A 2024/2025-ös tanévtől Romániában hivatalosan is bevezetik az iskolai fogdákat, ahova – a hivatalos indoklás szerint – a tanár küldheti „a tanítási-tanulási-értékelési tevékenységet károsan befolyásoló magatartást tanúsító” diákokat. A termekben a tanárok (vagy a kisegítő személyzet) felügyelete alatt maradhatnának a diákok, és hiányzónak sem írják be őket. A tanulók erről szóló – és korábban sokat vitatott – statútumát hétfőn tették közzé a Hivatalos Közlönyben.
Az Edupedu összefoglalója szerint az órát zavaró diákok büntetőszobába való küldéséről a tanárok döntenek, és a videóval megfigyelt teremben a diákok egyéb iskolai feladatokat oldhatnának meg. A tanulók statútuma szerint az esetről értesítik a gyerek szüleit vagy törvényes képviselőjét.
A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége már korábban tiltakozott a tervezet miatt. Vasárnap aztán ismét közzétettek egy nyilatkozatot, amellyel az iskolai fogdák / büntetőszobák bevezetése ellen tiltakoznak. Érvelésük szerint a büntetőszoba egyáltalán nem hatékony mód a diákok fegyelmezésére. „A törvény bevezetése korlátozza a diákok tanuláshoz való jogát, nem járul hozzá a fejlődésükhöz, nem segít számukra megérteni a viselkedésükkel való problémát, így elveszi a helytelen magatartás korrigálásának lehetőségét” – érvelnek.
Arra hívják fel a figyelmet, hogy a diákoknak arra lenne szükségük, hogy konfliktusmegoldási technikák, társas készségek fejlesztésével, pozitív viselkedés megerősítésével tudatosítsák bennük a tanórán elvárt magatartást.
„A román tanügy ahelyett, hogy nagyobb hangsúlyt fektetne a tanárok fejlesztésére, hogy megfelelően tudják kezelni az adott helyzeteket és ösztönözné őket a diákokkal való nyílt dialógus kialakítására, elzárással, a tanóráról és társai közül való kiragadással bünteti a diákot. Hasonlóan nagy problémát szülhet az, hogy az iskolák belső rendszabályzata fogja a büntetőszobát illető körülményeket szabályozni, ami újból veszélyezteti a diákok fejlődését. Ez a módszer különböző visszaélésekhez vezethet, illetve elhidegülést eredményez a tanár-diák kapcsolatot illetően, amivel a MAKOSZ nem tud egyetérteni” – írták.
A büntetőszobák bevezetése mellett – ami a legnagyobb nyilvánosságot kapta, és ami hivatalosan nem a tanulók szankcionálása, hanem a feladatai fejezetben szerepel – a tanulók statútuma több más újdonságot is tartalmaz.
A tanulók szankcionálása között szerepel például
- az ösztöndíjuk ideglenes vagy egész tanévre vonatkozó visszavonása,
- bevezetik a fegyelmi áthelyezést, ugyanannak az oktatási intézménynek egy párhuzamos osztályába,
- illetve a tanulók meghatározott időre való felfüggesztését is. (A törvény szerint egy diák egyszerre legfeljebb öt napra függeszthető fel, egy tanév során nem több mint tizenöt napra.)
Fontos megjegyezni, hogy az új statútum szerint az alapfokú, elemi oktatásban résztvevők nem szankcionálhatók sem egy másik osztályba való áthelyezéssel, sem korlátozott idejű felfüggesztéssel, sem az oktatásból sem lehet kizárni.
Ha a diákot korlátozott időre felfüggesztik, vagy kizárják az oktatásból, akkor pszichológiai tanácsadásra, pszichoterápiára jogosult.
A tanulók kizárását az oktatásból csak nagyon súlyos helyzetben lehet alkalmazni, amikor a tanuló iskolai jelenléte veszélyezteti a tanulók vagy az iskola dolgozóinak biztonságát, és összefüggésben van az oktatáshoz, illetve a munkához való joggal.
Az alkalmazott szankciókat egyénileg, írásban kell közölni a tanulókkal, illetve tilos az osztály vagy az iskola közössége előtti nyilvános megrovás.
Betiltották a mobilozást
Az új statútum szerint a következő tanévtől tilos lesz a mobiltelefonok használata a tanórákon, kivéve „ha a tantestület hozzájárul ahhoz, hogy azokat oktatási célra használják” a tanulók. A minisztérium közlése szerint az iskola személyzete elveheti a készüléket, hogy azt a tanítási nap végén – az iskola belső szabályzatának megfelelően – kötelezően visszaadja a szülőknek vagy a nagykorú tanulóknak.
Az új előírás a diákképviseletet is szabályozza. A reprezentatív diákszervezeteknek három feltételnek kell megfelelniük:
- saját szabályzatuk kell hogy legyen, amiben megfogalmazzák a céljukat;
- nem végezhetnek politikai vagy vallási propagandát;
- illetve tagjai kizárólag a romániai (egyetem előtti) oktatási rendszerbe beiratkozott tanulók lehetnek.
A diákönkormányzatoknak pedig évente be kell számolniuk arról, hogy az egyes iskolákban mennyiben tartják tiszteletben a tanulók statútumát. A jelentett hiányosságokat az iskoláknak pedig orvosolniuk kell.
A szerkesztő megjegyzése
Túl a bikkfanyelven: „A román tanügy ahelyett, hogy nagyobb hangsúlyt fektetne a tanárok fejlesztésére, hogy megfelelően tudják kezelni az adott helyzeteket és ösztönözné őket a diákokkal való nyílt dialógus kialakítására, elzárással, a tanóráról és társai közül való kiragadással bünteti a diákot. Hasonlóan nagy problémát szülhet az, hogy az iskolák belső rendszabályzata fogja a büntetőszobát illető körülményeket szabályozni, ami újból veszélyezteti a diákok fejlődését. Ez a módszer különböző visszaélésekhez vezethet, illetve elhidegülést eredményez a tanár-diák kapcsolatot illetően, amivel a MAKOSZ nem tud egyetérteni.”
A MA KOSZ úgy védi a diákokat, mintha soha sehol nem lennének köztük renitens, rosszalkodó, zavaros fejű, netán közveszélyes tanulók, akik zavarják a tanár munkáját és társaikat a figyelésben. Érdemes megkérdezni minél több problémás helyeken oktató tanárt. Mert ne feledjük: a „fogdáról” döntenie (rossz fogalom itt, talán az ‘elkülönítő’ megfelelőbb) a problémákkal szembesülő tanárnak kell. És ő jobban tudja… Pedagógusok, vitára fel! De a gyakorlati megoldás keresését szem előtt tartva,
