A Klubrádió lapszemléje.
Jobb lenne-e bevonni Putyint, vagy el kellene szigetelni? Tegyen-e Ukrajna engedményeket a háború befejezése érdekében, vagy ettől csak felbátorodna a Kreml? Érdemes-e fokozni az Oroszország elleni szankciókat a járulékos károkkal összevetve? – Kárpáti János nemzetközi lapszemléje a Klubrádióban.
A Reuters hírügynökség Ukrajna szövetségeseinek a dilemmáiról közöl áttekintést, felvillantva az eltérő véleményeket. A cikk néhány figyelemreméltó megállapítása.
Miközben a nyugati kormányok a felfelé kúszó inflációval, energiaárakkal küzdenek, Olaszország és Magyarország mielőbbi tűzszünetet sürget, ami megnyitná az utat a szankciók enyhítése előtt, és véget vetne az ukrán kikötők blokádjának, ami tovább rontott a világ legszegényebbjeit sújtó élelmezésbiztonsági válságon. Ukrajna, Lengyelország és a baltiak azonban azt mondják, hogy Oroszországban nem szabad megbízni, és a tűzszünet lehetőséget adna az oroszoknak a területi nyereségek megszilárdítására, erőik átcsoportosítására és további támadásokra.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerint Oroszországot meg kell gyengíteni, Joe Biden elnök arról beszélt, hogy Putyint felelősségre kell vonni háborús bűnökért. Boris Johnson brit miniszterelnök szerint Kijevet nem szabad rossz békealkura kényszeríteni, Ukrajnának győznie kell. Németország és Franciaország továbbra is kétértelműen foglal állást: nem arról beszélnek, hogy Putyint le kell győzni, hanem arról, hogy nem szabad megengedni az orosz elnök diadalát. A kérdés az, hogy visszatér-e a hidegháború, ez az eltérés Biden és Johnson álláspontjától – értelmezi a helyzetet a Reutersnek Emmanuel Macron francia elnök egyik meg nem nevezett szövetségese.
Ennek a problémakörnek az egyik fontos eleméről szól egy New York Times cikk, amely kimutatja, hogy szárnyalnak az olajból származó orosz bevételek, és az árak emelkedése több pluszt hoz a konyhára, mint amit az exportvolumen csökkenése elvisz. A lap egy finn energiaügyi kutatóintézet adataira támaszkodva azt írja: Oroszországnak rekordot jelentő 93 milliárd eurós bevétele származhatott olaj-, gáz- és szénexportból az Ukrajna ellen indított háború első száz napja alatt. Ennek a kétharmada jött be az olajeladásból, a többi legnagyobb része pedig a földgázéból. Ez a magas jövedelem jórészt annak köszönhető, hogy az orosz olaj exportára jelenleg 60 százalékkal magasabb, mint tavaly, bár a nemzetközi piacon beszerezhető más olajfajtáknál mintegy 30 százalékkal így is olcsóbb. Az olajra az Európai Unió csak nemrég mondott ki részleges embargót. A tagországok enélkül is visszafogták vásárlásaikat – májusban 18 százalékkal -, de az így megmaradt készletet az oroszok el tudták adni, nagyrészt Indiának. Ami a gázt illeti, arra nézve nincs uniós szankciós intézkedés, de az EU-országok 23 százalékkal kevesebbet vásároltak az oroszoktól a háború első száz napja alatt, mint az előző év azonos időszakában. A Gazprom ebből származó bevételei azonban az áremelkedésnek betudhatóan így is megkétszereződtek.
A cseh és a szlovák védelmi minisztert az EurActiv brüsszeli hírportál megfogalmazása szerint „nem lelkesítik fel” az új magyar honvédelmi miniszter állítólagos érdekütközés miatti összeférhetetlenségéről, valamint orosz üzleti kapcsolatairól szóló hírek. Eközben – olvasható az erről szóló cikkben – a szlovák védelmi tárca azt mérlegeli, hogy elfogadja-e a tíz kiképző gép eladására vonatkozó ajánlatot az Aero Vodochody csehországi repülőgépgyártól, amely 80 százalékban Szalay-Bobrovniczky Kristóf tulajdonában van. Megjelent két konkurens is, az egyik az olasz Leonardo, a másik a dél-koreai Aerospace Industries.
Az EurActiv szerint a védelmi ipar fejlesztése és a védelmi költségvetés növelése már hosszabb ideje prioritás Orbán Viktor kormánya számára, és a védelmi szektor fejlesztését illetően „az üzleti éleslátás fontossága tükröződik” az új védelmi miniszter személyében, aki emellett a szerencsejáték, valamint – orosz együttműködésben – a vasúti ipar területén is vállalkozó üzletember, valamint egyben Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje.
A portál idéz olyan szakértői véleményeket, miszerint mindebben nincs semmi jogellenes, csak éppen „eltér az eredeti értékektől” a tiszta pragmatizmus jegyében. A cseh védelmi minisztérium az EurActiv megkeresésére elzárkózott a témakör kommentálásától. Pavel Macko volt szlovák tábornok azonban „kellemetlen komplikáló tényezőnek” tartja Szalay-Bobrovniczky hátterét.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
Reggeli gyors/Külföldi lapszemle
2022.06.10., kedd 06:00
Riporter: Kárpáti János
