Jó évtizeddel és néhány amerikai nagykövettel ezelőtt egy diplomáciai vacsorán kissé udvariatlanná vált a hangulat. A kormány ma is aktív, okos és sima szavú megmondóembere kifejtette, hogy egyedül a Fidesz képes megvédeni Magyarországot a szélsőjobboldaltól, név szerint az akkor éppen cigányellenes meneteket szervező Jobbiktól. Ami egy másik vacsoravendégből azt a kevéssé diplomatikus és csöppet talán emelt hangú reakciót váltotta ki, hogy ez egyszerűen nem igaz, a Fidesz maga a szélsőjobboldal, legfeljebb a látszat kedvéért kiszervezi a menetelést. A purparlét némi hümmögés és a desszert felszolgálása követte, a nagykövet a búcsúzáskor még odasúgta, hogy szóljunk, ha veszély fenyegetné a Népszabadságot.
Az utóbbi aggodalom 2016 ősze óta már nem aktuális, ellenben a Fidesz szélsőjobbra tolódása azóta is folyamatos. Olyannyira, hogy lassan az a kérdés, lesz-e egyáltalán valamilyen határ vagy sorompó, ahol majd megállnak, netán fal, amelynek nekiütköznek. A sajtójukat olvasva nem lesz.
A kormány által finanszírozott és a kormány minden rezdülését hűen követő médiában elképesztő cikkek születnek – és most nem a hangvételről van szó, bár gyakran az is magáért beszél. A Magyar Nemzetben például „Magyar remény 1968-ban” címmel publikáltak cikket a Varsói Szerződés csehszlovákiai bevonulásának évfordulója kapcsán. Az írás felcíme: „Keresztes hadjárat – Honvédeinket kitörő örömmel, felszabadítóként fogadta a Felvidék lakossága”. Kis bökkenő, hogy nem így volt, különben Dunaszerdahelyen nem írták volna ki a Galántára vezető út mentén, hogy „Rabok leszünk”. Nagyobb probléma, hogy a cikk szerint „a gyáva és szolgalelkű hazaáruló Kádár-rezsimnek” meg kellett volna próbálnia határkiigazításra felhasználni a magyar katonai jelenlétet. Ezt nehéz nem revansizmusként érteni.
Azon már meg se nagyon lehet lepődni, hogy egy másik írás a napokban „igazságot” követelt Horthy Miklósnak. Sőt, azt is, hogy országszerte utcákat és tereket nevezzenek el a kormányzóról, illetve állítsanak neki szobrokat. Közben, mintegy mellesleg, szellemi fárosznak titulálta az antiszemita Szabó Dezsőt és Tormay Cecile-t, illetve a nyilasok szekerét toló Wass Albertet és Nyirő Józsefet. Orbán Viktor eddig ismételten azt hangoztatta, hogy Magyarországon zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben. Lehet, de akkor ezek szerint a Magyar Nemzet néven megjelenő lap valahol máshol, egy másik univerzumban jelenik meg.
Ugyanez az orgánum pénteken első oldalán azzal a címmel indított, hogy Háborúpárti egyeztetésen járt Pressmannél Dobrev. Belül a cikk első mondata: „Nem tudni, mi hangzott el azon a találkozón, amelyen Dobrev Klára is részt vett az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén.” Tehát a kormánypárti sajtó goebbelsi módszereket használ, miközben a kormány a gyakorlati fasizmus útjára lépett Oroszország érveit szajkózza és hisztérikus rohamot kap, ha az amerikai nagykövet ki meri nyitni a száját.
Már nem egyszerűen tartunk valamerre, már majdnem megérkeztünk. Már csaknem ott vagyunk.
Megjelent a Népszabadság Vélemény rovatában 2023. szeptember 5-én.
