A Hungarian Spectrum írásának magyar változata
Az Orbán-rezsim egyik kedvence, Hosszú Katinka, aki a 2016-os Rio de Janeiro-i olimpián három arany- és egy ezüstérmet nyert, és 2009 óta számtalan aranyat gyűjtött világbajnoki versenyeken, Tokióban eddig csalódást keltett. Ami viszont felháborította a rajongóit, az az, hogy ráadásul sportszerűtlenül viselkedett. A sztárok, legyenek azok hírességek a sportban vagy a szórakoztatóiparban, elég gyorsan elveszíthetik rajongóik imádatát, ha nem megfelelően viselkednek. Hosszú pedig pont ezt tette.
Hirtelen kiesésének a kegyelemből köze lehet ahhoz is, hogy a magyarok elégedetlenek a korrupt Orbán-rezsimmel, amelynek Hosszú is részévé vált. Hosszú és amerikai férje, akitől azóta elvált, készülni kezdett arra, hogy Katinka visszavonul az úszástól. 2014-ben alapítottak egy céget és egy úszóakadémiát Iron Aquatics néven, mivel Hosszú Iron Ladynek nevezte magát. A vállalkozás 2018-ra már harminc alkalmazottat foglalkoztatott, és nyereségesnek bizonyult. De Budapestnek nem volt elég olimpiai méretű medencéje az összes tehetséges úszó számára, akiket Magyarország kitermelt. Ekkor lépett be a képbe a magyar kormány.
Orbán Viktor, aki képtelen visszautasítani bármilyen sportesemény megrendezésének lehetőségét, beleegyezett, hogy a 2017-es vizes világbajnokságra egy új, rendkívül drága arénát építsen. Nem sokkal a játékok után kiderült, hogy az Iron Aquatics a Duna Arénát Katinka vállalkozásának helyszínéül használta, ami törvénytelen volt, mert az uszodát nem lehetett üzleti célokra használni.
Úgy tűnik, hogy a Duna Arénával kötött megállapodás csak ideiglenes volt. Az Orbán-kormány úgy döntött, hogy Csillebércen, azon a 46 hektáros területen, amely a Rákosi- és a Kádár-korszakban az Úttörőtábor volt, az Iron Aquatics úszóközpontot hoz létre. Hogy a területet birtokba vehesse, a magyar kormány 1,5 milliárd forintot fizetett a területen lévő vadászházért, 24-szer annyit, mint amennyit az épület valóban ért.
Nagyjából ekkoriban írta Vásárhelyi Mária, éles eszű politikai megfigyelő a 168 Órában véleménycikkét azokról az emberekről, akik nem tudnak ellenállni az Orbán Viktor diktatórikus rezsimjének nyújtott szolgálataikért járó anyagi jutalom csábításának. Ezek közül az emberek közül néhányan jobb sorsra érdemesek, de a kísértés túl nagy. Vásárhelyi ebbe a csoportba sorolta Hosszú Katinkát is, akit “erkölcsi csőddel” vádolt. A cikk azután született, hogy a nyilvánosság megtudta, hogy Hosszú cége egyetlen fillért sem fizetett a Duna Aréna használatáért, ami 107 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek.
Azóta a tervek megváltoztak. “Alapos műszaki előkészítés és tanulmányozás után” a kormány úgy döntött, hogy a “Hosszú Katinka Akadémia” nem épül meg Csillebércen. Magát az akadémiát azonban nem vetik el. Az új helyszín kiválasztása és értékelése folyamatban van – számolt be az Infostart 2020 szeptemberében. Mostanra már a minisztériumi szóvivők is “Hosszú Katinka Akadémiának” nevezik a leendő létesítményt.
De aztán jött tokiói viselkedése. A Magyar Nemzet szerint “Hosszú Katinka megszegte a kötelező protokollt, miután elődöntőjében ötödik, összesítésben pedig hetedik lett a 200 méteres vegyesúszás elődöntőjében…. Dühében és csalódottságában összeszedte a holmiját, és távozott”. A riporter hozzátette, hogy “háromszoros olimpiai bajnokként megbocsátanak neki. Mi magunk nem csinálunk belőle nagy ügyet. Főleg, ha szerdán egy éremmel vigasztalódik”. Néhány órával később azonban, amikor visszalépett a 200 méteres pillangóúszástól, ugyanez a riporter már jóval kevésbé volt együttérző, főleg, hogy ez pontosan ugyanaz a mutatvány volt, amit Hosszú Katinka már egyszer korábban, Rio de Janeiróban is csinált. A kvalifikációval ugyanis egy másik magyar úszótól vette el a lehetőséget. Versenyszámonként ugyanis minden nemzetből csak két úszó indulhat. Ez Rióban és Tokióban is megakadályozta, hogy az országos ranglistán harmadik Jakabos Zsuzsanna indulhasson 200 méter pillangón.
Az Amerikai Népszava, amely általában az Orbán-rezsim egyik legszókimondóbb kritikusa, nem kímélte Hosszú Katinkát sem, amint kiderült, hogy az úszó készséges partnere Orbán grandiózus terveinek, hogy Magyarország sportnagyhatalom legyen. A véleménycikk címe: “Katinka útja a mesehőstől Orbán szolgálatába; a világ tetejéről a hetedik helyre”. A cikk rámutat arra, amit Vásárhelyi már négy évvel ezelőtt is megjegyzett. A korral járó fizikai és technikai leépülés mellett nem lehet nem észrevenni az “erkölcsi leépülést”. Az úszás pénzkereseti vállalkozássá vált számára.
Orbán Viktorral való szoros kapcsolata a Rio de Janeiro-i lélegzetelállító teljesítmény után kezdődött: négy érem, három arany és egy ezüst. Ahogy az Amerikai Népszava 2017-ben írta: “Orbán kilóra megvásárolta őt. Hosszú Katinka Magyarország reménységéből, erkölcsi bálványából önző, ambiciózus, gátlástalan, szívtelen és kegyetlen erkölcsi nullává változott, aki csak a saját hasznát keresi és egy diktatúrát szolgál….. Ennek a mérhetetlen erkölcsi leépülésnek egyszer az eredményekben is tükröződnie kell.” Most az Amerikai Népszava úgy gondolja, hogy az általa megjósolt idő elérkezett.
A magyar sportújságírók a korábbi gyenge szereplése ellenére továbbra is optimisták Hosszú Katinkával kapcsolatban a női 200 méteres vegyesúszás ma esti döntőjében, pedig már 32 éves. Legidősebb ellenfele a versenyszámban tíz évvel fiatalabb nála.
Mivel a 400 méteres vegyesúszásban nem sikerült érmet szereznie, és a 200 méteres pillangóúszástól is visszalépett, a ma este után már csak a 200 méteres hátúszásban maradt esélye az éremszerzésre. Ha nem hozza haza a hőn áhított aranyat, márpedig ez egyre inkább esélytelennek tűnik, akkor vajon mi lesz a Hosszú Katinka Akadémiával?
2021. július 27.
Balogh S. Éva blogbejegyzései magyarul is megjelennek a https://ujnepszabadsag.com/ oldalon.
Forrás: Újnépszabadság