Európai utam arról szól, hogy Amerika rohamra vezeti a világ demokráciáit – Joe Biden terve már a Washington Postba írt cikkének címéből is egyértelmű, de nem lesz könnyű dolga.
A járvány okozta sokkból lassan ocsúdó európai országok az elmúlt másfél évben éppen nem a nagyobb összefogás irányába mozdultak el, de ami ennél is nagyobb probléma: Donald Trump elnökségének négy éve alatt megingott az Egyesült Államok nemzetközi tekintélye és az amerikai demokrácia erejébe vetett bizalom. Az új elnök cikkében a Covid-19 elleni oltókampány sikerére és a gazdaság robusztus fejlődésére hivatkozik, mint ami lehetővé teszi Amerikának, hogy ismét erőpozícióból vezessen.
Biden előbb a legnagyobb gazdasági hatalmak csoportja, a G7 állam- és kormányfőivel találkozik az Egyesült Királyság délnyugati csücskében lévő St. Ivesben, majd Brüsszelbe utazik, hogy a NATO tagállamaival és az Európai Unió vezetőivel tartson csúcsértekezletet, illetve néhány kétoldalú megbeszélést. Végül jövő csütörtökön Genfben Vlagyimir Putyinnal veszik számba, mi mindenben nem értenek egyet és miben tudnak esetleg mégis együttműködni. Ez utóbbi találkozó különösen annak fényében lesz izgalmas, hogy Biden a világjárvány leküzdése és az éghajlatváltozással szembeni intézkedések mellett éppen a Kína és Oroszország káros politikája elleni közös fellépésre szeretné mozgósítani a szövetségeseket.
Az út azonban egyik állomásán sem lesz sima, elég, ha a szövetségesek saját gazdasági érdekeit, illetve a körükben felbukkanó populista tendenciákat említjük. Németországot például nehéz lesz meggyőzni az Északi áramlat 2 gázvezeték káros voltáról, de az sem érdektelen, hogy vajon a magyar kormányfő megpróbálja-e majd tompítani a közös közlemény Oroszországgal és Kínával kapcsolatos nyelvezetét. Az út fő üzenetének Biden szerint annak kell lennie, hogy a demokráciák, ha összefognak, nagyobb eredményeket, jobb életfeltételeket tudnak kínálni polgáraiknak, mint a tekintélyelvű rendszerek, a XX. században kiépített szövetségi rendszerek és intézmények pedig az új kor kihívásaira is képesek válaszolni. A megváltozott helyzetet azonban jól tükrözi, hogy míg Barack Obamának 12 éve még az elnökválasztás puszta megnyerése is elég volt a Nobel-békedíjhoz, Bidennek egyelőre az Egyesült Államok barátainak szkepszisét kellene eloszlatnia.
Horváth Gábor cikke megjelent a Népszava Vélemény rovatában, 2021. június 7-én.