Doru Buscu, a Catavencii főszerkesztője európai milliárdokkal zsonglőrözött Cum sa fu_i un miliard című vezércikkében – attól függően, hogy r vagy a c-nek ejtendő ț betű kerül a _ helyébe, mást jelent a cím: kábé ellopni vagy elba_ _ni -, tehát nem is ő zsonglőrözött, hanem…
Ugye emlékeznek még Iohannisnak arra bizonyos 80 milliárdjára? „80 milliárdot szereztünk Románia számára” – mondta az elnök 2020. november 26-án. Akkor jött Brüsszelből, tíz nappal a parlamenti választások előtt. Kedvező pillanat egy politikusnak, hazudhat, ölhet, erőszakot is elkövethet eggyel több szavazatért. „Felgyorsítjuk a fejlődést” – tette hozzá Orban miniszterelnök, mint aki tudja, hogy már akkora a zenebona, hogy rendelhetsz bármit.
Kétségtelen, mindenki érzi a felgyorsult fejlődést, de abból a rengeteg pénzből, amit az orrunk előtt lobogtattak, akár a lagziban, senki nem látott egy kanyit sem. Így hát egy tipikus eltűnési esetről számolunk be: egy láthatatlan milliárd eltűnéséről abból a 80-ból, amit az elnök egyenesen Brüsszelből hozott a kitátott szánkba.
Szóval, amint az Európai Bizottság eldöntötte, hogy miként nyújtson állami támogatást a pandémia miatt szenvedő vállalkozásoknak, az Orban-kormány munkához látott. A 2020. július 31-én kiadott 130. Rendeletet értelmében, amelyet augusztus 6-án tettek közzé a Hivatalos Közlönyben, a vissza nem térítendő külső forrásokból nyújtandó támogatásoknak három formáját határozta meg:
– kis- és középvállalkozásoknak (KKV), természetes személyeknek, civil szervezeteknek és orvosi rendelőknek nyújtott, egyenként 2000 eurós mikrotámogatások (1. típusú intézkedés), 100 millió eurós teljes költségvetéssel;
– forgótőke-támogatás legfeljebb 150 000 euróig (2. típusú intézkedés), 350 millió euró teljes költségvetéssel;
– termelési beruházásokhoz nyújtott támogatások, 50 000 és 200 000 euró közötti összegekkel (3. típusú intézkedés), 550 millió eurós teljes költségvetéssel.
A pénz, amint láthatjuk, európai. Az Európai Alapok Minisztériuma osztja ki, de a Gazdasági Minisztérium kezeli.
2020. szeptember 2-án a 130. Rendelet a Szenátusból átkerült a Képviselőházba. De nem akárhogy, hanem a pontozási kritériumok és a CAEN (TEÁOR-kódok), azaz jó pár lényeges pont módosításával. Szeptember 25-én a Gazdasági Minisztérium ismét bedobott egy „végrehajtási eljárást”, amely, igen, jól sejtették, ismét módosította a 130. Rendeletet. Ezúttal is a TEÁOR kódok, vagyis a jogosultsági feltételek körül matattak.
Október 14. különleges nap, amikor megjelent a 174. rendelet, amely módosította azt, ami még változatlan maradt a 130. Rendeletben. Így a 3. típusú intézkedés négy pontozási kritériuma közül kettő megváltozott. Újból módosultak a TEÁOR-kódok is. De a leggyanúsabb változás a belső megtérülési ráta (IRR) pontozásához kapcsolódott. Míg korábban a vállalkozás teljesítményét pontozták, most éppen ellenkezőleg: a leggyengébb teljesítményt nyújtó vállalatok kapnak pontot. Sőt, negatív belső megtérülési ráta esetén (ami kínlódó vállalkozást jelent) érhető el maximális pontszám.
Az ellentmondó rendelkezések és eljárások ilyen összevisszasága valójában megnyitja az utat a különböző párt-szövetségek előtt, és a sorozatos jogszabály-módosítások a baráti vállalkozásokhoz irányítják a pénzeket. De ez csak a terv, a véghezvitelre még várni kell.
Október 20-án a Képviselőház jóváhagyta a 130. Rendeletet a Szenátus által elfogadott változat további módosításával. Természetesen vannak új módosítások, amelyek ezúttal az 1. és 2. típusú intézkedéseket érintik.
A kiéhezett, csőd szélén álló a KKV-k a 2. típusú intézkedéshez kapcsolódva, azaz forgótőke-támogatásra pályáztak október 22-től kezdődően. Mivel azonban a Képviselőházban megszavazott törvény végleges formája (ami megmaradt a 130. Rendeletből), nem jelent meg Hivatalos Közlönyben, a pályázatok a korábbi szabályozáson alapultak. És természetesen annak alapján a pályázók nem jogosultak támogatásra, mivel az újonnan megszavazott törvény szerint lennének jogosultak rá. Úgyhogy a törvény, amely nem jelent meg, hivatalosan nem létezik.
A 3. típusú intézkedés révén befektetési pénzeket remélő KKV-khoz ugyanilyen kegyetlen volt a sors. A feltételek és a jogosultsági kritériumok (TEÁOR-kódok) kaotikus változása megbénította a pénzszerzés esélyeit. Eddig senki nem kapott semmit.
A nyájas olvasó védelmének érdekében most egy időre megszakítjuk ezt a nehezen követhető történetet. A Cîțu-kormány, amint az a következő epizódban látni fogják, a bürokratikus őrület azonos szintjét tartja fenn. A pénzek továbbra sem jutottak el az utánuk síró cégekhez, a miniszterek pedig továbbra is dicsekednek a vállalkozásoknak nyújtott segítséggel, mert ami láthatatlan, azt nem lehet megkérdőjelezni.
A milliárd eltűnt, még mielőtt előkerült volna. Ez csak egy a soha nem látott több tízmilliárdból, amely nyomtalanul eltűnt a bürokrácia, az ostobaság és a politikai kapzsiság feneketlen bendőjében.Eközben Románia a 124. helyen áll a világon a vállalatoknak és a lakosságnak nyújtott segítség szempontjából, és arra készül, hogy még lejjebb csússzon a rangsorban. Ez a mi gyémántövünk, amit meg kell védenünk a félelmetes afrikai ellenfelekkel szemben.
Fordította -er -la
