Horvátország januártól tagja lesz a schengeni övezetnek, Románia és Bulgária viszont nem

Az illegális bevándorlásra hivatkozással utasította el Ausztria és Hollandia a schengeni zóna három új taggal történő bővítését. Egyedül Horvátországnak sikerült valamennyi tagállamot maga mögé állítania, a másik két országot tovább előszobáztatják. Az osztrák kormány álláspontját osztrák kormánypárti politikus is bírálja.

Érezhető csalódottsággal gratulált Horvátországnak schengeni csatlakozásához a soros uniós elnökséget ellátó cseh kormány és az Európai Bizottság képviselője. Nem azért voltak elkeseredettek, mert a horvátokkal 2023. január 1-jétől kibővül az ellenőrzésmentes európai utazási övezet, hanem azért, mert Románia és Bulgária kimarad ebből a körből. Holott mindkét ország már egy évtizede vár a sorára, valamennyi létező vizsgálatot és ellenőrzést lefolytattak esetükben, megerősítették az igazságszolgáltatási rendszer működésére vonatkozó pozitív értékelést. Ez azonban kevés volt: az osztrák és a holland kormányt nem sikerült meggyőzni arról, hogy ha ezzel a két országgal bővül a zóna, akkor nem lesz több illegális bevándorló Ausztriában és Hollandiában.

Brüsszeli próbálkozások

Az osztrák kormány azt mondja, hogy annyi migráns érkezik hozzájuk a balkáni útvonalon keresztül, ami már a 2015–2016-os csúcsadatokkal összemérhető. Idén augusztusban például több mint 77.500 volt azok száma, akik első alkalommal adtak be kérelmet nemzetközi védelem iránt, ez 11 ezerrel több, mint egy hónappal korábban, utoljára 2016-ban regisztráltak ennyi kérelmet. Ausztriához hasonlóan Hollandia is az Európába érkező migránsok egyik legfontosabb célországa, és folyamatosan menekültügyi kapacitásproblémákkal küszködik. Mark Rutte holland miniszterelnök pár napja azzal bosszantotta a bolgárokat, hogy egyszerűen kérjenek ötven eurót a belépésért a bolgár–török határon az illegális bevándorlóktól, mielőtt beengedik őket.

A két kormányra folyamatosan nagy nyomás nehezedett az elmúlt napokban. Az Európai Parlament egyértelművé tette álláspontját, és a belügyminisztereknek küldött levelükben azt kérték, hogy mindhárom országnak adjanak zöld utat.

„Létfontosságú, hogy önök, az EU bel- és igazságügyi miniszterei eleget tegyenek az EU kötelezettségvállalásainak és ígéreteinek, meghallgassák az Európai Parlament és Bizottság túlnyomóan kedvező álláspontját, és egyetértsenek Bulgária, Románia és Horvátország teljes körű csatlakozásával a schengeni övezetbe” – írták.

Az Európai Bizottság a hét elején egy akciótervvel igyekezett meggyőzni a kétkedőket. Ylva Johansson belügyi biztos a csütörtöki tanácsülésre érkezve nem is titkolta, hogy javaslatuk reagálni kíván arra a helyzetre, amelyre többek között Ausztria is – joggal – panaszkodik. Az Európai Bizottság előterjesztése arról szól, hogy a balkáni országokba ötszáz Frontex-határőrt telepítenek, de – ahogy Johansson fogalmazott – ez a szám több is lehet. Ez egy minőségi változás, ugyanis az EU határ- és partvédelmi ügynökségeinek munkatársai eddig csak az unió külső határán láttak el szolgálatot, a jövőben azonban két, egymással szomszédos, de EU-n kívüli ország határőrizetében is részt fognak venni. Ugyancsak része a tervnek, hogy az Europol újonnan létesített, az embercsempészek elleni küzdelemre szakosodott munkacsoportja is részt vesz az illegális bevándorlás elleni küzdelemben – már ami a szervezett bűnözés elleni fellépést illeti. Mindezeken túl az EU megerősíti támogatásait a nyugat-balkáni országokban a menekültek, menedékkérők ellátása, illetve az illegális bevándorlók visszaküldése terén. És bár sem Románia, sem Bulgária nem tehet róla, de igen komoly problémát jelent az EU-nak az, hogy Szerbia nem hangolta össze teljes mértékben vízumpolitikáját az EU-val. A szerbeknek nagyon sok ázsiai, afrikai országgal van vízummentességi megállapodásuk, amelynek eredményeként ezekből az országból akadálytalanul el lehet jutni Belgrádig, onnan pedig az embercsempészek közreműködésével rövid időn belül valamelyik – jellemzően a magyar – uniós határhoz érkeznek. Az EU régóta kéri Szerbiát, hogy változtasson ezen, történtek is lépések, de korántsem elegendők.

Az erőfeszítések azonban kudarcot vallottak.

Köz- és végjáték

A kiszivárgott hírek szerint Németország és Luxemburg utolsó, kétségbeesett próbálkozásként azt jelentette be, hogy nem szavazzák meg Horvátország csatlakozását, amennyiben a hollandok és az osztrákok nem engedik a románokat és a bolgárokat. Ekkor röviden meg is szakították a tárgyalásokat, és – ahogy ilyen kiélezett helyzetekben egyébként lenni szokott – külön kis csoportokban vonultak el tárgyalni a delegáltak. De ez a fenyegetés sem törte meg Ausztriát és Hollandiát. Végül a levezető elnök úgy döntött, hogy szavazásra teszi fel a kérdés. Ahogy később indokolta, annak érdekében, hogy „mindenki meg tudja mutatni az álláspontját”. Horvátország támogatása egyhangú volt, Románia esetében egy (Ausztria), míg Bulgária esetében két (Ausztria és Hollandia) ellenszavazat volt.

Csalódottan kommentálta az eredményt Ylva Johansson. „Románia és Bulgária minden követelménynek eleget tesz. Régóta várnak erre. Bulgária és Románia állampolgárai megérdemlik, hogy teljes mértékben a schengeni övezet részei legyenek. Komolyan azt hittem, hogy ma meghozzuk a döntést. Szóval úgy gondolom, hogy ez a mai a csalódás napja.”

Othmar Karas, az Európai Parlament alelnöke, osztrák néppárti politikus, tehát az osztrák kormánypárt tagja is bírálta saját vezetését. „A Románia és Bulgária schengeni csatlakozása elleni vétó nem old meg semmilyen problémát – éppen ellenkezőleg. Igen, Ausztriára jelenleg aránytalan teher nehezedik. Ezért van végre szükségünk egy közös uniós menekültügyi rendszerre. De ennek semmi köze a schengeni bővítéshez” – írta Karas Twitteren.

Egyelőre nehéz megjósolni, hogy mi fog történni a jövőben a román és bolgár csatlakozással. Ylva Johansson azt mondta, hogy ennek mindenképpen meg kell történnie a jelenlegi Európai Bizottság mandátumán belül, ami bő másfél évet jelent. De persze erre semmi garancia nincs.

Következő lépések

A tanácsi döntés értelmében 2023. január 1-jétől megszűnik a személyek ellenőrzése a Horvátország és a schengeni övezet többi országa közötti belső szárazföldi és tengeri határokon. A belső légi határokon 2023. március 26-tól megszűnnek az ellenőrzések, mivel ennek egybe kell esnie a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) nyári/téli menetrendi átállásának időpontjaival.

A következő év első napjával Horvátország is megkezdi a schengeni vízumok kiadását, és teljes mértékben ki tudja majd használni a Schengeni Információs Rendszert.

Horvátország öröme kettős: január 1-jétől nemcsak a schengeni övezethez csatlakozhatnak, hanem az eurózónához is.

Azonban vannak olyanok, akik a horvát csatlakozást is bírálják. Az Amnesty International közleményében arról ír, hogy Horvátországban olyan helyeken tartanak fogva bevándorlókat (sátrakban, konténerekben és rendőrségi furgonokban), amelyek nem hivatalos objektumok, így feltűnés és nyom nélkül tudják ezeket az embereket visszakényszeríteni a határ túloldalára, amely már nem az EU területe.

Jelena Sesar, az Amnesty International nyugat-balkáni kutatója így fogalmazott: „A mai bejelentés, miszerint Horvátország csatlakozik a schengeni övezethez, azt mutatja, hogy az EU elnézi, sőt jutalmazza ezeket az illegális gyakorlatokat, és hajlandó beáldozni az emberi jogokat, hogy megakadályozza az emberek EU-ba való belépését.”

EHHEZ KAPCSOLÓDÓAN: Miért akadályozzák a hollandok Bulgária és Románia schengeni belépését?

Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.