2016. október 10-én a CNN világszerte nézett műsorában Richard Quest elég fontos eseménynek találta a Népszabadság bezárását ahhoz, hogy néhány percet szenteljen a témának. A lap idegen ajkúaknak nyelvtörő nevét meg sem kísérelte kiejteni, de kérdéseiből érződött, hogy tisztában van a történtek súlyával.
Még inkább így voltak ezzel az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének munkatársai, akik felkeresték az egy darabig még naponta összejáró szerkesztőséget, hogy kifejezzék támogatásukat. Igaz, egy azokban a napokban tartott fogadáson egyikük még felvetette, mi rá a bizonyíték, hogy a lépés mögött a kormány áll, amire jobb híján azt a választ kapta, hogy majd meglátja.
Aztán a Mediaworks új tulajdonosa, Mészáros Lőrinc megjelenésével már senkiben sem maradhatott kétség. Az amerikai Freedom House már 2011 óta csak részben szabadnak minősíti a magyar sajtót, 2016-ról szóló jelentésében ez olvasható: „Bár Magyarországon a konzervatív Fidesz által vezetett kormány 2010-es hatalomra kerülése óta fokozatosan konszolidálta a média fölött ellenőrzését, 2016-ban új fejlemény volt több médium eladása homályos hátterű tulajdonosi struktúráknak, amelyekről úgy tartják, hogy szoros kormányzati kapcsolatokkal rendelkeznek.
Ezek közül a legegyértelműbben az ország egyik legrégibb és legfontosabb újságjának, a Népszabadságnak a bezárása és eladása demonstrálta, hogyan gyűri maga alá a kormány a balra húzó, kritikus sajtót.”
A munkatársak küldöttségét Brüsszelben az Európai Parlament akkori elnöke, a német szociáldemokrata Martin Shulz és a következő EP-elnök, a jobbközép Európai Néppártban politizáló olasz Antonio Tajani is fogadta. A 2018-as „Sargentini-jelentés” pedig a magyar jogállamisággal kapcsolatos aggodalmak közül az ötödik helyen nevezte meg a szólásszabadság helyzetét.
Mindez azonban nem volt különösebb hatással a honi állapotokra – olyannyira nem, hogy a kormányzat azóta többek között „átbillentette” az Indexet és az internetre szorította a Klubrádiót. 2021-re már egész nemzetközi irodalma lett a magyar sajtóállapotoknak. Eszerint a helyzet 2010 óta egyre rosszabb: mind kevesebb a független médiaműhely és a polgároknak egyre nagyobb erőfeszítésébe kerül a kormánytól független forrásokból is hírekhez jutni. A Freedom House napokban kiadott, az internet szabadságáról szóló jelentésében hazánkat már csak éppen hogy a „szabad” kategóriába sorolta és kiemelte, hogy a kormány folyamatosan növeli az online médiatér fölötti ellenőrzését is.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2021. október 8-án. A szerző a rovatvezető – a kép jobboldalán.