Véget értek a választások, itt van minden nagy nekibuzdulás másnapja, csüggedt, fáradt, szürke. És ezen most nem segít a másnaposság semmilyen ellenszere, az elmúlt majd két hónap sebeit nem gyógyítja semmi. Mert harc folyt, igazi kormánypárti háború közpénzből fizetett fegyverekkel.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke és a Fidesz választmányi elnöke azzal indította Pápán, a szülővárosában a kampányt, hogy az Európa-parlamenti és önkormányzati választás tétje ugyanaz. Brüsszel megpróbálja az országok szuverenitását, szabadságát megtörni, egy birodalomba betuszkolni őket, a magyarországi baloldal pedig együttműködik velük. Meg kell akadályozni, hogy olyanok jussanak európai képviselői helyekhez, akik „kimerítve a hazaárulás fogalmát” megakadályozzák, hogy a nekünk járó pénzek eljussanak az országba. Másik cél, hogy a helyi önkormányzatok ne lehessenek „ellenzéki bástyák a központi kormányzattal szemben”. Az ország egységesítése, narancsvörösbe borítása a cél.
Míg Kövér elképzelései az országhatáron belül maradtak, Orbán ambíciói világpolitikaivá duzzadtak. Magabiztosan állította: „iszonyú erősek vagyunk, győzni fogunk”. Akkora lesz ez a győzelem, amelybe „Brüsszel is beleremeg”. Ez és az „elfoglaljuk Brüsszelt”, „elzavarjuk a vezetőit” szlogenek értelmezhetetlenek egy olyan ország kormányától, amely mind népességének számát, mint gazdaságának erejét tekintve az Unió alig néhány százalékát teszi ki. Jól mutatják viszont Orbán féktelen ambícióit. Ő magát egy európai (szélső)jobboldali összefogás szellemi vezérének szereti látni és láttatni, s a júliustól kezdődő soros elnökséget is ennek a személyes becsvágynak a szolgálatába kívánja állítani. Az európai helyzet ismeretében csalóka remény ez. A csakugyan széles tömegekre támaszkodó szélsőjobboldali európai pártok a centrum környékén akarnak maradni, nem pedig a perifériára sodródni Orbánnal, annak szélsőséges Ukrajna-ellenes politikája miatt.
Orbán szerint az EP-választások tétje az orosz-ukrán háború eszkalációja, amely szerinte egész Európára, sőt a világra kiterjedhet. Háborús kampánya egyre eszelősebb, szerinte „centiméterekre vagyunk az összeütközéstől”, ezt csak „a társadalmi igazságosság délibábját kergető baloldaliak” nem képesek felfogni. Azzal, hogy a fideszes propaganda középpontba állította a „háború vagy béke” jelszavát, egyszerre fokozta a lakosság kevéssé tájékozott köreiben az egzisztenciális rettegést és a kiválasztottságtudatot. Elhintette a senki által bevezetni nem szándékozott kötelező sorkatonaság hazugságát. Felvázolta az Ukrajnában és Ukrajnáért harcoló amerikai és nyugat-európai katonák képét, és kijelentette, nem hagyja, hogy idegen érdekekért magyar vér folyjon.
Az idegen érdekek közé tartozik a hazai propagandában már agyonhasznált Soros György képe, aki „degeszre keresi magát” a fegyverszállításon, ahogy az ország igazmondó vezére egy pénteki szónoklatában elmondta. Senkit nem zavar a kormányoldalon, hogy ez színtiszta hazugság, mint a Zelenszkij és az amerikai fegyverlobbi, valamint az USA jelenlegi elnöke között a fideszes média által megkonstruált kapcsolat is. Az őszi választásokon újra induló Trumpot közben első fokon 34 bűncselekményben találta vétkesnek az esküdtszék – Orbán sietett róla kijelenteni, hogy becsületes embernek (man of honour) tartja.
Közben egyre szorosabbá válnak a szálak Magyarország és Oroszország között. Szijjártó nemcsak Oroszországba látogat, hanem Minszkbe is, közben beugrott Bakuba, ahol országunkat bevásárolta – közpénzen persze – az azerbajdzsáni kőolajmezőkbe.
A hatalmas választási győzelem elmaradt. Igen, a legtöbb voksot most is a Fidesz kapta, de nem annyit, amennyit reméltek. Nemzetközi szinten Orbánék Putyin csatlósaként leszerepeltek. Nemcsak a várt tiszteletet és respektust nem vívták ki maguknak, de még az eddigieknél is erősebb gyanakvást és bizalmatlanságot keltettek maguk iránt.
Itthon az önkormányzati kampány főleg a karaktergyilkosság eszközeivel folyt. Ennek iskolapéldája Szentkirályi Alexandra, aki több héten keresztül Karácsonyt kigúnyoló szkeccseivel pózolt a közmédiában, aztán – hirtelen, váratlan – átadta a helyet egy több voksra számító álcivil jelöltnek. Hasonló történetek keringenek vidéki településekről is. A szociális média ráerősít ezekre, fizetett trollok hirdetnek alávaló hazugságokat a közélet színpadára ellenzékiként lépőkről és családtagjaikról.
Ebben a zűrzavarban talán keveseknek tűnhetett fel, de közben a hatalmon levők kommunikációja szintet lépett. Lefelé, távolodva az igazságtól, az észszerűségtől, az emberiességtől. Amikor Bayer Zsolt, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett személy azt válaszolja az őt a külügyminisztériumi orosz hekkertámadásról kérdező újságírónak, hogy „pont leszarom”, látjuk, halljuk: már a látszatra sem ügyelnek. A kormányfő lánya egy vidéki ház áráért vásárolt kézitáskát lóbál a békeharc jegyében, a honvédelmi miniszternek kinevezett fegyverkereskedő majdnem egy milliárd osztalékot vesz ki a cégeiből, a külügyminiszter felesége pedig ennek a felét. Kit érdekel manapság már a hazáért áldozatot hozó közéleti ember imidzse? A keresztény becsületesség és könyörületesség? Már talán azok sem hisznek benne, akik szokás szerint elballagnak az Orbán születésnapján celebrált hálaadó szentmisére, és térdre borulva köszönik meg őt a Teremtőnek.
Közben Daniel Obajtek, a Lengyelországban korrupciós cselekményekért körözött üzletember nyugodtan tölti napjait egy Andrássy úti luxuslakásban, ahova barátja, Orbán veje szállásolta el. Nem kell az agglomerációban bujdokolnia, mint az após által kimenekített Gruevszkinek. Csak a méltó lakhely kiválasztásán kellett kicsit gondolkodni, hiszen a száz milliárdos vagyonnal rendelkező Tiborczé ma már a főváros legdrágább ingatlanportfóliója, csak Garancsi és Mészáros palotaegyüttese mérhető hozzá.
A hatalmi gőg és elbizakodottság elkendőzi a tényeket, azt például, hogy az önkormányzati szavazatok sem alakultak a fideszes többség elképzeléseinek megfelelően. A dinamikusan fejlődő dunántúli nagyváros, Győr lakosai a volt és a jelenlegi fideszes helyett egy ellenzékit választottak meg városvezetőnek. Pápán, Kövér László szülővárosában 34 év megszakítatlan fideszes vezetés után az ellenzékiek által választott polgármester költözik a városházára, Grőber Attila tanár személyében.
A fideszes kétharmad sokszor dicsekedett azzal, hogy példát mutat Európának, sőt az egész világnak keresztény erkölcsből és gondolkodásból. Hadd hívjam most fel a figyelmüket egy olyan igehelyre, amelyen biztosan nem gondolkoztak még el: „Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig elbizakodottság.” (Péld. 16-18.)
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2024. június 13-án.