Jó lenne tudni, ki volt az az észkombájn, aki jó ötletnek találta az Északi áramlat gázvezeték felrobbantását. A gyanúsítottak közül nyugodtan kivehetjük Amerikát – Biden nem az a kockáztatós típus. Ugyanezért valószínűtlen, hogy az angolok lettek volna – ők egy lépést se tesznek washingtoni jóváhagyás nélkül. A franciák önfejűek és kockázatvállalók, de miért akarnának kibabrálni német szövetségeseikkel és ugyanazzal a lendülettel a Macron által kesztyűs kézzel kezelt Putyinnal is? A három balti köztársaság utálja a vezetéket, de annyira egyik sem lehet bátor, hogy megtámadja.
Szűkül a kör… A lengyelek elég ellenségesek az oroszokkal akár egy ilyen akcióhoz is és a németekkel sincsenek jóban, ők esetleg tehettek Kijevnek egy szívességet, bár ez még nekik is túl veszélyes húzás. Maradnak az oroszok, akikről minden elképzelhető, még az is, hogy valamilyen nyakatekert logika mentén őrültséget csinálnak, nem ez lenne az első eset. De hát egyelőre nem tudni, ki volt, csak azt, hogy nem kellett volna.
Persze annyi mindent nem kellett volna, például területszerző rablóháborút indítani egy független európai ország ellen. A háború közben, sebtében lezavart „népszavazásokat” követően Putyin ma várhatóan bejelenti, hogy Oroszország keblére öleli Ukrajna egyhatodát, a duma hétfőn, a szövetségi tanács kedden meg is szavazza. Moszkvában tűzijátékos örömünnep lesz, a fronton meg véres harc.
Kijevnek 2014 óta tök mindegy, hogy mit határoz a duma. A lakosság harcra kész, Nyugatról dől a pénzben, fegyverben és hírszerzési adatokban mérhető támogatás. Az ukránok nyerésre állnak – feltéve, hogy a közhellyé vált formulát alkalmazzuk, miszerint ők már akkor is győznek, ha nem szűnnek meg létezni. Az oroszok pedig veszítenek, mert nekik a totális diadalon kívül minden más vereség. Hiába a tizenegy időzónán átívelő terület, a több mint háromszoros lélekszámbeli fölény, nem nyerhetnek, mert gazdaságilag nem tudnak a Nyugat fölé kerekedni. Ha valaki, ők tudhatják, mivel állnak szemben: a 2. világháború idején maguk voltak az amerikai segély kedvezményezettjei. A land lease keretében érkezett 7 ezer harckocsi, 11 ezer 400 repülőgép, 17 és fél millió tonna hadianyag és 1.75 millió tonna élelmiszer jelentős szerepet játszott abban, hogy a Szovjetunió nem omlott össze. Az akkori 11 milliárd dollár mai árfolyamon nagyjából a tízszerese lenne. Ukrajna ettől még messze van, de senki ne lepődjön meg, ha tavasszal új, nyugati harckocsikkal és repülőgépekkel felszerelt ukrán hadosztályok érkeznek a frontra.
Persze Oroszországnak is vannak még adui, például az atomfenyegetés. Ám az mégiscsak elgondolkodtató, hogy nem csak a finn, a grúz vagy a kazah, de már a mongol határon is hosszú sorban állnak a katonai szolgálat elől menekülő fiatal férfiak. Putyin a háborús kudarcok nyomán rákényszerült a mozgósításra – pedig már látszik, hogy nem véletlenül akarta enélkül megúszni. Rohamosan destabilizálódik a rezsim, oda jólét és a nemzeti büszkeség, úgyhogy már csak a gumibot tartja össze.
A világ rohan egy sötét valami felé, amiről csak egy dolgot tudunk biztosan. Azt, hogy nem a béke.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2022. szeptember 30-án.
