások, akik arra tippeltek, rendben mennek majd a dolgok, hiszen Magyarország 2011-ben már bebizonyította, képes az elvárható módon ellátni ezt a főleg adminisztratív feladatot. A jóhiszeműek tévedtek. Pedig a belga miniszterelnök még az átadáskor is figyelmeztette Orbánt: „Az elnökség nem azt jelenti, hogy te vagy Európa főnöke”, nos, ő pontosan ezt gondolja.
Már az első héten látványosan bemutatta szereptévesztését. Kedden Kijevbe repült megtenni azt, ami eddig senkinek sem sikerült: rendet rakni Európában. Amúgy ideje volt a kapcsolatépítésnek: Orbán utoljára 2015-ben járt hivatalos úton Kijevben, akkor még Porosenkóval tárgyalt. Kilenc év kihagyás után a találkozó megérdemelte volna a gondos előkészítést, de ezzel nem fáradtak a magyar diplomácia képviselői. Orbán múlt csütörtökön jelentette be látogatását, amikor véletlenül összefutott Zelenszkijjel Brüsszelben. A fogadtatás is ennek megfelelő volt, nem várták a hagyományoknak megfelelően színes népviseletbe öltözött, szőke copfos lányok kenyérrel és sóval a vendéget, csak a fekete pulóveres, láthatólag rosszkedvű Zelenszkij.
A sajtótájékoztatón Orbán hangsúlyozta, mennyire súlyosan érinti az Ukrajnában folyó háború Európa biztonságát is. Nagyra értékeli, úgymond, az ukrán elnöknek a békére irányuló erőfeszítéseit, de „a nemzetközi diplomácia módszerei lassúak és bonyolultak”. Helyettük egy „gyors tűzszünetet” ajánlott megfontolásra. A négyszemközti tanácskozáson javaslatára választ is kapott, erről csak annyit árult el, hogy „őszinte” volt. Szóval Zelenszkij nemet mondott, diplomáciai udvariassággal megfogalmazva.
Miközben Orbán arra próbálta rávenni Zelenszkijt, hogy tegye le a fegyvert az agresszor előtt, dörögtek az orosz fegyverek és emberek haltak meg Ukrajnában. Ez azonban nem zavarta a magyar kormányfőt abban, hogy „békemisszióját” egyenesen Moszkvában folytassa. A kijevi látogatás nemzetközi felháborodást váltott ki, európai kormányfők és maga von der Leyen is hangsúlyozta, hogy a magyar kormányfő nem az Európai Parlament megbízása alapján vett részt a találkozón.
Ennek hatására Orbán péntek reggel a Kossuth Rádióban szerényebben nyilatkozott. Azt mondta, Magyarország súlytalan szereplő a világpolitikában de ő úgy érzi, „többet kell tenni az európai feszültség enyhítéséért”. „Morális nyomás”-ról beszélt, ami a békéért aggódó emberek részéről éri őt. Hamleti szerepbe stilizálta magát, aki morális okokból kénytelen önmagát feláldozva helyretolni a „kizökkent világot”. „Tudunk jó eszköz lenni a jóisten kezében” – nyugtatott meg mindenkit, majd elrepült Moszkvába, Szijjártó egy másik nagy katonai gépen követte.
Orbán tudatosan burkolta egyfajta szemantikai és diplomáciai kétértelműségbe kijevi és moszkvai látogatását. Pénteki nyilatkozatában még valamiféle önként vállalt békeközvetítői, jószolgálati szerepet tulajdonított magának. Amikor azonban a látogatások céljáról ezt mondta a svájci Weltwoche újságírójának: „hogy lezárjuk a háborút és békét hozzunk létre”, világos, hogy önmagát az egész Európai Unió képviselőjeként tekinti. Kijevi látogatásakor is hangsúlyozta, hogy soros elnökként első útja az ukrán fővárosba vezetett.
Moszkvában Orbán nyíltan Európa nevében nyilatkozott: „Európa számára a béke a legfontosabb. Mi nem érezzük magunkat biztonságban, amíg csak a rombolás és szenvedés képét látjuk.” Tette ezt annak ellenére, hogy Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője többször is hangsúlyozta: „Orbán semmilyen formában nem képviseli az EU-t”.
Orbán látogatása lehetővé tette Putyin számára, hogy látványosan Zelenszkijt okolja a háborúért. Mint a Rigában szerkesztett ellenzéki orosz fórum, a Meduza megírta, előző nap Putyin azt nyilatkozta, nem hajlandó a fegyverszünetre. Orbánnal közösen tartott sajtótéjékoztatóján már azt mondta, Kijev nem hajlandó a tűzszünetre, mivel Zelenszkij fél a bukását hozó választásoktól. Az orosz elnök így használta ki a saját politikai céljaira Orbán kijevi látogatását. A találkozó utáni sajtóértekezleten Putyin kifejtette a saját elképzeléseit is a háború lezárására. Főbb követelései az ukrajnai csapatok kivonása a donyecki, luhanszki, herszoni és zaporizzsjai területekről, ezek, valamint a Krím Oroszországhoz való csatolásának elismerése, mindezek nemzetközi szerződésekben való rögzítése és az Oroszország elleni európai szankciók visszavonása.
Orbán látogatása, akit Putyin következetesen az EU soros elnökeként nevezett meg, az orosz fél szempontjából háborús követeléseik számára valamiféle legitimációt kölcsönzött. Ezt fenntartották nyilatkozataikban annak ellenére, hogy az EU több felelős vezetője hangsúlyozta, Orbán felhatalmazás nélkül utazott Oroszországba, amit mondott, csak magyar miniszterelnökként tehette. Ezt Medvegyev úgy kommentálta: „csak az európai kretének” botránkoztak meg Orbán moszkvai látogatásán.
Ezt követően Orbán 2024. július 6-án részt vett a Türk Államok Szervezetének susai tanácskozásán. Ez a város annak a Hegyi-Karabah-i területnek a része, ahonnan az azeriek 2023 őszén elűzték az őshonos örmény lakosságot. A magyar miniszterelnök ismételten gratulált Alijev elnöknek, hogy sikerült „békét teremtenie” a Kaukázusban, és jelezte, hogy maguk is ezt a célt követik.
Szijjártó péntek este, tehát az utolsó munkanap végén lemondta Annalena Baerbock német külügyminiszter hétfőre tervezett budapesti látogatását, ezt a német külügyminisztérium, ahogy a Spiegelnek nyilatkozta, „megütközéssel” vette tudomásul.
Így telt Magyarország soros elnökségének első hete. Orbánt hazai hívei Nobel békedíjra javasolnák. Az európai kormányfők, az EU és a washingtoni Fehér Ház nemzetközi botrányt emleget. Látható, hogy a magyar diplomácia – ha még egyáltalán megérdemli ezt a nevet – rontópáli üzemmódba kapcsolt. És hátra van még több mint húsz hét.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2024. július 9-én.