Cathrin Schaer
Katar évekig amolyan “puha” külpolitikát folytatott, amely segített nemzetközi barátokat szerezni és befolyásolni a hatalmasokat. Ennek része, hogy milliárdokat költött mindenre a divattól, a művészettől és a sporttól kezdve a jótékonysági szervezetekig és az iparig. Az elbűvölő eseményekről az összes jobb magazin beszámolt. Nem sokkal a labdarúgó-világbajnokság kezdete előtt rendeztek egy kiállítást az olasz Valentino márka számára. A kiállítás megnyitóján az egykori szupermodell Naomi Campbell volt “a bál szépe”. De nem csak a jó időjárás vonzotta a nagynevű divatszakembereket a kis Perzsa-öböl menti államba: a katari befektetési alap, a Mayhoola tulajdonában van a Valentino, amely 2012-ben hozta vissza a nehéz helyzetben lévő olasz luxusmárkát. Campbell pedig azért volt ott, hogy a katari művészeti alapítvánnyal, a Qatar Creates-szel együttműködve elindítsa az Emerge nevű új jótékonysági divatszervezetet, amely a feltörekvő gazdaságok fiatal tervezőit támogatja. Az Emerge eredetileg Campbell brit székhelyű jótékonysági szervezetének, a Fashion For Reliefnek a részeként jelent meg. Ez utóbbit azonban jelenleg Nagy-Britanniában vizsgálják vizsgálja lehetséges hűtlen kezelés és helytelen tevékenység miatt. Az egyik állítólagos probléma az, hogy a Fashion For Relief az összegyűjtött pénz nagy részét, mintegy 1,6 millió fontot (1,86 millió euró, 1,98 millió dollár) 2019-ben csillogó rendezvényekre költötte, de ebből csak mintegy 205 000 fontot adományozott jótékony célokra.
A Charities Commission (a jótékonysági szervezeteket vizsgáló bizottság) közölte a DW-vel, hogy ideiglenes menedzsereket nevezett ki a Fashion For Reliefhez, és ezek a menedzserek, brit ügyvédek azt mondták, hogy Campbell új jótékonysági szervezetének, az Emerge-nek semmi köze a Fashion For Relief pénzügyeihez. “Fogalmam sincs, honnan szerzik a pénzt [az Emerge számára]” – mondta a DW-nek az egyik ideiglenes menedzser. Valószínűnek tűnik, hogy Campbell katari partnerei pénzügyileg is részt vettek benne. Az Emerge dohai rendezvényeire jegyeket is árultak, a legfelső sorokba szóló helyek több ezer fontért keltek el.
Az európai parlamenti képviselőknek fizetett kenőpénzekkel kapcsolatos közelmúltbeli állításokkal ellentétben az ehhez hasonló kapcsolatok Katar és az olyan hírességek között, mint Campbell, egyértelműen törvényesek. De egy újabb példát szolgáltatnak arra, hogy Katar hogyan használja fel komoly pénzügyi forrásait arra, hogy nemzetközi imázsát fényezze, amit ott “kulturális diplomáciának” neveznek. A hírnevet növelő befektetések más példái közé tartozik a francia futballklub, a Paris Saint-Germain megvásárlása is.
Katar tulajdonában van továbbá a Harrods brit luxusáruház, a Printemps francia áruházlánc, számos londoni luxusszálloda, köztük a Ritz és a Claridge’s, valamint a franciaországi székhelyű Balmain és az eredetileg olasz Pal Zileri luxusruházati márkák.
A jelentések szerint a katari királyi család évente mintegy 1 milliárd dollárt (940 millió eurót) költ művészetre. A kevésbé fényes befektetések között szerepelnek a katari részvények a Siemensben, a Volkswagenben, a Porsche-ban és a németországi Deutsche Bankban, valamint a Heathrow repülőtérben, a Barclay’s Bankban és a Sainsbury’s szupermarketben való részesedés az Egyesült Királyságban. Miért teszi ezt Katar?
Az 1970-es években, a gázvagyon felfedezése után a kis Öböl menti állam a világ egyik legszegényebb országából az egyik leggazdagabbá vált. Az országban ma közel 3 millió ember él, akiknek csupán 10-15%-a őshonos katari. A többiek Katarban dolgozó külföldiek, akiket nem illetnek meg ugyanazok a jogok, mint a katari őslakosokat. Katarban az egy főre jutó jövedelem az egyik legmagasabb a világon. A Világbank 2021-ben közel 61 300 dollárt számolt egy katarira, ami magasabb összeg, mint számos európai országé, köztük Németországé és Franciaországé. Katar egyben monarchia is, amelyet az Al Thani dinasztia irányít, amelynek becslések szerint 2000 tagja van. Ide tartozik a jelenlegi államfő, Tamim bin Hamad Al Thani is.
A másik ok a belpolitika. Elemzők azzal is érveltek, hogy az ország fejlődésével az uralkodó királyi családnak már nem elég az olajból és gázból származó bevételekkel “megvásárolni” a katariak lojalitását. Ezért olyan fontosak az egységet és a katari örökséget népszerűsítő, államilag finanszírozott, nagy horderejű szimbólumok – mondták a kutatók. Ide tartozik a Katari Nemzeti Múzeum, az Iszlám Művészeti Múzeum és még az e hónapban megrendezésre kerülő labdarúgó-világbajnokság is. Természetesen ezek egyike sem illegális. És minden ország lobbizik a befolyásért és versenyez a külpolitikában.
Katar esetében az a kritika, hogy a nagy kiadások nagy része átláthatatlan, mivel a pénzügyi döntéseket meghozók nem tartoznak beszámolással a választóknak, a részvényeseknek vagy a sajtónak. Katar igyekezett javítani a helyzetén, és az országban tapasztalható korrupcióról alkotott vélemények ezt tükrözik. A Transparency International “a közszféra korrupciójának észlelt szintjét” vizsgáló rangsorában Katar 63 ponton áll (100 pont azt jelenti nem korrupt). Ez a második legjobb érték a Közel-Keleten az Egyesült Arab Emírségek után, és jobb, mint néhány uniós államé, köztük Spanyolországé, Portugáliáé és Magyarországé.
Deutsche Welle
Címkép: Doha, Katar fővárosa
Forrás: Újnépszabadság
A szerkesztő megjegyzése
Katar (arabul: قطر, IPA: [ˈqatˤar]; hivatalosan a Katari Állam, arabul: دولة قطر, átírva: Davlat Katar) közel-keleti arab emírség a Perzsa-öbölbe nyúló Katari-félszigeten. Területe Magyarországénak kb. a nyolcada, népessége pedig a harmada. A volt brit protektorátus 1971 óta független. A világ egyik legnagyobb kőolaj- és földgázkészletével rendelkezik, és gazdaságában nagyszámú külföldi munkavállalót alkalmaz. Olajvagyona megalapozta az ország lakóinak magas életszínvonalát.
Az állam de facto abszolút monarchia, ahol a katari emír államfő és kormányfő is. Katar örökös emírje rendelkezik minden végrehajtó és törvényhozó hatalommal, és végső soron ellenőrzi az igazságszolgáltatást. Az uralkodó család tagjai töltik be szinte valamennyi fontosabb miniszteri posztot, akiket az emír nevez ki. Katar jogrendszerének több forrása van: a saría (iszlám jog), az oszmán jog, valamint az európai polgári jog. Ez utóbbit más európai befolyású arab államok jogrendszerének kölcsönzésével vezették be. A saría törvény a katari jogszabályok fő forrása.